eléggé depressziós egy kép, meg kell hagyni.. :)
de mégis tetszik..a cím nagyon jó, illik hozzá az ember szomorúsága,ahogy sétál a semmibe, és a kutya aki mindig ott van ha baj van.
(érdekes, ha szomorú vagyok én is sétálni megyek a kutyámmal :)
További jó,hasonló képeket :)

A cím mindig fontos. Kérdés, hogy ki mondja: a fotós, aki a hölgy távozását örökíti meg, vagy a sétáló hölgy, aki egymagában sétáltatja a kutyát? Nekem a második verzió jönne be. Így lesz asszociatív erejű a hűség szimbóluma, és a majdnem sziluett ábrázolásmód. A vágás feszes, de előnyös, mert a témára koncentrál. A nagyon szép színek hozzák a hangulatot. Kis méretben jobban tetszik, mert kinagyítva a kutya a kelleténél homályosabb.
S.

Ja igen és tetszik, hogy alulról fotóztál, és a kutya ütközik a címmel:)

Szia! Szerintem az a hibája, hogy mindenhol életlen zajos és jelen esetben jobb lett volna középre tenni az alanyt. Az előnye szép a háttérszín jó lenne az ötlet, csak hozzá még sötét is, nem emelkedik ki a hátteréből. További jó próbálkozást!
Tudatos, kreatív, de javítandó!Üdv

Kezdő létemre szakmailag nem tudok sokat hozzáadni, de az biztos, hogy nagyon tetszik a vöröses ég, talán kicsit hangsúlyosabbá is lehetett volna tenni. A cím nagyon illik a fotó hangulatához, eltudom képzelni magam hasonló helyzetben ahogy egyébként az általam is ismert frankhegyi utakon bandukolok, elmerengve az élet gondjain.

Végtelen szomorúsággal teli a hangulata és a színvilága is világvégi.... a Távozó alakja talán túl közeli, nagyobb térben még hangsúlyosabb lehetne,
(gondolom oka van a szerkesztésnek)
de így is maradéktalanul tetszik.
Nagyon jó fotónak tartom !

Szia!
Szerintem egy jó hangulatú kép, és nagyon jól komponáltad oldalra a személyt így látszik az út, de az a kutya elrontja a hatást elviszi a szemet, a tekintetet a kép lényegéről témájáról.