BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
4,83
KATEGÓRIA: egyéb
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2011. szeptember 10. 06:34
  • Készítés helye (ország): Magyarország
  • Készítés helye: Debrecen
még hallom hangodat.....

re. 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

2011. október 8. | 19:58 | pilipár

Köszönöm, János, hogy beavattál a "titkaidba", megosztottál velem olyan érzéseket, gondolatokat, amik a szó legszorosabb értelmében nem tartoznak ránk, kívülállókra...és végigolvasva a soraidat, az egészböl én leginkább egy gondolatnak örülök igazán. Hogy megerösítettél abban, ill. hogy Te is bebizonyítottad azt, amivel sokan nem értenek egyet, vagy nem hisznek benne: a `fotózz` a szakmai hasznossága mellett igenis lehet mély barátságok, lelki társ-találások helyszíne, ezáltal adhat segíséget, nyújthat támaszt..és azon túl, hogy az eddig itt töltött két évem alatt úgy érzem, nagyon sokat fejlödtem, be kell valljam magamnak, ez utóbbiak lassan kezdenek többet érni nekem, mint a tudás megszerzése...mert a virtuális barátságok igenis léteznek, és csak rajtunk múlik, csinálunk-e belöle "igazit" :)
Köszönöm, János, hogy nem vagyok egyedül, aki ezt így gondolom! :)
Ildikó

adott pontszám: 5
2011. október 8. | 18:40 | pilipár

Szomorú emlék? A kedves, aki elhagyott Téged (vagy ez csak egy szimbólum és nem a Te életedröl szól az alkotás?) A tekintete bevésödött, a hangját nem tudod feledni...nem is akarod...kifejezö a kép, a kívülálló számára is érthetö és érezhetö a fájdalom...
Érdekesnek találom, hogy a látomásba "belezsúfoltad" az összes fontos emléked a lányról: a padot, ahol üldögélhettetek, az erdei utat, ahol sétálgattatok, a szemét, ami a legfontosabb emléked talán...mert a lélek tükre. Jelképként kell értékelnem azt is, hogy a sétáló pár éppen a fülhöz lett szerkesztve, utalva a beszélgetésekre, a füledben csengö hangjára...
Szép emlék, müvészies, de nem érthetetlenül "elvont"...már ha valaki akarja érteni :)
És feltételezve, hogy én is megértettem a szándékod :)))
Üdvözlettel! Ildikó

R.János válasza:
Évekkel ezelőtt ért eddigi életem legnagyobb csalódása, mert nem emberben csalódtam, hanem mindabban, amit addig igaznak hittem, és amiért a tűzbe mentem volna. Annyira megviselt, hogy többször egymásután kórházba kerültem, lelkileg teljesen magamra maradtam, és felkészültem a távozásra...Egyetlen támaszom a családom volt, és egy tanítványom, aki nem akart "elengedni". De Valaki ott a magasban, úgy határozott, hogy megtanít arra, hogy megértsek egy fontossági sorrendet. Ezt úgy érte el, hogy pontosan abban az időben kellett "elengednem" az egyetlen lányomat Amerikába, azokhoz, akiket soha többet nem kívántam látni.....Abban a beteges lelkiállapotban elvártam volna, hogy a lányom "mellém álljon", de nem ezt tette....ő t.i. józan maradt, és nem lett "áldozata" az én dilimnek...most már tudom, hogy jól tette, amit tett, de akkor ezt nem voltam képes józanul feldolgozni...Kb. abban az időben ismerkedtem meg virtuálisan Draculea-val, akinek ebben a nagyon nehéz helyzetben igen sokat köszönhetek, mert ő volt az, aki igenis mellém állt, rávett a fotózásra, tanított, és igazi lelki barátom lett, ha szabad ezt így fogalmaznom. Ő vett rá, hogy "fotózzam ki magamból" az érzéseimet, mert ez sokkal jobb, mint a pszichológus..:)))Ezért kezdtem el fotózni. Terápiának szántam, és szánom ma is, annak ellenére hogy hála az Istennek a régi dolgok teljesen elmúltak. Akkor készült ez a fotó....nem egy nagy szám, de akkor nekem nagyon fontos volt. Gondoltam, hogy a mostani galériámba is átmentem, mert annak ellenére, hogy most már megmosolygom, mégis egy emlék-féleség.
...............
Nagyon szépen köszönöm!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2011. október 7. | 02:47 | Vadliba

