BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
-
KATEGÓRIA: portré
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2008. június 24. 14:49
  • érzékenység: ASA400
  • forrás: negatív
  • objektív: 80@50mm
szegedi híd 3

Morrmotának (zsepi, tartás)  

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

2008. június 26. | 00:53 | ningbo

"A kezek-ujjak jellegtelen megjelenítésével kapcsolatben pontosan mire gondolsz?"

Nos - lehet hogy egyedül vagyok a kezek jelentőségének a megítélésében, de szerintem egy kéz sokat elárul a személyiségről. Jelen esetben nem egy családi albumba való képet nézek, hanem egy portrét, melynek elsődleges célja a személyiség ábrázolása. Sokan a portrét az arcképpel azonosítják - pedig nagy a különbség.

A kéz elárulja "tulajdonosa" foglalkozását - "dolgos, kérges kezű", vagy ápolt, lágy, finom tapintású. Férfiaknál döntően közvetíti annak kézügyességét, hogyan fog meg egy kalapácsot - tudja használni is, vagy csak kézbe vette. Nőknél az ápoltság már karakterekre is bontható - egyszerűen ápolt kezek, lakkozott körmök, műköröm - már fokozatok, melyek utalnak a személyiségre. A képen látható hölgy keze nem látható teljesen - ezek a jegyek csak sejthetőek. Ha nagyobb lenne a kép mérete, kivehető lenne a körmök hossza, az ujjak formája. Abból amit látok a szükségesnél kevesebb információt tudok leszűrni. Amire karakterben következtetek: életvitelében abszolút egyszerű, megfontolt, az emberek felé nyitott, őszinte, az átlagnál lényegesen magasabb intelligenciával - és ehhez mérten nagyobb lelki érzékenységgel rendelkező felnőtt nő, akiben megmaradt a gyermeki pajkosság. A legnehezebb helyzeteket is vidáman éli meg. EMBER - akiben nagyobb szerepet kap az anyaszerep mint a bódító nő. Nem miniszoknyában, magassarkúban műkörömmel, hanem személyes kisugárzásával hódítja meg környezetét. Képesítésben a zenetanárra tippelek.

Ha többet látnék a kezekből, lehet más lenne a véleményem. Pl.: ha rágná a körmét már szertefoszlana a kiegyensúlyozottságáról alkotott elképzelésem.

Lehet, hogy tévedek, de nekem ezt közvetíti a kép. Az is biztos, hogy ennek alapján nem sokan fognak képet véleményezni - pedig alapból abból kellene kiindulnunk, hogy a képen minden részletnek jelentősége van. Ezt még a szemlélők 0,01 százaléka sem gondolja így. Ha egy kiállításon lógna a falon, alaposabban megnéznék, itt inkább azt keresik, miért nem jó - nem azt, mi jó benne. Ha egy bombázó ülne a támfalon - lenne véleményező bőven. A közvetített vizuális élmény ezt eredményezné. Így, ehhez a képhez több idő és megfelelő képesség is kell, hogy lássa is az ember, ne csak nézze.

Na, ez is hosszúra nyúlt, nem baj. Talán segít megérteni, mire is gondoltam.

Üdv

Kaviaar válasza:
Na igen ha a képen már ember ábrázolásról van szó akkor tényleg minden kis részlet mesél(het). Nagyban már kissé az éles tartományhatárán vannak az ujjak, de nem lerágottak a körmök :) Egyébként nagyon érdekes amit írsz, el is indított bennem egy gondolatot (arc nélkül csak a kezek bemutatásával mennyire lehet valakit ábrázolni...lehet csinálok egy kéz soropzatot KF-el, csak előbb eljátszadozok valahogy a fényekkel hogy hogy lehetne szépen kihozni a bőrredőket is közel ellenfénnyel, és hogy a kezek formáit is szépen kijöjjenek egy segédfénnyel)

Azért szeret a tükör előtt nézelődni, az anyuka szerepről meg egyenlőre nincs empírikus tapasztalat :D

2008. június 24. | 16:50 | ningbo

Ha nem ismerem a helyszínt, fel sem tűnik.
A szimmetriát illatően egyre gondoltunk, ha jobbról kicsit megvágod, hogy a képszélektől azonos távolságra fussonak ki a támfal kontúrvonalai, akkor lemarad az oszlop. A járda és az úttest szine és kifutása szinte azonos, viszont a modell megosztja a kép felső részét világos ill. sötét oldalra.
Persze ezt kár ragozni, mert ennek nem sok lényege van. Ilyen alapon a híd levágása, vagy a háttérben sétáló lányok is hibának sorolhatók - de ez a portré életképpel (jellemző élettérrel) párosul, így még az oszlop sem zavaró. Viszont portréként más benyomást kelt a szemlélőben, ha valaki a jobbkezén hordja az órát (helyismerettől függetlenül.) Ha az ábrázolt személyiséget kezdjük el boncolgatni, annak is nagy szerepe van, milyen közegbe helyezted a modellt - teljesen háttérbe szorítva annak technikai megjelenítését. A vidám arcmimika, pillantás, kéztartás sokat elárul - ehhez mérten amit hiányolok az a kéztartás és a kezek-ujjak jellegtelen megjelenítése következtében elvesztett információ. A perspektíva miatt nem érzékelhető az ujjak hossza, a kéztartás zongorista akkordfogásra emlékeztet - így összevetve zenei beállítottságú személyiségre következtetek. Lehet hogy hibásan.

