A vállalkozói éltet már csak ilyen, ha szűk a határidő :)

Azért fogok pihenni is... remélem :-D

"ez a fotó helyet kaphatott egy olasz nyelvű klasszikus lemez belső borítójában... "

Na ennek viszont örülök és gratulálok hozzá!

Örülök, hogy végül úgy tűnik megtaláltuk a hangot, neked is jó éjszakát. Én még sajnos dolgozom, ki tudja meddig...

Hidd el h.rom sem rossz indulatú, neki más a stílusa, de ő sem mocskolódni van itt. Sok hasznos dolgot mondott már ő is. Egyszer kétszer mi is összeakadtunk már, de megszoktam a nyers modorát, és helyén tudom kezelni.

Másfelől meg ez az oldal egy játék csupán, bár néha komollyá fajul a helyzet. Helyén kell ezt is kezelni. Néha én is feleslegesen bő lére eresztem a dolgot, de én is szentimentális vagyok...

Jó éjszakát még egyszer, neked is meg többieknek is :)

Akkor hát csak én magam vagyok egy mocsok. Köszönöm. Remélem most már jól érzed magad. Én magam is befejezettnek veszem a levelezgetést ami parttalan és haszontalan volt.

Igen, bocsánatot kértem, viszont te úgy érzem felültél egy kicsit a magas lóra.

Ezt nagyon sajnálom, mert végül valóban kínossá vált nekem ez az ügy, de nem azért amiért te gondolod, hanem mert így ebben a kontextusban már nevetségessé tettem a magam, mint a szemlesütött bűnbánó freeze.

Kissé fel lett fújva ez az ügy.

Őszintén szólva sokkal önérzet mentesebb reakcióra számítottam a hossza esdeklésem után, már bánom, hogy ennyire kinyíltam.

"tisztára moshatod a lelked"

Ezt azért erősnek érzem, egyenlőre még bűnt nem követtem el!

Csúnyán elbeszéltünk egymás mellett, kár érte :(

Mónika, minél inkább hajtogatod hogy ne a képen lévő személyt értékeljük, annál világosabb, hogy te viszont pont azért veszed sértésnek a kritikát, mert az öcséd van rajta. A fotó rossz, ez nem vitás, de nem azért akit/amit ábrázol, hanem mert rosszul van fényképezve. Ez nem vita tárgya. Tőlem ne várj bocsánatkérést, mert nem rossz szándékból írtam amit írtam, én téged nem neveztelek mocskosnak, ellenben te a fotozz-t, ezen belül a tagokat annak tituláltad, ne is tagadd, hisz az oldalt a tagok teszik azzá, ami. Emiatt én mondom neked, hogy szégyellheted magad.
A fotóidhoz eddig nekem sem volt szerencsém ezen az oldalon, szintúgy mint freeze-nek, de ha lett volna, nyilván már sokkal korábban összevesztél volna velem.
Látom jól ismered a másik fotós oldalon használt nickem ;), ám veled ellentétben én nem tudom te hogy nevezed magad ott. Ennél fogva könnyen lehet, hogy értékelem majd néhány fotód a jövőben. Remélem nem várod el tőlem, hogy minden koncert témájú felvételt messze elkerüljek.
Azzal ellentétben amit gondolsz, hiszel vagy feltételezel rólam, nem vagyok a sátán, sem a közellenség, és még csak nem is haragszom rád. Szerintem te túl komolyan veszed itt ezt az egészet, számomra megdöbbentő, hogy van egy ilyen valaki mint te, egy helyes fiatal lány, aki még fényképezni is tud, de a legelső rossz értékelésnél aljasságot emleget meg hogy szégyelljük magunkat amiért meg mertük szólni a képét. Hát nem! Itt értékelünk! Adunk és kapunk: jót és rosszat, hideget és meleget, de kultúráltan, nem mocskot kiáltva az értékelőre. Szerintem elszaladt itt veled a ló.

