Csak a célját nem értem

Szép jó észrevétel de nem mond semmit.

Szia!
A gyakorlat a tudás atyja, így tartják, és nem csak azért igaz ez, mert sok gyakorlással már fejből tudhatunk adatokat, hanem mert ami jóval több, a témával sokat foglalkozva annak belső mozgatórugóit fedezhetjük fel, így aztán nem kell tovább szokásokhoz, előírásokhoz, szamárvezetőkhöz ragaszkodnunk, egyszerűen tudjuk,hogy mi hogy megy. Igy van a fényképezéssel is. Egy idő után nem kell a fénymérő, (mondjuk manapság ki használ fénymérőt ?), a szem pedig rááll a formákra, fényekre és mint vadász az erdőben, tudja mikor kell elővenni a puskát :)
De azért fárasztó is tud lenni ez a fotós szenvedély. Szinte fáj, ha nincs nálunk a gép, vagy csak nincs időnk megállni az ígéretes témák mellett. Megakasztja az embert, furcsa utakra viszi, megváltoztatja. Úgyhogy csak óvatosan az ilyen észrevett szívecskés együttállásokkal! :)
Sok a szöveg tudom, most már a képről is írnom kell. Érződik benne a meglátás, tetszik, hogy merészen, félbevágott szíveket az "út szélén" hagyva tudtad megvágni a képet. A képszéli sötétítés nem tudom, hogy vakutól származik-e, vagy utómunka, de segít a kiemelésben. Sajnos maga a látvány elég kétdimenziós, a színek visszafogottak. Érdemes lenne inkább a térbeliség vagy az erőteljesebb színek kontrasztjátéka felé fordulni, esetleg olyan fényeket becserkészni, amik megdobogtatják a fotósok szívét.
Ötpontos kép, de egyelőre 3+2 felállásban.
További jó fotózást és boldog karácsonyt!
Az értékelő 2 kreditet utalt át a fotó készítőjének.