Szia!
Tele van érzéssel ez a "festmény".
Szerelem, odaadás, lelkek találkozása.
Távolság, fájdalom, hiány. Szerelem!
Összetartozás, külön-külön.
Jól kivitelezett gondolat és érzelmi tömörítés.
Szép!
Vadliba

R.János válasza:
Köszönöm szépen Vadliba!
Örvendek, hogy a szerelem szót használtad. Mert a szeretet az értelem elhatározásának következménye, ezért lehet parancsba adni, hogy szeresd a felebarátodat, pl., de a szerelem érzelmi töltetű. Ezért, ha valaki pl. a gyermekét szereti, igazából szerelmes belé, és ilyenkor nem szabad semmiféle aberrációra gondolni. A szavak csak erőtlen eszközök bizonyos igazságok körülírására....
Mégegyszer köszönöm!
Üdv.János

2011. szeptember 13. | 10:06 | Dani77

Tulajdonképen én hapicica-val nagyjából egyet értek, de nem ezért írok ide János!
Az értékelésére írt válaszod az, amit mutogatni kellene, mert ha ez a fotód nem is példa értékű a válaszod az etalon.
Frissen regisztráltaknak kellene olvasni, meg mindenkinek másnak is itt az oldalon.

R.János válasza:
Kedves Dani!
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esik jól, amit írsz....de ezt a leckét állandóan kell tanulni. Tény, hogy nehezebb, mint a fotózás, de lehet, hogy értékesebb...
Köszönöm a kedvességedet!
Üdv.János

2011. szeptember 11. | 17:39 | erendesign

Példa értékű, az az igazán mély emberi-művészi (a kettő tulajdonképpen egy) hozzáállás ami itt bontakozott ki az alkotó és kritikusai körében. Amit nagyra értékelek:
- nyitottság, ami nélkül nem élhet "egészet" az ember
- őszinteség, ami nélkül nem lehet értékesen alkotni és ami az alkotónak és kritikusának is alapállása kell legyen
- tisztelet, amivel szeretjük és segítjük egymást
Na nem "nyálazok" tovább, de nem álltam meg, hogy ne írjam ezt ide.

R.János válasza:
Ha volt valamiféle értelme annak, hogy ezt a fotót feltöltöttem, akkor ez mindenképpen az emberi kapcsolatokról szól. Nincs is most fontosabb a béketeremtésnél(különösen ebben a kis országban)....
Minden szereplő nevében köszönöm szépen!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2011. szeptember 10. | 21:52 | Zoran_2

Szia!
Ez egy érdekes kép, érdekes fotómontázs, aminek nem is a technikai, hanem az érzelmi oldala erősebb - érdekes szomorúság árad a struktúrán keresztül a szemekből. Nekem tetszik.
Zoran

R.János válasza:
Köszönöm szépen Zoran!
Valóban ezt az érzelem szülte, semmi más..
Szép fényeket!
Üdv.János

2011. szeptember 10. | 20:49 | eibmoz

"Most ezt érzem, és boldog vagyok!+

És kérem szépen, ez ami fontos! Ezekért az apró örömökért érdemes ÉLNI!!

Tisztelettel: Zoltán

R.János válasza:
Így van!
Köszönöm szépen!
J.

