tudom nem szívesen vágja meg az ember az ilyen szép tájakat, mert tudom milyen érzés elveszteni egy ilyen szép látvány akármilyen apró darabkáját is. de akkor is vágnék a bal oldalról, hogy a fehér csík a sarokba fusson.
a színeken kicsit utánadolgoznék, kicsi kontrasztnövelés a drámaibb színvilág eláéréséért, és akkor kiemelkedik a sárga és fehér csíkok az aszfalt sötétjéből.
persze az már más kép:)
talán még azt a hibáját hoznám fel aképnek, hogy kicsit statikus, tudom milyen legyen egy semmi háta mögötti helyen egy út. valami kicsi mozgalmasságot, mozgást, változatosságot bele lehetett volna vinni, pl egy utastársad sétálhatott volna az út szélén, közepén. akkor már tényleg érdekes lenne a kép.
bocsánat a hosszúra nyúlt elemzés miatt:)

Szép, hangulatos kép, jó szerkesztés, bár én hiányosnak érzem a jobb oldalt, ott futhatna tovább az út.
A színek,és az arányok rendben vannak.

Szia! Skandinávia a kedvenc országaimat foglalja magában. A norvég útért irigyellek, ide még nem sikerült eljutnom. A fotó, amit megmutatsz egy klasszikus téma, az út és a táj, a környezet kapcsolata. Azonban ennél a fotónál nem érzem azt a hatást, amit ennek a megoldásnak ki kellene váltania. A tájból szinte semmit nem látunk, az útból, ahová vezet szintén nem sokat. A kanyar kivezeti a tekintetet a képből és ennyi.
Ez az a fotó, ami számodra feledhetetlen emlék, az éjféli világossag, a tiszta a levegő, a nyugalom, ami azoknak, akik jártak hasonló vidéken maximálisan átjön, de a többi szemlélőnek nem.
Ha valami megtörné ezt a monotóniát, akár egy közlekedési tábla, vagy valamilyen más képi elem, az sokat dobhatna a fotón.
További jó fényeket kívánok Neked, és kiváncsian várom a töbi képet Norvégiából.
Üdv: G.