Ne haljunk meg hülyén! :)))
Laci

Tükör által homályosan
IN MEMORIAM INGMAR BERGMAN
2007.10.17. szerda 17:16

A film 1962-ben Oscar-díjat nyert a legjobb külföldi film kategóriában.

„Tükör által homályosan – a megszerzett bizonyosság. Úrvacsora – a megértett bizonyosság. A csend – Isten csendje – a negatív lenyomat. Ezért alkotnak trilógiát.” – írta Ingmar Bergman, amikor e három film irodalmi forgatókönyve kötetben megjelent.

A Tükör által homályosan kamarajáték. Négy szereplője az özvegyen élő író, David (Gunnar Björnstrand), lánya, a skizofréniás Karin (Harriet Andersson), Karin orvos férje, Martin (Max Von Sydow) és tizenhét éves öccse, Minus (Lars Passgärd), akik szabadságukat töltik a tengerparton. Két nap története, melynek végén Karint ismét kórházba viszik, az addig mindig elmenekülő David pedig megtalálja az utat gyermekei felé.




„A Tükör által homályosan-ban szinte elkeseredett kísérletet teszek arra, hogy megjelenítsek egy életfelfogást: Isten a szeretet, és a szeretet Isten. Akit Szeretet vesz körül, azt Isten veszi körül… Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan, mint valami hang, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító, de izgató is. Aztán egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az isten erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a teljes odaadásig és a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet, az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további lehetőségeitől. Ez történik Karinnal. A határvonal, melyet át kell lépnie, a tapéta különös mintázata.”



Duna Tv: október 28., vasárnap, 21:15

Korinthusbeliekhez írt I. levél 13. rész

12. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.

http://www.fotozz.hu/fotot_megmutat?Foto_ID=150267
Nem magamat reklámozom, de ennyit a címről!
A fotód viszont fantasztikus!
A film sem rossz!
Laci

Ez a kép nagyon megragadt :) 1-2 dolog érdekes rajta, pl. a víztorony alatt lévő fa víz tükörképe sokkal világosabb. A víztorony érdekesen ágaskodik, mint valami jövőkép, szépen meglesett táj, gratulálok. Kellemes érzést kelt.

Kellemesen futurisztikus hatása van...!:)
Az, hogy mit és hogyan raktál össze, azonnal kiderül a jobb fölső részen "ott felejtett" tócsa széléből, kár érte...
(ha azt kiveszed utólag, akkor az illúzió talányosabb, és tökéletesebb lenne...)
A többit nem érdemes ragozni, mert az élesség-kontraszt-fényerő variációk még sokféle beállítást rejtenek...
A képben rejlő lehetőségek felismeréséért grat. !:)

Emlékszem, annak idején majdhogynem órákat töltöttem el efölött a képed fölött, mert első pillantásra nem értettem, hogy ki kivel van :) Aztán az jutott eszembe, hogy ezt a képet talán első pillantásra nem is kell érteni. Ekkor vetettem rá egy második, majd egy sokadik pillantást. Adtál némio segítséget, és kezdtem megtalálni a fix viszonyítási alapokat. Viszont továbbra is megmaradt az a jó tulajdonsága ennek a képnek, hogy akárhányszor ránézek, találok rajta valami újdonságot, amit korábban nem vettem észre.

Kereshetnék mély gondolatiságot a kép mögött, a csavaros agyadat ismerve esélyem is lenne rá, hogy találok. De ebben az esetben inkább megmaradok a felfedező útnál :) Ez nekem most izgalmasabb.... Most nem a miérteket keresem, hanem a hogyanokat. és egyre több hogyanra kapok választ :)

Nekem amúgy az első gyanús elem az volt, hogy számomra egyértelmű volt első ránézésre, hogy a kép felső része az igazi tükörkép. A pocsolya széléről, a fakorona tetejéről... De egyszerűen nem értettem, hogy az alja akkor hogyan :)

na mindegy is, nem szeretném más felfedezők elöl elvenni a felfedezés örömét, így nem is elemezgetem tovább a képet.

Azért így a végére támadt egy velős gondolatom, annak ellenére, hogy nem a miérteken törtem a fejemet... Sosem lehetek biztos abban, hogy mi a valóság... Lehet, hogy a tükör hazudik, de lehet, hogy a valóság illúzió...

Köszönöm, hogy egy kicsit kiszakadhattam a saját valóságomból, útjára engedhettem a gondolataimat a képedre figyelve :)

Egyébként komolyra fordítva a szót, a dolognak az a szépséghibája hogy rögtön lejön a fordítás, azaz hogy a fenti a tükörkép, hiszen a víztoronynak vagy minek ott csak a teteje látszik - pont amennyi tükröződött belőle a pocsolyában.

csodálmányos.

érdekes , komor, nyilvan megvan a maga technikaja, amit mi laikusok csak sejthetunk.egyedi a maga nemében.grat

Ú vazz ezt benéztem. A Mamiyád nem is 6x6.
A TMY-CMYK poénra viszont különösen büszke vagyok.
:)))

Ez egy gyönyörű kép, amelyet a ritkán látható tükrözéses effekt és a kiváló FF konverzió tesz példa értékűvé. A négyzetesre vágás is jó választás volt.
Ehhez képest szinte eltörpül az az apróság hogy kissé alexpós a kép. A szürkeséget nem rónám fel hibának, hiszen arra utal hogy egy ködös, szmogos napom készült. TMY helyett CMYK színprofilt is használhattál volna.