ez ugye az osloi szoborpark?

a cím ötletes, de több sebből vérzik a képed. a főtéma nem elég részletes, sok helyen csak egy fekete folt látható. természetfotóként így nem nagyon lehet értékelni, már a háttér miatt sem. a vágással is vannak gondok, az alsó egyharmad infó nélküli szürkeség, nyugodtan le lehetne vágni, de nem érdemes, mert attól nem lesz jobb a madárkának, sajna...

szia,erdekes meglatas viszont annyira nem erzem a mondanivalojat:(
taln egy szukebb kivagassak es figyelmesebben utomunkazva,sokkalta tobbet hozhattal volna ki beole...
amit sokallok az a foto alja,semmi ertelme nem volt meghagynod,jo boven mehet le belole...
az eg kekjet,valoban kekre varazsoltam volna...h telljesen levaljon a szoborrol...igy elegge egybeolvad szerintem...
nagyon hianyolom a kontrasztot...
bar a szarkat nagyon nehez kiexponalni,nagyjabol sikerult,amiert nem tunik ugy az a fekete fejresz
a baloldalt lehagytam volna es jobban figyeltem volna h a jobboldalbol tobbet komponaljak a kepbe,utolagos clone-ozassal ez is megoldhato...
szerintem egy keret is dobna rajta picit bezarva ezaltal a teret...igy olyan befelyezetlennek erzem,bar ez szubiektiv...
osszesegben ennyi lenne...nem rossz meglatas de javitando.

szia

alul én soknak érzem nagyon a képet. Érdemesebb lett volna fekvőben meglőni a képet a madarat a bal alsó harmadoló pontba helyezve, jobb oldalt kitöltené a teret a szoborcsoport.
Egy kis utómunkát muszáj használni digitális fotózásnál. Ha nem is szereted szétretusáni a képeidet érdemes legalább egy autolevels-t nyomni rá. Nagyjábol helyre rakná a kontrasztot is. Nem tul szép a képen ülő szürke fátyol ami kontraszt emeléssel eltünne.

A kép az állatfotó kategóriában van, ezért így nézem és értékelem. A madár szép éles lett viszont a fények nem voltak veled kicsit fakó az állat. A kép legnagyobb hibája azonban mégis a háttér. Túl éles és ezáltal elvonja a figyelmet. Sajnos ebben a környezetben más féle bemutatást kivánt volna meg a téma és lehet, hogy nem állatfotóként, hanem elkapott pillanatként esetleg életképként kellett volna a bemutatást megvalósítani.

Amit érdemként említenék, az a helyes fókuszálás. Látszik, hogy amit megmutatni szeretnél, az nem véletlenül olyan, amilyen. Érezni a tudatosságot, és -- szerintem ugyan utólagosan, de mégis -- nyilvánvaló a fotó tartalmi feltöltése.
Ez utóbbival kapcsolatban jobb, ha az ember változtat a hozzáálláson, azaz tanácsosabb előre kitalálni a tematikus elképzelést, mert így utólag csak nyögvenyelős, belemagyarázós nyomokat hagy a nézőben.
Mert mi lenne azon elgondolkodtató, amit majd mindennap láthatunk? Madár és szobor. Élő és élettelen. Na und? Ettől azért nem definiáljuk át az életünket.

Ami a többit illeti: Alul rettenetesen sokat mutatsz ebből a nem túl tetszetős betonkockából. Olyannyira sokat, hogy a madár a függőleges tengely közepe felé kapott csak helyet. [Méltányolható ugyanakkor, hogy előtte több a levegő.]

Nem tudom, hogy mikor készítetted a felvételt, de fényviszonyokról, sőt: egyáltalán fényekről nem nagyon beszélhetünk. Nagyon szórt minden, sőt talán nem tévedés azt mondani, hogy erősen alulexponáltad.

A WB sincs a helyén: kékes minden.

Egyszóval: uralja a képet a pillanat, amikor a madarat, és egyedül a madarat láttad meg. Arra koncentráltál.
Tanácsos lehet megfontolni, hogy a szoborcsoport formailag nem véletlenül több annál, mint amit elmosódott háttérként sejtetni engedsz. Kitakarod a betontömbbel és a vágással csonkítod. [Ezzel a technikával balról sikerült már-már kovis hatást elérni.]

A legszembeötlőbb mégis az, hogy a madárnak és a szobornak mind a képen és a való életben is sokkal kevesebb köze van egymáshoz, mint amiről a képed mesélni kívánna.

Alulról nyiszálnék egy kicsit, hogy négyzetes legyen - feszes és tömör lenne tőle a kompozíció. Kapna ezáltal egy átlót is, ami a szarka farkával indulna és a jobb felső sarokban fent a fejeknél érne véget.

Jó meglátás és ügyesen elkaptad ő-csörögiségét. :-)