BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
4,1
KATEGÓRIA: hangulatképek
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2015. december 25. 23:31
  • Készítés helye (ország): Magyarország
Egy torzó magánya

 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

adott pontszám: 4
2016. január 1. | 22:01 | Bagee

Szia!

Cím segít a kép értelmezésében. Talán egy kicsit lejjebbről fotózva kisebb mélységélességgel csak a torzóra fókuszálva jobban átjönne mit is szerettél volna. Így zavaró az út másik oldalán belógó szegély. Talán ha levágod róla akkor jobb képet kapsz.

distant.gates válasza:
Szia!
Köszönöm a meglátásaidat! :)
Igen, több verzió is volt előttem, ám végül valahogy ezt éreztem a legátfogóbbnak, mint koncepció. :)
Üdv! -dg-

adott pontszám: 4,1
2015. december 27. | 06:54 | Tern

Szia!
Sokszor nagyon kevés elég egy hangulathoz. Ez a száraz növény is beszédes tud lenni, de jó, hogy hozzá az út köves sávjait is hozzávetted. Van egy erős átlós vonalunk, amire a távolban megfáradtabb szöggel válaszol egy másik átló. Ha a színeket nézem, talán érdemesebb lett volna lejjebb befejezni a képet, úgy hogy a betonon futó vékony vonal legyen ez a párhuzamos átló. Sivárabb, de egyben egységesebb, még magányosabb érzést keltő lehetne a fotó.
A képminőségen lehetne elmélkedni, hogy mennyivel lehetne másként kidolgozni, így picit erősnek hat. Talán lágyabban jobban passzolna a növény formájához. Ha meg a sivár környezetet nézzük, akkor a mostani formájában inkább a színes sávokat hangsúlyozza a kép, ami szintén jó választás.
Tetszik a meglátás, további jó fotózást!

distant.gates válasza:
Szia!
Először is kellemes ünnepeket! :)
Köszi, hogy véleményt alkottál a képemről.
Igazad van - tépelődtem egy darabig azon, hogy miként fogalmazzam meg a sivár, elmúlásra utaló érzést, ami az az egyetlen gyom ottléte láttán keresztül áradt bennem.
Úgy éreztem, hogy kell a murva durva sivársága, az út ívei, és némi színes, ám távolabbi hatásként, ami a kontrasztban segíthet, ha a sivár felszínen álldogáló növényi maradvány magányos végzetét szeretném bemutatni, vagyis viszonyítani az élő vegetációhoz. :)
Hát... így sikerült. :)
Üdv!

2015. december 26. | 22:33 | aigisz

Köszönöm, hogy elfogadtad a szubjektív véleményemet, és előre megköszönöm, ha ezt kapom cserébe. Csak az alkotás van, és az érzések, gondolatok, amiket bennünk kelt. Ha ezeket őszintén elmondjuk, akkor nem valami ellen szólunk, hanem valamiért. Szép fényeket! :-)

adott pontszám: 3
2015. december 26. | 19:29 | Lajmo

Szia!
Ha már a torzó a főszereplő,akkor legyen a kép róla letisztultabb. Zavaróak a képen átfutó vonalak.Az elhelyezés tudatos lehet,de a környezetre nem figyeltél. A felső rész miatt olyan mintha csak a növényre figyeltél volna és a körülötte lévő környezetre nem. Ha már magány akkor inkább ff. Az még drámaibbá tenné a képet.
Remélem tudtam segíteni.
Minden jót!
üdv:ljm

distant.gates válasza:
Szia!
Köszönöm az észrevételeidet.
Megértem, azt az aspektust, ahonnan Te látod a téma helyzetét, viszonyát a környezethez.
A magányt, a mulandóságot, mint fizikai állapotot, és mint érzést sokféleképp lehet kifejezni, és sokféleképp ki is szokták.
Az én megközelítésemben fontos volt az út, és annak túlsó szegélykő csíkja. A magány jelenségét pedig az a fizikai állapot adja, hogy a murvás, karbantartott, teljesen tiszta innenső padkasávban kétszáz méter hosszan, ez az egyetlen elszáradt gyom volt mindössze a Völgyhíd közforgalomtól elzárt szervizútján.
Ilyeténképp a torzóként fennmaradt néhai gyom, az útszakasz szimbiózisában bír meghatározó jelentéssel, és persze más módon hat, mintha egy domboldal kopárabb részén találtam volna, azaz a természetes közegében egy szál magában.
Az ff. valóban kiváló kifejező eszköz a drámaiság fokozására, ám itt ebben a színvilágban épp elég drámainak éreztem a témát anélkül is.
Üdv! :)

adott pontszám: 2
2015. december 26. | 17:46 | aigisz

A témát jól helyezted el a képen, a kompozícióról sem lehetne rosszakat írni. Technikailag nagyjából minden a helyén van, mégsem ragad magával a látvány. Ne haragudj ezért a kritikáért, a fotóról két dolgot - de legalább a kettő egyikét - hiányolom.
1. A téma magával ragadó képi megfogalmazása,
2. Valamilyen kiemelkedő fotós teljesítmény.
Láttam már képet, ami nem jutott el hozzám, de a fotós bravúr elismerést váltott ki bennem.
Hangsúlyozom, ez az én szubjektív véleményem, amit őszintén leírtam. Szerintem csak így van értelme!

distant.gates válasza:
Szia!
Köszi, hogy foglalkoztál a képemmel.
Örömmel tölt, el, hogy nem elragadó látványként ülepedett le Benned, mert az dráma lenne rám nézve, hiszen amit megfogalmaztam a kompozícióval az elképesztően messze van, mind látványában, mind gondolatiságában a magával ragadó, hurrá optimizmustól.
Egy-egy gondolat képi megjelenítése nem feltétlen a technikai bravúrokról, hanem puszta impressziókról, hangulatokról, érzésekről szól, és nem szükségszerű, hogy a lehetőleg az eladhatóbb szépségről, kellemről, habos-babos érzésvilágról szerencsés, (sikeres) lenyomatot hagyni, mert a világ szerves része a komor, a szomorú a kilátástalan, a vég érzése is, melyekre aligha biggyeszthetjük alá a 'magával ragadó' címkét.
A szubjektív véleményeddel semmi gond. Csak keveseknek adatik meg az objektivitás kellő aránya, ha a bármi értékelésébe kezdenek.
Nem haragszom. :)
Miért is tenném?
Biztos voltam abban, hogy a fotóm kevesekben fog mélyebb asszociációkat generálni, és bőven beérem azzal, hogy kifejezzek, alkossak, amint egy valami hatására, olthatatlanná érik bennem az ez irányú vágy. :)
Végezetül annyit, hogy megtisztelőnek érzem, ha őszinte valaki, és ez akkor is így van, ha nem értek egyet vele. :)
A kapott két pontért is hálás vagyok, mivel a Te szubjektív aspektusodból fakadóan a 0,5 pont is helytálló lehetett volna.
Üdv!