BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
4,23
KATEGÓRIA: egyéb
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2009. október 17. 14:46
Boddhiszatva

Önirónikus portré a Kőrősi Csoma emlékhelynél. Kíváncsi vagyok kiben milyen gondolatokat ébreszt? Milyen külső, belső viharokat okoz, vagy érdektelenségbe merül? Nyilván a nézőket megosztó kép lesz. Figyelem! Bár három téma van a képen, ez egy expó! Nem PS, nem rétegek, nem digit. ill. Persze egy kis expo korrekciót, szín javítást, meg kontrasztot kapott. A képet Kíváncsi-nak ajánlom, köszönettel a kreditekért. 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

2009. október 23. | 19:25 | martonp

nyilván 'lépek' = 'képek' :)

NyPeti válasza:
értem :)

2009. október 23. | 19:14 | martonp

lehet egy olyan szimbolikus értelme is a rétegződésnek, hogy minden személyiségben (a fotós sziluettje) benne van a potenciális boddhiszatva (a kép a falon) lehetősége, ami a mai korban a személyiségek többségében benne is marad megnyilvánulatlanul, rejtve
a boddhiszatva tudatállapot jellemzője a végtelen színesség, a korlátlan lehetőségek tárháza
a személyiség, az ego viszont kiépült és erősen működő szűrőkön keresztül nézi a világot és egyben önmagát is, ezektől a szűrőktől már-már egyszínűnek látja saját magát (is)
az ego (a fotós) és az ego mentes tudatállapot (a boddhiszatva) közötti üveg a torzítatlan, szűretlen valóság tükörképét mutatja, az ego persze ebben is (közel) egyszínűnek látja magát (lévén, hogy erre is saját szűrőin keresztül tekint), de ha kinyitná a szemét és látna, akkor megpillantaná a boddhiszatva tudatállapot és a saját maga mögött elterülő valóság színes mivoltát, végtelen változatosságát

nna jó, a rizsázáson túl : talán alul a két sor szöveg már nem is kellene oda, kicsit a verbalitás felé visz és terel a vizualitásról, szerencsés hogy felhős volt az ég

jó hogy elszakadtál a szigorú 'képi minőség'-től és próbáltál egy kicsit terelni a 'gondolati minőség' felé, ehhez mondjuk talán lehetett volna találni valami frappánsabb címet (amire most nem tudnék javaslatot tenni :) ) és kevesebb mellé írt kommentet

és jó hogy vannak itt nem feltétlenül csak nagy népszerűségre törekvő lépek is
grat
üdv

NyPeti válasza:
Köszi!
A leírt magyarázatod, nagyon jó, és abszolút illik is a képre. Néha magam sem akarom magyarázni, de egy komplett filozófia és érzés csomag kapcsolódik egy-egy képhez, amit szerencsés esetben megérez a szemlélő. Nyilván ha valaki ráérez a hangulatra, akkor már korlátlan mélységig kibontható a téma.
A verbalitást meg nehezen állom meg, hiszen sokkal régebb óta foglalkozom az írott szóval mint a fotózással.
Örülök, hogy megnézted, és hogy gondolatokat ébresztett.
Üdv!

2009. október 18. | 09:36 | harminchat

Örülök, a részletes, segítő magyarázatnak, bár ismerős gondolatok, jó volt őket ismét átolvasni. :)
Most már én is kiváncsi vagyok, lesz-e valaki, aki valami váratlan következtetésre jut a fotó kapcsán.
Le akarod törölni a képet? :)
Amitől szabadulni akarsz ilyen könnyen el nem hagyhatod, visszatér más alakban..
Érdekes fotókat készítesz, jól döntöttél a folytatás mellett.
Sok sikert és szép fényeket!
Üdvözlettel: Tibor

NyPeti válasza:
Csak viccből írtam, hogy letörlöm, szintén buddhista utalás miatt.
Mintegy felismerve anyagi javainkhoz, kedves tárgyainkhoz, és kreatív alkotásainkhoz való görcsös ragaszkodásunkat, időnként legalább gondolatban érdemes megsemmisíteni őket. :)
Üdv! NyPéter