Kedves Mónika. Nem mi minősítettük magunkat (freeze-vel) az értékeléseinkel, hanem te, mert olyan hangnemet engedtél meg magadnak mérhetetlen sértődésedben, amit én soha nem tennék. Pl. mocskosnak nevezted az oldalt, ezáltal főleg a tagokra célozván. Én nem kérem ki magamnak, mert rólam lepereg, de úgy érzem nem freeze-nek és nekem kell szégyellnem magam, hanem neked, emiatt. Nem kell engem szeretni, nem ezért járunk ide, de még SOHA! senki képét nem szóltam le, nem pontoztam le merő rosszindulatból. Az, hogy te alapból ilyesmit feltételezel rólunk, megint téged minősít.
Sértődékeny vagy és olyan, aki a kritikát nehezen viseli. Felfoghatnád, hogy itt nem egymás rokonait, ismerőseit értékeljük a fotókon, hanem magukat a fotókat, mégpedig úgy, hogy jottányit sem érdekel - legalábbis engem -, hogy kinek a fia, apja, nagyapja, kutyája-macskája van rajta. A kép számít csak.
Köszönöm hogy végigolvastad ezt a pár sort, a jövőben nem kívánok foglalkozni a témával, mert engem sem érdekel.
Szép estét!

"Ne haragudj, egy ilyen képet bárki bármikor készíthet, egy ismerősömnek van zongorája, beöltöztetem a 4 éves fiam, mikit nyokom a kezébe és lefotózom előtte, aztán azt írom ide hogy koncerten készült."

Azt hiszem semmi olyasmit nem írtam ide, ami sértő lehet rád, vagy a kisfiúra nézve. A szituáció valós, a fiam imád szepelni, ha odaállítom a zongora mellé és azt mondom neki, hogy mondjon el egy mondókát - a képen úgy sem látszik hogy nem énekel -, azt legalább ilyen átéléssel fogja csinálni, főleg ha fényképezőgépet lát a közelében, mert imádja ha fotózzák. Aztán kiteszem ide és oda írom, hogy egy ilyen-olyan koncerten készült, senki nem fogja tudni megcáfolni hogy nem úgy volt. Ebben - véleményem szerint - semmi sértő sincs, nem képzelem magam semminek, de azért mert nem fotózok koncerteket, még nem jelenti azt hogy nincs rálátásom a dologra. Nem érdekel különösebben a fényképészetnek ez az ága, nem éreztem magamban soha késztetést arra hogy ilyesmit fényképezzek, de meggyőződésem hogy ha erre adnám a fejem, nagyon rövid idő alatt belejönnék. Nincs feléd bizonyítási kényszerem, a hang pedig, amit megengedtem veled szemben nem volt sem bántó sem durva. Az hogy te felszívtad magad miatta, talán annak tudható be, hogy az öcsédről készült felvételt kritizáltam, s ez érzékenyen érintett téged. de már ne haragudj, nekem ez a kisfiú senkim és semmim, csak a képet nézem és tárgyilagosan leírtam a véleményem. Nehogy már könnyekben törjek ki. Én sem várom el mástól, hogy egy, a fiamról készült kép láttán örömkönnyeket hullajtson. Írja le a véleményét, ha tetszik tetszik, ha nem tetszik nem tetszik és kész. Elfelejted hogy ez csak játék, nem szabad véresen komolnya venni. Az élet szép. Béke veled.

Szia! Hát igen, ezek a nagy pillanatok amikor látod, hogy ezek a kis emberek megbirkóznak egy feladattal és felnőnek hozzá. Ezt szerintem nagyon jól érzékelteti a kompozíciód . A hatalmas zongora, pont úgy magasodik a kisfiú fölé, mint maga a feladat. Így viszont a kisfiú egy kicsit kiszorult a szélére egy icipici teret hagytam volna még mellette. A helyzet komolyságához valóban illik, hogy egy kicsit sötét a kép de kicsit világosabban ünnepélyesebb lenne számomra, hiszen ezek az igazán nagy ünnepek nem a mikulás.Gratulálok a képhez, mert nagyon érzékletes, a kritikát meg csak lazán fogad, mert csak az érzéseimet tükrözik szakmai tapasztalat hiányában (-:

... ja most olvasom a h.rom-nak adott válaszod.

Ha lehetne én levenném arról az "i" ről a pontot :)

Kedves Móni!

Sajnálom, hogy továbbra is félreértelmezed a korábbi véleményem és megbántottnak érzed megad. Éreztem, hogy valamit nagyon nem jól sült el a mondani valómat illetően ezért is próbáltam nyitni feléd más vonalon, úgy látszik kisebb sikerrel.

Meg próbálom leírni mi játszódott le bennem, hogy lásd a miérteket.