2011. szeptember 10. | 19:57 | eibmoz

Olvasva a komenteket és a válaszaid, először jobb értelemben gondoltam az elengedésre! Mondjuk külföldre ment férjhez egy messzi országba.. Most már így más "hangulata" van a fotónak!!
Persze, ez olyan, mintha én a fiamról tennék fel képet. Már mint, hogy egy család tag fotóját a készítő, mindig máshogy nézi, nem tud el vonatkoztatni a "modelltől". :D ÉRZELMI töltése van egy képnek. Rengetek képem van a fiamról, amik gagyi képek lettek, de... Ha érted és sejtem, hogy érted, mire gondolok.
A továbbiakban ERŐT és KITARTÁST a minden napokhoz!!!!

Tisztelettel: Zoli

Ui: Köszönöm a kreditet, megpróbálom értékesen elhasználni, felhasználni. :DD

R.János válasza:
Kedves Zoli!
Van ennek az oldalnak egy fantasztikus értéke....Mi itt mindnyájan a lelkünk egy kis részét tárjuk a világ elé. Tudjuk, hogy megítélnek, esetleg elítélnek miatta, de mégis vállaljuk. Én ezt a dolgot tekintem értéknek: azt, hogy magunkból merünk kiadni valamit. És, ha képesek vagyunk erre(is)figyelni, akkor megszólal bennünk egy hang, talán az empátia, megértés, az elfogadás hangja, és gyönyörű virtuális lelki-kapcsolatok, barátságok születnek, sokszor pontosan a konfliktus helyes kezelése révén. Ha ezt ki tudjuk használni, igazi kincsre tettünk szert. Most ezt érzem, és boldog vagyok!
Baráti szeretettel, János

2011. szeptember 10. | 18:24 | Farkas

Szívesen

2011. szeptember 10. | 17:15 | hapicica

Köszönöm, szintén barátsággal: Sándor

2011. szeptember 10. | 16:42 | hapicica

Mély együttérzésem!
ÍTudod, az előzményekről semmit sem tudta, azt sem, hogy ki és miért készítette a képet. Így utólag kérlek, ne vedd szívedre az osztályzatom, nagyon sajnálom, ami történt. Még véletlenül sem szeretném, ha arra gondolnál, hogy megbántottalak. Én CSAK a fotót, amit láttam, azt értékeltem.

Még egyszer elnézést az akaratlan "melléfogásért", tisztelettel és őszinte együttérzéssel: hapicica.


PS.: A kreditet nem tudom, miért kaptam, de szerintem nem érdemlem meg.

R.János válasza:
A kreditet azért érdemled meg, mert ez egy fotós oldal, és nem lehet a fenenagy mondanivaló mögé söpörni a technikai vagy hangvételi hibás megoldásokat. Hidd el, hogy ha "őszintén tükörbe nézek" én is úgy ítélem meg, ahogyan Te. Szóval itt melléfogásról szó sincs. Ami meg az osztályzatot illeti: minden pontnak van egy pedagógiai súlya is. Te el is mondtad, hogy azzal a célzattal adod, hogy lebeszélj erről az útról. És ezt nem gonoszságból tetted, hanem jószándékból. Miért kellene haragudnom?
Baráti szeretettel János

adott pontszám: 5
2011. szeptember 10. | 14:12 | erőslacc

...de már csak suttogón, halkan... mint ahogyan az emlékek is halványulnak... Sok érzés, érzelem van a fotó mögött, de számomra szomorú a történet, mintha már egyre jobban halványulna a hölgy arca, nem előtűnne, hanem eltűnne, a természettel eggyé válna, egy másik dimenzió magába szippantaná... Tetszik a háttér, a színkorrekció, érdekes fotó...

