Szia! Érdekes fotó! Különös ezekkel a csíkos árnyakkal, a szelektív színezés szürkéjével. Picit olyan, mintha a halott zene feltámadásáról szólna. Kinyílik a sötét hangszertok és felvillan egy kottafüzet. Egy elfeledett kastély üres termében halkan megszólal Bach, pedig a hegedű és a vonó továbbra is mozdulatlan....
Érdekes kép, de picit lehetett volna kevesebb a szaturáció a hegedűn, hogy ne legyen ennyire látványos a színtelenítés.
Szép fényeket!

Szia!
Azt előre leszögezhetjük, hogy rendkívüli szemed van, nagyon jó témát választottál és tökéletesen kivitelezted.
Úgy látom minden elemére odafigyeltél a fotódnak.
Nekem határozott és hangulatos.
Az, hogy ff a háttér és a hangszer színes, tökéletes számomra.
Gratulálok!
Mestermunka
Üdvözlettel
Vadliba

Szerintem meg kár a szelektív szintelenítésér... (amúgy sem kedvelem, ritka az a kép, ahol indokoltnak érzem)
akkor már egy monokróm színezet jobban adta volna a hangulatot, a kép "dallamát"...
Nekem ez így illúzióromboló és természetellenes - tekintve, hogy csendéletről beszélünk és nem digitális illusztrációról. Pont nélkül, nyilván ez csak az én véleményem.

Szia! Aki zenél, annak biztos megdobogtatja a szívét, nekem is, szóval kicsit elfogult vagyok. :) Amit hibának látok, hogy a csiga és a vonó vége túl sötét lett, valami leárnyékolja. A hegedű alatt lévő fehér valami túl világos, picit zavaró. Nem tudom mi vet a hegedűre hosszában árnyékcsíkokat, de az tetszik a legjobban. :) Személy szerint én meghagytam volna a vonót is szinesben, de alapvetően így is nagyon tetszik, hangulatos kép lett. Üdv.

Hali!
Ahogy nézegetem ezt a képet azt látom, hogy több szempontból is bele lehetne kötni. Van akit zavarhat a kép szélén a túl erős árnyék, van aki szerint szerencsétlen dolog levágni a kilógó kotta sarkát, van aki szerint ez a színkiemelősdi egy ósdi trükk csak. Tudod mi a véleményem erről? Felesleges szőrszálhasogatás.

Annak ellenére, hogy zeneileg analfabéta vagyok és teljesen hidegen hagynak a hegedűk, az első pillanattól kezdve megfogott a kép. Ha véletlenül hevert így a hegedű ha nem, tökéletesen fest a képeden. Az erős árnyékok szerintem dobnak rajta, a redőny halvány csíkozása pedig megkoronázza az egészet. Jó a kompozíció, és tökéletes a hangulata!

Üdv.: Szabolcs

Alapvetően nem szeretem a szelektív színtelenítést, de ettől eltekintve próbálom értékelni. A vonó hozzá tartozik a hangszerhez, ezért hibának tartom, hogy azt fekete-fehéren hagytad. Amúgy nem rossz, jó az elrendezés, és a fény is elég érdekes.

Jól meglátott téma, de van mit csiszolni rajta (ugyanakkor a témaválasztás jó szemet sejtet, fél siker). Ami mégis talán megfontolandó többek közt, az először is a perspektíva. Ez a felülről lefele és kissé dőlt nem annyira jellegzetes, egyedi. Kicsit kapkodom is a szemem, hol a lent és fent. De ha már ez a magasság, a képet pl. 45°-ban döntve szívesebben nézem. A szép, kontrasztos kifotózás (de egyébként is) feleslegessé teszi a szelektív színezést, ehhez a témához (is) kissé olcsó megoldás. Én játszanék a fénnyel (ha már utómunka), és a hátteret pl. vignettálnám, de inkább fényben, tónusában variálnám.

Talán nem kellett volna ezt a szelektív színezést használni, mert a kép így nem Bachról szól, hanem egy vonó nélküli hegedűről. (A vonó-ha már jelen van- szervesen hozzátartozik a hegedűhöz, ezért nem tartom szerencsésnek a szelektív színhasználatot.) A szerkesztés is sokkal jobb lenne, ha a vonó is élne, mert hozzásegítene egy majdnem átlós szerkesztéshez, melynek ráadásul térbeli (perspektíva)hatása is lenne: balra fent a hegedűcsiga és a vonó hegye összeér(ne) és fokozatosan távolodnának egymástól a kép jobb alsó sarka felé. Szóval egy átlósabb szerkesztést javasolnék. A fények érdekesek, de nem szántál neki mondanivalót, pedig igencsak ott van. Figyeld meg, hogy rácsot alkot. Nézd meg, hogy a hegedűn hangfogó van. Csak egy lépés és máris egy igen erős mondanivalót varázsolhatsz ebből: rács mögötti hegedű, melynek hangját hangfogó igyekszik tompítani. Ha erre a gondolatra építenél, akkor a kotta is keményen rásegíthetne, mert azt sugallhatná, hogy Bachot megszólaltató hegedűt igyekeztek elnémítani. Bach szimbolizálja a hegedű igazát.... Szóval én errefelé mennék, de persze a kép nem ezért nem tökéletes, hanem inkább a technikai hibák miatt: a már említett szelektív színezés, a szerkesztés bizonytalansága, az érdekes fények kihasználatlansága, stb. Mivel nekem igen kedves a téma, egy kicsit felkerekítek.
További jó fotózást kívánok! R.J.