BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
3,22
KATEGÓRIA: egyéb
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2006. augusztus 6. 15:42
  • érzékenység: ISO1600
  • fókusztávolság: 70 mm
  • rekeszérték: f 5
  • zársebesség: 1/640
  • Készítés helye (ország): Magyarország
  • Készítés helye: Gyula
Ady

Ady Endre (1877-1919) szobra Gyulán. Buza Barna alkotása (1973). Kétszeres életnagyság, mészkő. Érdekelt, hogy néhány évtized alatt milyen közkeletű Ady-ábrázolási sablonná vált (gondolom, néhány korabeli fotó alapján) a gülüszemű ábrázolás. -- A szoros kivágás gépben történt, szándékosan tölti ki a keretet. -- A:t:t:i:l:a 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

adott pontszám: 3
2006. szeptember 2. | 22:10 | CTDi

Aha!
Benéztem az albumodba, és látom, hogy ezt a képet is te fotóztad, amit többször is láttam a címlapon... lassan kapott értékeléseket... én is akartam írni hozzá, aztán elmaradt.
Akkor most bepótolom.
Nem tudom, mit írtak mások, gondolom a kompozíciót és a szemekbe vágást bírálták - joggal. Ez így garantáltan nem működik, de mégis érdekes a kép: a műegyetemi rajzórákon sokszor rajzoltuk Michelangelo Dávidjának gipszbe öntött testrészeit: a szemét szemöldökkel, az orrát, a fülét, a kézfejét, a lábfejét (a farka nem volt meg... message to bm)... igazából mókás volt ilyen fehérré absztrahált darabokban látni a reneszánsz Herkulest :-)
Ez a fotó egyből azokat a rajzórákat juttatta az eszembe... illetve Ady szobrát, Adyt is valahogy kiragadta az időből... mintha az antik, vagy a reneszánsz, vagy korai huszadik század nem is volna olyan távol egymástól....
Vagyis tetszik, hogy ennyire közel mentél. Jó, hogy látszik, milyen az öregedő kő.
Talán még kisebb részletet, részleteket kelett volna kiválasztani, mint ahogy Dáviddal tették...
De ez nem tanács, csak ötlet....
Örültem :-)

TheWorldAsSeenByAttila válasza:
Asszem, hogy a szembevágás épp azzal függ össze, amit az időből való kiemelést (és az ezzel járó sablonoktól való elvonatkoztatást) illetően megfogalmaztál. Ezek a korok valóban nincsenek olyan messze egymástól, ha az ember nem csak néz, hanem lát is. Szerintem. ;)

Örültem az alapos válaszodnak, és hogy mégiscsak megírtad; már érdemes volt feltenni a képet annak ellenére, hogy sokaknak nem tetszett, hogy Ady nem felismerhető. ;))) -- A:t:t:i:l:a

2006. augusztus 7. | 22:47 | capture the flag

- Hát uram, magára egyátalán nem is hasonlít ez a kép a jogosítványán.
- Vagyok, mint minden ember, fenség...
- Na ne fenségezzen nekem maga itten. Szájjon csak kia kocsijából...

TheWorldAsSeenByAttila válasza:
:)) Telitalálat! Jót röhögtem megint... Finom. Nagyon finom... ;) -- A:t:t:i:l:a

2006. augusztus 7. | 18:48 | capture the flag

"az érdekelt, hogy lehet egy Ady-portréból kifotózni egy egyiptomi fáraó- vagy szfinxfejet"
Akár. A kísérlet sikerült :-)

TheWorldAsSeenByAttila válasza:
:)) Jót röhögtem, köszönöm szépen. :) De ne feledjük: ezt az okostojásságot persze arra válaszul kellett leírnom, hogy "szar a fotó, mert nem lehet felismerni Adyt". Mi ez, igazolványkép? A francba... ;))) Nem az! -- A:t:t:i:l:a

adott pontszám: 5
2006. augusztus 7. | 18:47 | capture the flag

Gratulálok, nemes egyszerűséggel sikerült szigorú Buddhát varázsolnod Adyból. Azért tartom kiválónak ezt a képet, mert példaértékű arra nézve hogy hogyan lehet PS meg egyéb trükkök nélkül új tartalmat adni egy másik alkotásnak. Elég sok szoborfotó volt fent a napokban és ez az egyetlen ami valami újat hozott létre azalapanmyagból. Felületes első pilantásra valami kambodzsai emlékképnek gondoltam :)