Bocsi, nem akarom hosszúra nyújtani, csak a gondolatmenetemet próbáltam érzékeltetni. Ha valaki alaposan megpróbálkozik az értelmezésével, annak nem elég a pár másodperces tanulmányozás - ez a kép nem a közvetített vizuális élményével hívja fel magára a figyelmet. Akinek az számít az továbblép.

Csak egy értelmezési verziót vázoltam, talán hasznos ez is.

Üdv

Kaviaar válasza:
A zenével beletrafáltál, énekel, és egy szinti is van otthon szolfézs gyakorlásra.

A háttérben az emberek nem véletlen lettek belefotózva, ha hiba akkor az enyém (a bal oldali alak az egyébként tényleg nem jól jött ki, de scannelt képet nem retusálok)

Szerintem az elemzés egyrészt szól a modellről, egyrészt rólam és nagyrészt rólad :) Kb az jut eszembe mint amikor gimiben verselemeztünk és a tanár mondja nagy bizonyossággal hogy "ebben a versében Petőfinek az öcsödi gyermekévek nyomorúsága... és hogy a költő itt és itt erre meg erre gondolt", én ilyenkor mindig azon gondolkoztam hogy a költő lehet hogy épp beszívot mint állat vagy szerelmi csalódása volt vagy..., és sorolhatnám. Azt hiszem Arany János válaszolt egy versének hasonló műelemzésére valami frappánsat: "gondolta a fene". Persze egy pszichológus nyugodtan mondhatja hogy bizony tudatalatt azok a dolgok is benne vannak, és valószínű igaza is van. Ha elkezdünk boncolgatni egy akármilyen képet (értem ez alatt hogy tényleg nem a technika számít ebben) és nem ragadunk le a képi látványnál, próbálunk picit mögé nézni, akkor az nagyon sokmindent elárulhat a modellről, az ottani akkori érzéseiről.

Szerintem neked is sikerült olvasni a képről, illetve a kép elindítot benned gondolatokat, és végül is ez a lényege szerintem a fotózásnak hogy ne csak valami képi látvány legyen hanem hangulat, gondolatok, személyes emlékek, valami plusz. És ez azt is jelenti hogy kialakult egyfajta metakommunikáció. Még annyit tennék hozzá hogy mindenkinek mást és mást mesél egy kép, pont amiatt mert a befogadó személyisége is pont annyira számít mint a kép. És emiatt eljesen jogos amit írsz a végén, van akiben ez nem pendít meg egy húrt sem tovább lép, mert nincs benne valami közös halmaz a képpel.

A kezek-ujjak jellegtelen megjelenítésével kapcsolatben pontosan mire gondolsz?

Én nem szeretem a berendezett megcsinált képeket hanem az !embert! szeretném megfotózni és a rendezésem max annyiból áll hogy "ide ülnél?", ill próbálom valami hülyeséggel oldani a hangulatot ha szükséges, esetleg nem akkor kattintok amikor várná hanem még a beszélgetés gép álligatás közben. A kezeket sem én rendeztem be, hanem így alakult, számomra nem ez volt a fontos (de ez inkább rólam mesél :) inkább csak a környezet/fények amik megtetszettek és gondoltam hogy ha már úgyis csak 2 kocka van a rollból akkor erre "pazarolnám" :)

Picit nekem is hosszúra sikerült, de a hozzászólásod engem is elgondolkoztatott és örültem az eszmecserének.

2008. június 24. | 16:35 | swordgirl

Szia !

Ehhh...nem tudom...nekem rengeteg szép emléket hoz elő a Szegedi híd - mondjuk ez nem valami szakmai értékeléssss :-)
Nem baj, tetszik a fiatalossága, a lazasága, ahogy beszél az arc.
Csak a szintkülönbség olyan fura a rakpart és a sétány között - megmagyarázni nem tudom, mintha külön állna, vagy nem tudom...:-(
Ne is törődj vele, nagyon jó ff kép... ;-)

Kaviaar válasza:
Szeged jó kis hely :) Köszönöm.

2008. június 24. | 15:38 | ningbo

Érdekes elhelyezés - megosztja a két oldalt. A szimmetriára pontosabban is törekedhettél volna.
Miért kellett tükrözni? Van jelentősége a vizszintes tükrözésnek? Ismerve a helyszínt egyből bántja a szemem.

Üdv

Kaviaar válasza:
Inkább az történt hogy nem lett tükrözve csak maradt olyannak ahogy kijött a gépből (tükörakna, nem oldalhelyes a kép). Ennél a képnél tényleg csak a lustaságom miatt nem fordítottam meg, mert kompozíciós szempontból tényleg teljesen lényegtelen. Más képeknél viszont sokszor a kompozíció bukik a tükrözés miatt, és ez igazán akkor fájó ha feliratok miatt vissza kell állítani az "eredeti" helyzetet.

A szimmetria itt szerintem izlés kérdése, van elég elem ami megtöri (tartás, háttér, fények irányultsága), engem pl jobban zavar a képen a jobb oldali villanyoszlop, de majd legközelebb erre is figyelek :)

Köszönöm a véleményed, hasznos volt.