BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
5
KATEGÓRIA: egyéb
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2012. április 15. 11:52
Valse Sentimentale

Kedvenc mesterem előadása ihlette ezt a képet. Ha kérhetném: hallgasd szívvel... http://www.youtube.com/watch?v=ErgFOQ1uwCY&feature=related 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

adott pontszám: 5
2012. április 21. | 19:31 | somewherel

Szia! Nagyon szép muzsikát kapcsoltál a képedhez, igazi múltat idéző, elmerengő, letűnt korokba visszatekintő hangulatával teljes mértékben elragadott a fotó szerves részeként. A legmegkapóbb momentuma számomra a képnek a jobb alsó harmadolóban a fodrozódó víztükör napfényben úszva. Zene hallgatása közben és a fotót tekintve egy elhagyatott vízpart stégjén ülve éreztem magam, és elsodort ez a furcsa lelki állapot, mintha nem is ebben a korban élnék, csak kísérteni járok vissza. Köszönöm az élményt!

R.János válasza:
Nagyon örvendek, hogy meghallgattad ezt az ihletett, különösen szép előadást. A kép olyan amilyen, nem annyira érdekes, de Gitlis, az Gitlis...
Köszönöm szépen!
Üdv.János

2012. április 18. | 19:13 | Fáncsi_voltam

A zene gyönyörű..

R.János válasza:
Jaj de jó, hogy mégis volt értelme feltölteni ezt a szörnyszülöttet....:)Na, ennek tiszta szívből örülök, Fáncsi! Szerettem volna megemlékezni erről a fantasztikus emberről. Sajnos itt Magyarországon nem nagyon ismert, mert a vasfüggöny és egyebek nem tették lehetővé, hogy itt is koncertezzen. Romániába is csak baráti körök hívták meg, és ezek a bizonyos körök rendezték úgy, hogy mint nyugati művészt a nagypublikum is meghallgathassa. Ő jól látta a mi akkori bezártságunkat és talán emiatt a lelki felszabadítása volt tanításainak a legkedvesebb témája. Ő tanított meg a hegedűlés helyes érzeteire, a légzés "tudományára", az interpretáció szabadságára, és még rengeteg mindenre. Tudod, hogy mit kapott mindezért? Szó szerint két-három db. szűrő nélküli cigarettát....De amit tanított,azt egyikünk sem felejtette el. Tudom, mert amikor nagy ritkán öszzefutunk a "régiek", mindig előkerül Gitlis...és mindenki úgy beszél róla, mint akitől egy életreszóló értéket kapott.
És ez így is van..
Nagyon szépen köszönöm!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2012. április 16. | 21:57 | Álomfejtő

Nagyon sokszor visszatértem már erre a képre...
bevallom őszintén,
nehezen tudom a gyönyörű, valóban érzelgős hangon megszólaló dallam mellé rendelni... van valami megmagyarázhatatlan disszonancia -mérhetetlen ellentét a zenei egység és a képi megjelenítés között - de talán nem éppen ez a cél ?
A hegedű sír, panaszol, aztán fellekesül, szárnyal - aztán megint szelíd hangokat hoz - az ábrázolás sejtelmes, (talán ez az egyetlen közös nevező) múltba tekintő - kissé torz képet mutatva a megélt történetről... szép és kevésbé szép emlékek barna bársonya.
A lány arca, a húrok szimbóluma, az időhullámai -mindez mégis megérint,
mert
kétségbe von és megmagyaráz, felzaklat és pillanatnyilag megpihen a lélek - mint a hegedű hangja : ezerféle módon szól hozzám.
Ez a legfőbb erénye a kidolgozásnak : emlékkép - mindenki számára titokzatos, ugyanakkor kézzel fogható és átvitt értelmű foszlányokban... az én olvasatomban.
Tény,
a kép felett (sem) lehet átsiklani,
mert valahogy nem, nem hagy nyugodni...

R.János válasza:
Kedves Álomfejtő!
Ez a dalocska mint egy érzelmes keringő valójában nem egy visszaemlékezés, nem egy elmúlt élmény....de ahogyan Gitlis értelmezi, és előadja...az már egy más kérdés...Ő az, aki megérezte ebben a kis remekműben, hogy a keringő minden lépésével távolabb és távolabb került valamitől, (valakitől)... és mindinkább már csak egy emlék marad. A darab közepén lévő kissé optimistább részt sem nyitja ki, mint más előadók. Ennek ellenére amikor visszatér a téma, annyira, de annyira érződik az elmúlás...és képes az utolsó gyors futamot sóhajként, "szenvedélyes utolsó sóhajként" értelmezni....Nekem megadatott, hogy tanulhattam tőle, és már fiatal koromban is ideálom volt nem csak a hegedűlése miatt...de ezt a felvételét csak most fedeztem fel, és igazán nagyon szíven ütött... Hallgatva játékát, ismerve gondolatait, próbáltam képbe-önteni a magam érzéseit. Hogy aztán ez mennyire sikerült, vagy mennyire nem, nem is olyan fontos. Sokkal fontosabb, hogy egy-két ember hallgasson valami egészen egyedülállót...(ez az ember most 89-90 éves) A tavaly még koncertezett..a felvétel megvan...fantasztikus...
Nagyon szépen köszönöm!
J.

adott pontszám: 2
2012. április 16. | 20:25 | LeHalqit

Üdv!

Érdemes elgondolkozni rajta, hogy mi és mennyi fér bele egy képbe.Úgy tűnik mintha csak mennyiségre mentél volna.Túl sok minden van a fotón.És mi a szerepük az egyes alkotóelemeknek?Mi a mondanivalója a képnek?
Ezeket a kérdéseket meg kell válaszolni a kattintás előtt.Van értelme annak amit csinálok vagy nem?
Ne vedd sértésnek de erős jóindulattal kettes.

R.János válasza:
Meghallgattad a zenét?