Mint ahogy azt olvastad valami csoda folytán egyetlen korábbi képeddel sem találkoztam, így nem volt semmiféle érzelmi, szakmai és vizuális előzménye a véleményemnek, nem volt fogalmam arról sem, hogy készítettél már korábbi képeket, sem édesapádról, sem pedig más zenészekről. Gondolom a többi véleményező már árnyaltabb érzelmi háttérrel rendelkezik veled kapcsolatosan, hisz ismerik a korábbi képeid, édesapád neve után azonosítottak téged. Én azt sem tudtam, hogy Egri János lánya fotózgat. Sőt Egri János nevével most találkoztam először itt a fórumon.

Azt tudnod kell, hogy számomra minden ember önálló egyén, lehetnél akár Jaco Pastorius, de akár egy gyilkos gyermeke is, akkor sem az édesapád után ítélnélek meg. Szerintem ez helyes a hozzállás az élethez és annak értékeihez.

Őszintén mondom neked (és itt csúszott el a dolog), ezen képed alapján az volt a benyomásom, hogy egy első képes fotós munkáját látom, aki az édesapját hírnevét becsempészi a kép értékébe. Ebben a megközelítésben talán érthető, miért gondoltam visszásnak a leírásodat.
Nyilván, ha láttam volna már korábbi képeid, és tudtam volna ki az alkotó nem értelmezem félre a leírásodat. Azt gondoltam volna, az e kedves lány már megint készített egy képet a szeretett családjáról a szeretett hivatás gyakorlása közben. Max leírtam volna, hogy miért nem tartom jónak a képet.

Azt továbbra is tartom, hogy ez a képed nem sikerült jól. Szerintem nincs ellentmondás abban amit írtam, de ez szakmai részlet, szerintem nem itt van megbeszélni valónk.
Ezzel max nem értesz egyet. Volt már ilyen máskor is.

Viszont úgy érzem emberileg igencsak elcsúsztunk egymás mellett az én hibámból. Ha valóban olyan volnék, amilyennek te most engem megítélni látszol, nem igen írogatnék itt neked hosszasan. Nem kérnék elnézést, látva a korábbi képeid és látva, hogy őszinte rajongója vagy a jazz zenének és természetesen édesapádnak és az öcsédnek is... hát hogyne lennél, én is büszke lennék.
Látva a korábbi képeid témáit, látva Apukádról készült képeid és feltételezve, hogy ezt mások ismerik és ezt te tudod is, már nincs semmi baj a leírásoddal.

De próbálj meg elvonatkoztani.
(és itt most csak magamat mentem)
Tegyük fel objektíve elfogadod, hogy szerintem ez a kép nem sikerült jól és olyan amilyennek én értékeltem. Úgy éreztzem, itt valaki egy első képpel próbálkozik, úgy ahogy azt említettem.
Próbáld meg ezen a szemüvegen keresztül elolvasni a véleményem és érteni fogod miért írtam azt amit.

Ugye, hogy nem lenne szerencsés így egy első fotóval nyitni?

Őszintén sajnálom, hogy nem ismertem a képeid a véleményem előtt, mert így téves helyzetmegítélés okán (mélyért természetesen hibásnak érzem magam) belegyalogoltam az önérzetedbe. Ezt próbáltam jóvá tenni a pont kivonással, mint gesztussal. Itt ezen fórumon mást nem igen tehetek, virágot itt nem tudok küldeni neked, pedig megtenném :)

Hidd el miután az értékelésemet követően megnéztem a galériád, komoly dilemmát okozott nekem, mit kezdjek ezzel a helyzettel.

Van egy pár emberke itt, akivel szorosabb kapcsolatot ápolok , Álomfejtő és Guszti is, R. János és még Pilipár is közel áll hozzám.
Jó, hogy felemlítetted Álomfejtőt.
Ő bizonyára el tudná neked mondani, hogy nem vagyok egy barbár rossz indulatú kreditvadász, aki mindenki átgázolva lehúzza a képeket. Ha visszaolvasol a véleményeiben ez látni is fogod.

Azt nem tudom miből gondoltad, hogy édesapádat akartam degradálni, ez elég súlyos félreértés, az amit írtam nem cinizmusból írtam, valóban őszinte tisztelője vagyok és leszek is.
Ennek hozzád és képedhez azonban semmi köze nincs, és nem is szabad hogy legyen.

Összegezve tehát őszintén kérem elnézésed a téves helyzetfelismerésem miatt.
Nagyon sajnálom, hogy megbántottak.