2009. október 18. | 08:55 | zsolólovag

Szia,
Érdekes lett ez így.
De megmondom őszintén, hogy nálam valami nem stimmel a képpel.
Rájöttem, hogy mi: a fotós sziluettje "belepacsmagol" az amúgy elég érdekes fény / tér hatásba. Kissé illúzióromboló.
Másrészt viszont nem jutott még soha eszembe ezt ott így megörökíteni, pedig rengeteget fotóztam ott már több éven keresztül, és mindenképpen egyedi lett.
És szintén örülök, hogy egy igazi hungaricum: egy tiszta életű bódhiszattva is fenn van itt a falon...
Jó látni, hogy megihletett a hely szellem.
Üdv! Zsoló


NyPeti válasza:
Hát igen, ez már csak ilyen. A csúnya egó bezavar az idillikus képbe. ;)
Az előbb írtam egy jó hosszú választ az egyik hozzászólásra, szerintem olvasd el, mert úgy gondolom érdekesnek fogod találni. Kíváncsi vagyok a véleményedre. :)
Az is lehet, hogy szimplán beleszerettem saját képembe, és már túlmagyarázom. Jobb lenne, ha letörölném, mint egy mandalát, mielőtt még súlyossá válik a ragaszkodásom. ;) hehe

adott pontszám: 4
2009. október 18. | 03:54 | harminchat

Szia! Örülök, hogy a képhez fűzött megjegyzésben sokat segítesz a nézőknek, mert valóban nem egyszerű kép, vagyis a szándék megfejtetése inkább nehezebb. Belemélyedve a fotóba a három képsík valóban elkülöníthetővé válik, de azért meg kell dolgozni a részletek helyretételével. :)
Leginkább az emlékhely és képkészítő tükörkép dominál, a zászlócskák és a külső környzetet egyéb részletei kevésbé. A középső részig jónak érzem az összetettséget, de a felső rész világos felületei már nagyon erősek, ez számomra zavaróvá válik. Szubjektív, de az alsó részt inkább lehagytam volna. Fehérségével elég egyszerű és üzenetével túl direkt, beszéljen inkább a fotó, a maga sokrétűségével és hatásos színeivel.
Szép fényeket!

NyPeti válasza:
Szia!
Örülök, hogy hosszan nézegetted és időt szántál egy alapos elemzésre.
A három képsík persze nem lehet egyformán hangsúlyos, hiszen abból kettő csupán tükröződés, egyfajta illúzió. Mégis a valódi világ illúziója az ami vakító fehérségével elvonja a figyelmet a megvilágosult léttől, hiszen ott a legvakítóbb ahol láthatnánk, hogy a boddhiszatva hogy is jutott fotósunk feje fölé? Sőt, a kinti tájnak is fölébe emelkedik. Hogy emelkedett ilyen magasra?
Az árnyalak pedig az ego, a maga gyengeségével, önzésével és minden egyéb hibájával.
Ott van a lényeg az üveg vitrinben, amit el szeretnénk érni, amit meg szeretnénk látni, de az agyagi világ vakító hívságai és saját ego-nk elvonja a figyelmünket. Ezért csak apró részleteket fedezhetünk fel belőle. :) Olyan ez, mint egy koan (buddhista tanvers) aminek nincsen logikus megoldása, a tanítványok mégis napokig gondolkodnak felette és próbálják megérteni. Az a megértés pedig többnyire el is jön, de nem a szokványos logika mentén, hanem spirituálisan.

Nos, sikerült pár réteget lefejtenem a hagymáról? Még tudnám folytatni a végtelenségig. :) Bár az elemzésem nem kell túl komolyan venni, remélem kicsit hozzájárult az értelmezéshez. :)

Igazából abban reménykedem, hogy lesz olyan, aki a képet megtekintve és tanulmányozva gondolatokra jut. Remélhetőleg engem is meglepve, egészen másmilyenekre, mint amit én itt összehordtam.

Ja az alul lévő fehér résszel kapcsolatosan valószínűleg igazad van, nem megy annyira a színvilághoz, azt a vicc kedvéért hagytam benne, hiszen végül is önportré. :)

Köszi az elemzést! Szép fényeket!

2009. október 17. | 21:48 | rajli

A probléma nyílván velem van, mert a magyarázatod után sem látom a csapdosó imazászlókat! nagyon sajnálom, hogy így alakult!
Laci!
Ui:remélem a többi értékelé Jánoshoz hasonlóan megérti a fotódat!

