BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
5
KATEGÓRIA: egyéb
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2010. szeptember 17. 00:19
  • Készítés helye (ország): Magyarország
  • Készítés helye: 2010.08.28.
ameddig nem ér el a fény

Üzenet Dantenak, baráti szeretettel. Kérdezted, hogy hol maradtam? Látod, megmaradtam, csak egy kicsit elmaradtam, mert sok jóból kimaradtam.  

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

adott pontszám: 5
2010. szeptember 17. | 16:30 | Dante Darker

Na igen, ez az.
Sokat hozzá se kell tennem. Talán, hogy az a kötél akár rám is vár. Képzeletben már szorította nyakam néhány. Aztán helló, ennyi, inkább, mint a tetőn túl a szürke szivárvány.

R.János válasza:
Dehogy vár Rád....!!! Azokat várja, akikhez nem jutott el a fény!!!
Miután feltöltöttem arra gondoltam, hogy mi lesz, ha félreérted, és a "kötelet magadra veszed"? Hadd tisztázzam legalább most, hogy azért töltöttem fel, mert "számonkérted a sötét radovicsizmust". És csak azt szerettem volna demonstrálni, hogy marad minden a régiben, csak egy kis kísérlet erejéig merészkedem idegen vizekre...
Nagyon köszönöm Barátom!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2010. szeptember 17. | 11:20 | apóka

Igen ,van ahová nem jut el a fény.Ügyesen éltél a beáradó fénysugár nyújtotta lehetőséggel.......még a kötél is hordoz mondanivalót.....mintegy végső megoldást....de ne tedd hisz van egy fénnysugár....aki érti ,érti..Beszédes kép és a technikai megoldások is tetszenek.Gratulálok.Jó fotózást.Üdv.

R.János válasza:
Te megértetted, és ezt köszönöm Neked!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2010. szeptember 17. | 10:13 | pilipár

Kedves Fiúk! Mi ez a haláli hangulat?? Gonosz vigyor, "öngyilkos" zenével, elhagyott ház, gerendáról lelógó kötéllel, látványos akasztófa-elemmel, ami szintén nem kelt szívderítő érzéseket ??? Bal lábbal keltetek fel? :))
Bocsánat, János, de annak ellenére, hogy ez a fotó nagyon hatásos (a fenti rész, azzal a bizonyos beszűrödő és nyújtózkodni akaró fénnyel különösen szépen kidolgozott és mesélős) ha hiszitek, ha nem, én annyira vágyom egy üde virágfotóra Dante Darkertől és Tőled egy hamvas, színes női portréra egy liget közepén...:))
Tudom, mindenki kialakít magának egy stílust, aminek jellemző jegyei egy idő után szinte mindig felismerhetőek, mégis úgy gondolom - és tudom, nem operett az életünk (idézet egy régebbi leveledből :) -, nem hiszem, hogy ennyire szomorú a világ körülöttünk...Te egy finom lelkű, érzékeny ember vagy, sok zenét hallgatsz, azt hinném, a hited és a hivatásod segít abban, hogy másoknál "szebbnek" lásd a világot, biztos érted, mire gondolok...
Tudom, Munkácsy sem volt egyszerű lélek, sőt... de a maga módján boldog volt, mégis a képei, már ami a tónusokat illeti, nem erről tanúskodnak.... tehát az elmélkedésem közepette saját dugámba dőltem :DD....Te is lehetsz boldog ember, annak ellenére, hogy sorra ilyen képeket készítesz...
Na, ezt jól összehoztam, de legalább megszületett az 5 pont magyarázata :))
Gratulálok, János! Örülök, hogy megint látom a képeidet :)) Ildikó

R.János válasza:
Kedves Ildikó!
Ígérem Neked, hogy, amint egy kis kredithez jutok "szép" képeket fogok feltölteni...na nem sokat, egy párat..:)
Ezt a képet azért töltöttem fel, mert tegnap éjjel(!!!) kedves Gábor barátom a gebéimet jogosan ostorozva, megkérdezte, hogy hol maradt a "fotós énem?", vagyis a "rám jellemző tónus, hangulat, stb, stb." Na ezzel a "morózus képpel" szerettem volna üzenni Neki, hogy megvagyok, csak egy kicsit kísérletezgetek, kutatgatok más irányba is...
Különben tényleg nem vagyok boldog, annak ellenére hogy öröm van bennem. Tudom, hogy ez így furcsán hangzik, de annyi minden negatív dolog történik körülöttünk, amit nem tudok figyelmen kívűl hagyni,mert úgy érzem, hogy akkor teljesen érzéketlen lennék. A pozitív gondolkodásmód túllihegését én a realitás elferdítésének érzem, és meghagyom az amerikaiaknak, annak az infantilis társadalomnak, amely a maga képére szeretné formálni a világot. De idáig még mindenhol kudarcot vallott. Szellemiséget nem lehet sem fegyverrel, sem népbutitással alapjaiban megváltoztatni. Az öröm pedig valójában egy másik önbutításból származik: a hitből és abból az igyekezetből, hogy az ember próbál bizonyos jónak ítélt elvek szerint élni, vagyis a szeretet mindennapi gyakorlásából. Azért nevezem ezt (is) önbutításnak, mert tudatos elnémítása mindennek, ami bár tény, de mégis zavaró ebben a gyakorlatban/munkában.Ezt az önbutítást nem egy kellemes boldog érzés elérésének az érdekében hozza meg az ember, hanem hit által egy ígéretre építve, mely ígéret e földi életben nem a boldogságról szól, hanem örömről, mely öröm egy következő létben teljesedik ki maradandó boldogsággá. Amíg tehát a pozitív gondolkodásmód célkitűzése földi, és úgy tűnik, hogy képes megmenteni a lelket, addig a belső öröm valóságos záloga a maradandó boldogság ígéretének. A legtöbb gazember (is) pozitív gondolkodású. Lelkük mégsincs megmentve. Abból él, hogy "mindig lesz valahogy, sosem fognak elkapni..." De az ilyen ember bár lehet, hogy ideig -óráig boldog, öröme mégsincs, mert nem ismeri, vagy megvetette az ígéretet.
Bocsánat az agymenés miatt!
Köszönöm a nagyon kedves "örömteli boldogságodat"!
Üdv.János

adott pontszám: 5
2010. szeptember 17. | 06:22 | Nurse

Nekem ez nagyon tetszik. Sejtelmes, ugyanakkor mégis letisztult. Jó a szerkesztés, szépek a színek és az a picurka fény, ami átpréseli magát azt üzeni, hogy nem szabad feladni.
Grat. Nurse

R.János válasza:
Kedves Nurse!
Nem szabad feladni! Azt hiszem, hogy a fény a maga természeténél fogva eljutna mindenhová. De nekünk megvan az a hatalmunk, hogy barikádot emeljünk elé, és bizony sokszor igen szorgalmasan építünk....De nagyon jól mondod:nem szabad feladni!!!! Jobb lenne barikádot bontani, utat a fénynek!
Köszönöm nagyon szépen a véleményedet!
Üdv.János