Remélem sikerült megvilágítani, hogy mi volt a (téves) mottója annak amit írtam, mint ahogy remélem azt is, hogy sikerült a megbántódottságos enyhítenem.

Bocsánatot kérek: Balázs

Kedves Mónika!

Látom egyedül nekem, meg talál h.rom-nak nem válaszoltál. Ebből kiérzek némi ellenérzést, vagy bántódottságot amit ha jól végig gondolom a véleményem után (ami bár nem rossz szándékkal íródott) valamelyest értek is.
Érdekes, hogy eddig még egy képedet sem láttam, valahogy elkerült engem.
Ebben a kategóriában is de egyébként is vannak sokkal jobb képeid, nekem meg vannak sokkal barátságosabb értékeléseim is :)

Sajnálom, hogy az eslő "találkozásunk" ilyen rosszul sült el, nem vagyok rossz indulatú ember. Könnyen lehet, hogy félreismertél.

Szeretném, ha nem maradna tüske benned, ezért úgy döntöttem, hogy kivonatom a pontot amit adtam neked. Tudom, a legkevésbé sem számít az arány, nem is ezért, hanem csupán gesztusként teszem mindezt, hogy lásd zavar, ha úgy tűnik megbántottam valakit.

üdv:freeze

Én azt mondom, ezen a képen jó a háttér, de nem igazán erős a főtéma ábrázolása.
Mondjuk eleve nehéz ügy, amikor az ember érzelmileg is kapcsolódik az ábrázolt személyhez, hajlamos olyankor egy érzelmi szűrőn keresztül nézni a képet.

Kifejezetten tetszenek a színek és a fények a zongorán. Jazznél én a FF képeket kedvelem leginkább, de itt kár lenne ezekért a meleg vörösekért, lágy feketékért. Adnak egy barátságos, bensőséges alaphangulatot.

Nem tetszik, hogy az egyébként is a kép szélére szorult öcsédből túl sokat takar a mikrofon. Számomra az arca lenne a lényeg. Ráadásul az arckifejezése sem nem túl erőteljes az elkapott pillanatban, és még abból is el elvesz a mikrofon.

Mondjuk a mikrofonok, állványok, kottatartók gyakran ellenségesek a koncerteken. Jazzben, ahol a külsőségek gyakran visszafogottak, különösen azok tudnak lenni. Itt is kifejezetten zavarónak látom.

Énekeseknél (de esetenként fúvósoknál is) azokat a pillanatokat keresem, amikor a mikrofon (hangszer) a lehető legkevésbé takarja az arcot. Itt is ezt javaslom.

Szia!
Annak örültem volna, ha a felnyitott zongorafedél politúrjában sikerült volna viszontlátnunk a nagybőgőst.
A fények a színpad fényeihez igazodva (gondolom) melegek és szolidak, ezzel bizony nehéz mit kezdeni. Talán szerencsésebb lenne, ha az előadó arca nem a kép vízszintes tengelyén állapodna meg (lentebb a kezek érdekesebbek lennének, zongoratetőt meg már úgy is mindenki látott.
Gondoltam ráhajtok egy kis kreditre, de van elég. A biztatás úgy is mindennél többet ér!
Szóval fényképezd csak bátran és minél többet kisöcséd, legalább olyan lelkesen, mint ahogyan ő szerepel a színpadon!
;)
Üdv!

Arcán a felnőttek komolysága.... különleges gyermek különleges pillanatban - talán ez az oka, hogy nem is lehet elfogulatlanul a képre tekinteni : megérint és szól hozzám...
Tetszenek a fények, a pillanat,
semmi nincs túlpörgetve, CSAK és szimplán tálalod, ahogy ez ehhez a kisfiúhoz illik -természetes tehetség természetes pillanata... tetszik !

Szia! Mindeképp több helyet hagytam volna kétoldalt, így az öcséd nagyon jobbszélre került, ott is csak a kép alján foglal el némi helyet. bezzeg a zongora, na azt aztán kellő hangsúlyt kap, de minek is terpeszkedik ekkorában a képen? Ő lenne talán a fő témád? Nem hiszem, de azon amit látok, nagyon úgy tűnik. Ezzel a szerkesztéssel a kisfiút mintegy mellékszereplővé tetted. Ne haragudj, egy ilyen képet bárki bármikor készíthet, egy ismerősömnek van zongorája, beöltöztetem a 4 éves fiam, mikit nyokom a kezébe és lefotózom előtte, aztán azt írom ide hogy koncerten készült. Ugye érted, mit akarok ezzel mondani? Ez a kép csak nektek emlék, nekem így semmi nem jön át a klub légköréből, hangulatából. A _számomra_ rossz szerkesztés és emiatt nem tartom igazán kimagasló fotónak, mindezt egy idegen szemével nézem. nem voltam ott, nem éltem meg, ezért a felvétel nem közvetíti számomra azt, amit pedig át kellene adnia.

képest....