NyPeti válasza:
Ne viccelj, én így is nagyon örülök, hogy írtál a képem alá. Ez egy nagyon szubjektív kép, nyilván nem fog széles sikert aratni, de ez nem is elvárás részemről. Tisztában vagyok vele, hogy a jó átlagért mit kéne feltölteni, (és időnként meg is teszem). Az hogy páran megszemlélik a képet, és elgondolkodnak rajta, számomra elegendő érdem.
Azok a gondolatok amik bennem keringtek a kép elkészítésekor, pedig nyilván azokban fognak megfogalmazódni akik hasonló lelki alkatúak, vagy befogadó hangulatban vannak.

Nekem azért tetszett meg, mert olyan mintha egy filmes géppel tripla expót csináltam volna. Az üveg vitrinben lévő buddhista ábrázolás, az idézettel, és az üvegen visszatükröződő nyitott ajtó, kert és viharos táj, együtt adja ki a sziluettem. Így a külső vihar és a belső nyugalom egyszerre van jelen. Mindez az alul látható idézettel, ami személyemre tekintve nyilvánvalóan a vicc kategóriába landol.

Sajnos a 300kb-ba elég kicsi képméret fér bele, ezért nem látszanak jól az imazászlók, meg sok más finom részlet, de igazából az összhatás a lényeg.

Még egyszer köszi, hogy írtál, és hidd el, itt amúgy sem a pont a lényeg. Már így is többet tettél, mint akik megnézték, de nem írtak semmit. ;)
Szép estét! Üdv!

adott pontszám: 4,5
2009. október 17. | 21:33 | rajli

Nekem nem igazán jön be. Talán ez a manapság divatos kifejezés. Az alapkép és a fotós árnyképe még jó lenne, de a két határozott ablakszerű tükrödőzés nem az igazi. Persze lehet teljesen tévúton járok! Egy biztos, így egy kicsit sok nekem.
Üdv: Laci

NyPeti válasza:
Háát, nem igazán tudom mit válaszoljak.
Az ajtónyílások tükröződése nélkül egyáltalán nem látszódna az árnyképem. Hiszen pont az rajzolja ki. :)
Sem az ajtókon túli táj, és a csapdosó imazászlók, amik miatt 1/15-tel fotóztam, hogy bemozduljanak. :)
Hát igen, azt azért tudtam, hogy ez nehezen emészthető kép lesz.
Köszi, hogy megnézted. Üdv! :)

adott pontszám: 5
2009. október 17. | 20:05 | Radovics János

Egy fotós, aki eljutott a boddhiszatva szintre, aki , mint megvilágosult nem segíti társait, (hogy a nirvanába jussanak):), de "szentéletű aszkéta" életmódját példaképül állítja mások elé, önirónikus portrénak igen találó, és nekem nagyon tetszik. A megvalósítás is nagyon jó, nemcsak a technika miatt, hanem a keleti színvilág kavalkádja miatt is. Ötletes és egyéni.
Gratulálok. R.J.

NyPeti válasza:
Kedves János!
Próbáltam kiprovokálni, hogy egyszer végre kapjak tőled értékelést. Mivel ez sikerült, a kapott ponttól függetlenül mindenképpen megtisztelő. :)
Had fűzzek egy rövid anekdotát a képhez:
-------------------------------
Egy napon a tanítványok a Mestert fagatták:
- Mester mindenki útja egyenértékű a többiekével, amikor elérik a megvilágosodást?
- Nem. - válaszolta a Mester - Abból látszik, ki miként érte el a a tökéletesség állapotát, hogy mekkora kocsival hajt be a mennyei birodalom kapuján.
- Hogy kell ezt értenünk? - kérdezték a tanítványok.
- Aki más segítségével világosult meg annak jut a kis kocsi. Aki a maga erejéből érte el a tökéletességet, azé a közepes kocsi. Aki pedig annak szentelte életét, hogy másokat segítsen a megvilágosodáshoz, a nagy kocsival hajthat be a mennyei felhők csarnokába.
----------------------------------

Magamra nyilván viccként értelmezem a lefotózott képaláírást, de idővel talán méltóvá válhatok arra a bizonyos közepes kocsira.
Addig is, bár az igazi terepem a verbalitás, és az írott szó, igyekszem képekben is történeteket mesélni.
Üdvözlettel:
NyPéter