písz

ctf

TheWorldAsSeenByAttila válasza:
Ahhoz nem vagyok elég jó, hogy dokumentarista képet csináljak szobrokról. Ahhoz lelkiismeretesség meg nagy technika kell. Egy szobrász barátom elmondta, hogy a katalógusba szánt, mások által készített szoborfotók többsége semmit nem ér, mert sem az eredeti művet nem tükrözi, sem új művet nem alkot. Azt viszont szereti, ha a saját szobrairól ilyen átértelmező képet lát; még a szoborhoz való viszonyát is befolyásolhatja. Volt szoborkép-gyűjteményem is a TrekLens-en "Losing a Dimension" címmel. Nem sima ügy. :) -- Annyit azért elmondok, hogy a kép eredetiben színesnek készült, és FF-be fordítva még szöszöltem kicsit a kontrasztokkal Paint Shop Pro-ban. De azért azt mindig igyekszem szem előtt tartani, hogy olyan utómunka-feldolgozást csináljak, amely nem lépi túl a megfelelő világítással, illetve a bevett filmes labormunkával elérhető eredmény mértékét. -- Köszönöm! -- A:t:t:i:l:a

adott pontszám: 3
2006. augusztus 7. | 18:45 | Bongo 0

Nem igazán értem, hogy ha a "gülüszemű ábrázolás" érdekelt, ahogy írod, akkor miért vágtál bele a szemekbe, és miért életlenek. Miért a szájon és orron van az élesség. Alig ismerhető fel az is, hogy Adyról van szó. Szeretem a szűk vágásokat, de ez itt nem tűnik számomra szerencsésnek.

TheWorldAsSeenByAttila válasza:
Szia!

Nem a gülüszemű ábrázolás érdekelt, hanem az, hogy "néhány évtized alatt milyen közkeletű Ady-ábrázolási sablonná vált". De nem a gülüszemű ábrázolást akartam dokumentarista módon megfotózni, hanem, továbblépve, úgy megfotózni a szobrot, hogy a kép valami újat hozzon. A szemek életlensége az anyagszerűségre helyezi a hangsúlyt, hisz embernél a szemre fókuszálunk, de ez itt -- kő. Azzal kapcsolatban, hogy Ady nem ismerhető fel, már írtam: ez nem igazolványkép. :)) Lehet, hogy ha a Nikon D100 nem 3:2-es lenne, hanem 4:3-as, akkor szellősebb kivágást használtam volna jobbra és balra, de utómunkában vágni nagyon nem szeretek; egyrészt infót (felbontást) veszítek vele, másrészt elkényelmesít és lövöldözni kezdek. -- Köszönöm szépen az értékelést! -- A:t:t:i:l:a

adott pontszám: 4
2006. augusztus 6. | 17:18 | z62

Ebben a szűk interpletálásban nekem csak a szájáról ismerhető fel.A "gülü" szemek itt élettelenek, ezért kevésbé felismerhetők.Minőségileg megállja a helyét a fotó.A szándékosan szűk vágás nekem kicsit sok.

TheWorldAsSeenByAttila válasza:
Végre egy rendes vélemény... ;))) A felismerhetőséget más is szóvá tette, de nem volt célom, hogy felismerhető legyen; arra ott az útlevélkép. Sőt, az érdekelt, hogy lehet egy Ady-portréból kifotózni egy egyiptomi fáraó- vagy szfinxfejet, de ezt nem mertem megírni a jegyzetben. Az anyagszerűség is érdekelt. A minőség jóváhagyásáért köszönet; ez fontos nekem, mert nagyon kezdő vagyok. A vágás szűkségével kapcsolatos véleményedet pedig korrektül mint az egyéni ízléseden alapuló ítéletet fogalmaztad meg, tehát nincs más dolgom vele, mint hogy megköszönjem és elfogadjam. Én kedvelem a szűk kivágásokat, főleg, ha gépben sikerül megoldani, mert így szorít a döntéshozás pillanatának rövidsége, és nem kurvulok el az utómunka túlzott szabadságában. A gülüszemek valóban élettelenek; na de hány köztéri szobrot ismersz e hazában, ahol élnek a szemek? Épp erről van szó, kultúrkritika is ez a kép, épp ebben a szűk megfogalmazásban. -- Köszönöm szépen a véleményt! Szép napot! -- A:t:t:i:l:a

2006. augusztus 6. | 16:58 | someoneelse28

A kép hibájának azt tartom, hogy éppen a sablonos részek elhagyása azt eredményezte, hogy a leírás nélkül ember nem jönne rá, kit ábrázol a szonor.
Ez egy arc, lehetne akárkié is.

TheWorldAsSeenByAttila válasza:
Szia!

Biztosra veszed, hogy felismerhetőnek kell lennie a képnek? Az anekdota szerint a szobrász Medgyessy Ferencet kritizálták, hogy \"a lónak nem ilyen a lába\". Azt válaszolta, \"Ez nem lú, ez szobor.\" Ha a felismerhetőség lett volna a célom, személyiigazolvány-képet csináltattam volna a szoborról. :)) Ami érdekelt, az a szobor egyfajta átértelmezése, a textúra kiemelése, játék a mélységélességgel... -- Mindenesetre köszönöm a véleményt. -- A:t:t:i:l:a