R.János válasza:
Köszönöm Laci!
Az élet már csak ilyen errefelénk: a lányok arca inkább eltűnik, mint előtűnik...:)))
Régi emlék, nekem kedves minden hibája ellenére, mert visszahoz számomra egy elmúlt hangulatot, amit most már más szemmel látok, és másképpen is érzek.
Köszönöm a kedvességedet!
Üdv.János

2011. szeptember 10. | 13:50 | erendesign

Nagyon szeretem a fotóidat és annak külön örülök, hogy már előre ráérzek: -ez a Tied! Jobban meggondolva, inkább csak azokat amelyeken kevés un. művészi átalakítást végzel, ez a kép nekem pl. nem igazán tetszik. Ezt (ne haraudj meg érte) szájbarágósnak érzem, ahogy a korábbi képeid maguktól beszéltek, úgy itt inkább valamilyen "eszperanto" nyelven próbálsz beszélni. Szerintem nincs erre szükséged, kevesebb eszközzel nekem többet mondsz el. Barátsággal: Rácz Norbert

R.János válasza:
Kedves Norbert!
Nagyon hálás vagyok Neked ezért a véleményért, mert sok mindent visszaigazol. Hapicicának részletesebben leírtam a keletkezésének idejét és körülményeit. Ez egy akkori világ, akkori látásmód, akkori emlék...
Nagyon szépen köszönöm!
Üdv.János

2011. szeptember 10. | 13:31 | balu760

Szia. Nagyon jó címet adtál a fotónak. Nekem is ilyen képátfedő hangulatom van és én így szeretem. A nikonnál közvetlen a gépben is meg lehet ezt csinálni például a D 3100-nál. Jó a komponálás de a kopasz fáknak a kuszasága zavaró. Én úgy csináltam volna,hogy az átfedő arcot az útvonalhoz igazítanám. Üdv.

R.János válasza:
Igazad lehet...
Köszönöm szépen!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2011. szeptember 10. | 13:23 | apóka

Egy visszatérő emlék képei .Jól oldottad meg. A két kép jól látszik,így is hogy átfedik egymást. Átjön a hangulata,ez a lényeg.A többi titok ......talán vége lett..vagy ki tudja..Jó fotózást Üdv.

R.János válasza:
Ha átmegy a hangulata, akkor elérte a célját. Valóban csak ez a lényeg!
Köszönöm szépen!
Üdv.János

adott pontszám: 3
2011. szeptember 10. | 12:44 | eibmoz

Sejtem mi ihlette azt a feldolgozást, de ...
Az arcot ketté szeli a fatörzs, ami csak úgy vonzza a tekintetett. Talán ha az útra került volna a modell, vagy erősebben látszódna, nem tudom, de ez így nem sikerült igazán.
Minden jót!

R.János válasza:
Tökéletesen igazad van. Annyit tennék még hozzá, hogy nemcsak a szemét, hanem a száját és az orrát is elmetszi az út széle, nem véletlenül. Az arcon lévő egyetlen "épen hagyott" érzékszerv a fül...a címből kiindulva nem véletlenül.
Köszönöm szépen!
Üdv.János
A fotós 1 kredittel jutalmazta a véleményezőt.

2011. szeptember 10. | 12:38 | zoliologia

Én most eléggé human oldalról és hangulati oldalról közelítettem meg a képet,de hapinak igaza van.Az a faág,illetve azok a faágak nem lettek jól összehozva az arccal.

R.János válasza:
Kedves Zoliologia, ez a kép egyértelműen a humán oldalunknak készült...úgyhogy lehet, hogy mégsem kellene szégyenkezned az adott pont miatt. De ki lehet vonatni utólag, hiszen emberek vagyunk, és tévedhetünk.
Köszönöm szépen!
Üdv.János

2011. szeptember 10. | 12:24 | hapicica

Belenyúltam a lecsóba! :-)

R.János válasza:
Nem nyúltál bele semmibe. Nekem azt tanították, hogy ha egy kép valamiféle érzelmet kivált, akkor már célját elérte...Belőled ezt váltotta ki, nincs ebben semmi rossz dolog...
Mégegyszer köszönöm!
Üdv.János

adott pontszám: 1
2011. szeptember 10. | 12:23 | hapicica

Már4 csak a Budapest Televízió nyugdíjasoknak éneklő sztárjai hiányoznak a képről. A dal címe már megvan. A bajom csak az evvel az adóval, hogy giccshalmaz.