No, úgy látszik túl kritikus voltam itt a többiekhez képes, remélem jön még több jó pont is.
:)

A körülményekhez képest jól kiexponált a felvétel. Pici zaj a háttéren látható, de nem vészes. Viszont amin legközelebb érdemes változtatni az a kompozició. A zongora ebből a nézőpontból olyan hatalmas és a nyitott fedéllel olyan érzést ébreszt bennem, hogy mindjárt bekapja a tesódat. Alul is szűk a kép, kellene oda még tér. Akkor a zongora nem lenne ilyen monumentális.

Szia!

Először is jazz rajongó és művelő emberként tolmácsold tiszteletem édesapádnak!

No de! Szerintem nem szerencsés Édesapád hírnevét használó leírást közölni, mert ez bizony fordítva is elsülhet. Kicsit ez a más tollával ékeskedünk feeling, még akkor is ha közvetlen hozzátartozód és nyilván te másként viszonyulsz hozzá, mint monjuk én. Az embernek az az érzése, hogy a leírásoddal próbáltad meg pótolni a képed hiányosságait, főleg, hogy ő nincs is a képen. Így a kép szempontjából teljesen lényegtelen ki is kíséri az öcséd.


Alapvetően egy nagyon vörös tónusú kép lett, az öcséd fején már-már kiégett folttal, itt a kép zajossága nem hoz pluszt a feeling-hez, inkább elvesz a kép élvezhetőségéből.

Az öcséd szempontjából nem szerencsés a kompozíció, mert a zongora túlsúlya a képen agyonnyomja szegényt, ha nem lenne fény a fején már szinte másodrendű szereplője lenne a képnek.

összességében ezt egy magas ISO értéken elkattintott hétköznapi fényszegény fotónak érzem.
A tudatosság azért látszik, mert az élesség helyesen a szélen lévő kissrácon van, tehát azért mégsem annyira "elkattintott", de kreatívnak nem nevezném.

Félre ne érts, nekem is vannak hasonló minőségű, sőt rosszabb koncert fotóim is, sokat kedvelek is belőlük, mert személyes emlék fűződik hozzájuk, de ide nem tölteném fel.
Ezt most egy ilyen képnek látom, remélem nincs harag érte!

Apádat meg üdvözlöm, bár úgysem ismer :)

üdv:freeze

Jut eszembe...
Elég zajos a kép. Milyen ISO értékkel lett fényképezve? Jó lenne ha írnál záridő/rekesz/iso értékeket.

Üdv
Nem tudom eldönteni, hogy pontosan mi a baja a képnek. Vagy nagyobbra kéne venni a teret és kicsit többet mutatni a zongorából meg az öcsit nem olyan magasan kettélszelni, vagy kihagyni a külső teret és portréként csak az alanyra koncentrálni. A fő téma jelenleg eléggé kis részét uralja a képnek.
A színek nagyon szépek és jól mennek egymáshoz és a kissrác megvilágítása is tök jó szerintem! :) Szóval elhelyezésen/vágáson lehetne max korrigálni.
Gratulálok!

Ne haragudj, 4,8-at akartam adni (a pixelhibák miatt) csak a billentyűzetem kezdi megadni magát, és hirtelen elküldtem, figyelmetlen voltam. Bocsi, ha nem lennék gyűjtögető státuszban jóvá tenném pár kredittel. Üdv!

Üdv! Mindenek előtt gratulálok öcsédnek! Nos a kép! Sajnos az adatokból nem tudni milyen ISO-val csináltad, de gondolom nem voltak kedvező fényviszonyok, ennek ellenére nagyon jó fotó lett! Jó hogy öcsédet a szélre tetted, és tetszik a zongorarészlet a háttérben. Bár nem tudom jól látom e, de a kép bal oldalán van pár pixel hiba, de ez lehet csak utólagos hiba. Kár hogy öcséd szájából nem látszik több a mikrofontól. Mindenesetre a kép tetszik, további minden jót! ;)