Az előző képed, amit értékeltem nagyon nem tetszett, ezért gondoltam benézek hozzád, hátha van valami jóbb is! Hát igen! ez sokkal jobb! Jól szerkesztetted, a pillanat is remek! FF nagyon jót tesz a képnek, talán én eyg kis kontrasztot tettem volna még rá ps-ben, mert így kicsit tűl "szürke", de ezt leszámítva nagyon jó kis kép! GRAT!

Egy kicsit zavarban vagyok, mert kitűnő az elkapott pillanat, de a kép 1/3-át elfoglaló hát üzenetét nem értem. Megpróbáltam betakarni egy részét és nekem nem hiányzott. A gyermek vonásai kellemesen lágyak, vagy az optika adja, vagy az éllességi határ miatt tűnik igy.
No de ez csak egy vélemény, lehet hogy tévedek?

Köszönöm szépen a kreditet.
Amelyik képedhez nem írtam ott vagy nem volt semmi számottevő megjegyzésem vagy feldolgozásról volt szó.
Ha tudtam valamit segíteni annak örülök.
Amennyiben teszel fel képet küld át az ID számát szívesen ránézek ha szeretnéd.

Mint mondtam vannak kategóriák amiről nincsen sok fogalmam. Itt tényleg megvan az elkapott pillanat varázsa, igazán kifejező kép.
A technikáról talán annyit az általam tanultak alapján, hogy:
az ilyesfajta portrészerű ábrázolásnál, nem tesz jót a képnek és az alanyoknak sem a direkt vakuvillanás.
A kellemes tónusokat, és a természetes árnyékokat kiírtja, és helyette kritikus helyeken erős árnyékokat, az arcbőr fényesedését hozza létre. Mindíg szerencsésebb valami indirekt derítés, pld a mennyezetre, vagy ha nem forgatható a vaku feje akkor valami diffúzort kell hozzá használni.. Mondom ezt annak tudatában hogy rendelkezel külső vakuval, és megfelelő alannyal a gyakorláshoz. (a gyerekek álltalában nagyon szeretik ha fényképezik őket).
Összeségében amennyire értek ehez a műfajhoz nekem ez egész kellemes képnek tűnik.

A baba aranyos, kár, hogy a kép felső sarkába szorult. A kép nagy részét sajnos az anyuka háta és haja veszi fel ami nem igazán érdekes. Ha a fotós egy kicsit balra lépett volna, fektetve készíti a képet, hogy inkáb csak a két arc legyen a képben ahonnan anyu profilja is jobban látható a kép jobb lett volna.

Az arcoknak jó a tónusuk, a kép nincsen túlexponálva, de a vakutól az éles árnyék az áll alatt zavaró, és sajnos ezen még a fekete/fehér konverzió sem segített.

Átjött rendesen az érzés felemelő élménye, csak talán az édesanya kecses testtartása (már ahogyan egy gyereket fognunk kell! biztonsággal) vonja el a figyelmet. Nagyon értékesek a pillanat varázsát rögzítő fotók, ez más kategória, mint a műtermi vagy egyéb alkotások. Üdv Mindannyiuknak: GY

Meghitt hangulatú, szívet melengető fotót küldött be Alkotója. Egyedüli kifogásom, hogy az édesanya arca kevésbé látszik, ruhája eltéríti a néző figyelmét, de ez minden pillanatfelvételnél előfordul, melyek értékét a pillanat varázsa emeli. Üdvözlettel: GY:)))

Ebben igazad van, csak én mindíg annyit és nem többet értékelek, ami a képen van, esetleg a cím és már csak nagyon esetleg a magyarázó szöveg.
Szóval én a képen egy ölbekapott gyerkőcöt látok, akit megpuszilnak és nem tudom, hogy az az anyja. Akár egy unokatesó szeretgetése is lehet...
Lehet némi személyes is került bele, mert mindíg rosszul voltam attól ha a kicsiket felkapja egy távoli rokon és nagy dérrel durral megszeretgeti, a szerencsétlen gyerek meg alig várja, hogy letegyék :))
Egyébként a gyerkőc aranyos és a mamával együtt jó kis képeket lehetne csinálni...

Akkor lenne köztük igazán kapcsolat, ha a szemkontaktus meglenne. Így csak egy babát pusziló lány, amit a babának "végig kell szenvednie" (nem rossz értelemben, hanem passzívan). Nem a legjobb megközelités szerintem, mégha elkapott pillanatról is van szó.
Azt viszont nem igazán értem, hogy mért olyan helyeken maradt szines a kép, ami abszolút nem lényeges (bal szélen lent és jobb sarokban) vagy ez valamilyen program hibája, esetleg a szkenneré?