De térjünk át a fotóra.

A fa ága úgy lóg bele a modell arcába, mintha épp most bukott volna fel egy hínárral teli tóból és a hínár rátapadt volna az arcára. A fül nem szép így, az arc alulról lett fotózva kissé.

Tovább nem is ragozom, nekem speciel ez a kerülendő út. nem szokásom egyest adni, eddig, ha jól emlékszem, csak egyszer adtam. Most mégis megteszem. Remélem nem sértődsz meg, azt sem tudom még, ki csinálta, csak le szeretnélek terelni erről az útról. Lehet csinálni montírt, nem azzal van a gond, de azt csináljuk igényesen, esztétikusan. További szép fényeket, üdv: hapicica.

R.János válasza:
Tulajdonképpen igazad van mindenben, amit írsz. Amikor elkezdtem a fotózást egy nagyon mély depresszióban voltam, aminek egyik kiváltó oka egyetlen lányom "elengedése" volt. Próbálkoztam kifotózni magamból mindazt, amit akkor éreztem, és szerettem volna továbbítani neki egy érzést, amit szavakkal nem tudtam és nem is akartam elmondani. Nem volt szempont semmiféle jogosan kifogásolható technikai megoldás, és az akkori hangulatom is meglehetősen giccses volt, bár a nyugdíjtól sajnos még elég távol állok. A cím, mint giccses, hatásvadász dalcím jól kifejezte egy pojáca apai ripacskodását. De mindennek ellenére legalább érzelmileg őszinte volt. Aztán az akkori galériámat életérzésemmel együtt töröltem, de egy pár emléket vissza szeretnék lopni. Ez is egy ilyen. Szóval ez egy 3 évvel ezelőtti kép, giccsesen, rosszul szerkesztve, igénytelenül...Az 1-es különösen megtisztelő, ha ilyen ritkán osztogatod.
Köszönöm szépen!
Üdv.János
A fotós 2 kredittel jutalmazta a véleményezőt.

2011. szeptember 10. | 10:11 | pihike

... könnycseppes emo ...
Nagyon szép ... szivemig ér. Azokat a fotókat kedvelem, amelyek hatással vannak a lelkemre ...

R.János válasza:
Ez igazán kedves!
Köszönöm szépen!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2011. szeptember 10. | 09:59 | zoliologia

Egy ember hiányának éreztetésére ez a kép remek!
Egy ember,egy hölgy akivel talán a fotós órákat töltött egy kiserdőben,parkban,hosszú,tartalmas beszélgetésekkel,sétákkal.És ha ez tényleg tartalmas volt,ha már nincs a hölgy,nyilván hiányzik a társasága.Így hát nem csoda ha a fotós visszaemlékszik "társa" arcára,és a helyre ahová köthető eme hölgy,vagy a vele való kapcsolat.

R.János válasza:
Köszönöm Zoliologia!
Azt nyilatkoztad egyszer, hogy Neked nincs affinitásod az ilyen fotókhoz....lám-lám mégis van...És a lehető legpontosabban írtad le mindazt, amit szerettem volna elmondani. Annyit még hozzátennék, hogy a kép szimbólumkép. A személy érzékszervei már eltompultak: a szemét a fa "kiszúrta", a száját, orrát az út széle keresztül metszi, egyedül a fül maradt, és abban két figura. Innen a cím.
Köszönöm szépen!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2011. szeptember 10. | 08:48 | Farkas

Ez egy nagyon romantikus búcsú.
Mint egy régi szenei mű, ami a búcsúzásról szól.
Mint egy látomás.
Csak közhelyek jutnak eszembe.
Gratulálok

R.János válasza:
Az jó, ha csak közhelyek jutnak az eszedbe. Elvégre egy fotó megihleti az embert...:)))
Köszönöm szépen!
Tudom, hogy tudod....
Üdv.János