Kevés helyen, és ritkán publikálnak cikkeket, információkat természetfotózásról, és azon belül is a madárfotózásról, ezért úgy gondoltam, hogy írok egy ismertetőt erről a csodás tájról. Cikkemben nem a csak egy madárfotó elkészítésének módját írom le, hanem az ehhez vezető utat is.

Tudom, vannak az oldalon nálam jóval tapasztaltabb, szebb természetfotókat feltöltő felhasználók is, akik valószínűleg többet tudnak ezen megszállottság minden csínjáról. Ezért szívesen fogadom kiegészítő hozzászólásaitokat. A cikk elsősorban kezdőknek szól, vagy olyan haladóknak, akik még nem fotóztak Magyarország szerintem legszebb táján. Mivel a fotózási területek a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkednek el, ezért nagyon fontos a Park minden szabályát, követelményét betartsuk. Sajnos nem elég szigorú az ellenőrzés, de úgy gondolom erkölcsi kötelességünk kikapcsolni a motort, és átváltani villanymotorra, ha ezt tábla jelzi. Nem véletlenül van az kirakva.

1. (piros) tilos bemenni 2. (kék) csak evezővel hasznos olvasmány + térkép

A Tisza-tavon 5 különböző védelmi fokozatot élvező terület van:

• nincs hajó teljesítményére, méretére vonatkozó korlátozás
• 4 KW (5LE) alatti belsőégésű motorokkal lehet csak közlekedni
• evezővel vagy villanymotorral hajtott csónakkal lehet csak közlekedni
• tilos belépés február 1. és június 15. között 33-as főúttól északra, biztosítva ezzel a madarak zavartalan költését
• belépés szigorúan tilos az év minden napján

Ezen területek elhelyezkedését térkép, illetve fejlett EU szintű táblarendszer egyértelműen jelzi. NAGYON fontos, hogy ezeket a területeket tartsuk tiszteletben, mert amennyiben egy tiltott területen motorral végigszáguldunk, akkor nemcsak elijesztjük a madarakat hanem meg is zavarjuk őket természetes élőhelyükön, sőt súlyos pénzbírságot is ránk róhat a rendőrség.

A tó északról délfelé haladva három medencére tagolódik: Poroszlói-, Sarudi- és Abádszalóki-medence. Ezen három medence közül nekünk a Poroszlói-medence fontos, hiszen ez már a NP része. Ezt a medencét a 33-as főút és a vasúti útvonal szeli ketté. A 33-as főúttól északra (szigorúan védett!!!) nagyobb mennyiségben találunk gémeket, míg tőle délre inkább selyemgémek, bakcsók, kárókatonák és kócsagokat láthatók. Érdemes felmenni a kilátókba, melyből több mint 10 darabot találunk a tavon. Érdekes információkat, tudnivalókat olvashatunk madarakról, növényekről.

Sajnos a tavat, nemcsak mi, természetvédő fotósok használjuk, hanem turisták, horgászok is. Sajnos nyáron ott töltött durván 2 hét alatt számos veszekedés, ordibálás volt köztem és a horgászok között, mert nagyon gyorsan és agresszíven hajóznak, nem tisztelik a korlátozásokat, tiltott zónán is átszáguldanak. Fel is hívtam erre a nemzeti park figyelmét, de 2 vadőrjárőrnél és a néha betévedő rendőrcsónaknál többre nem telik a költségvetésükből. Ne hagyjunk minden törvényszegést szó nélkül: írjuk fel a csónak rendszámát, ha van, fotózzuk le a törvényszegést és hívjuk a vízirendőrséget.

Első pár napban még fényképezőgépet sem vittem, csak magamat, meg egy térképet, és úgy jártam be a tavat. Érdemes a helyiektől (Poroszló, Sarud, Tiszafüred stb.)információkat kérni, mert sok dologban készségesen segítenek. Egyedül sajnos nem megy. Ha két fotós van egy csónakban, akkor lehet felváltva irányítani és fényképezni, de a legideálisabb az, hogyha van egy segédünk, aki navigál, evez, ez főleg akkor fontos, ha nem lesből fotózunk, hanem cserkelünk. Hogy mi is a különbség?

Cserkelésnél a kiszemelt madarat lassú nyugodt mozgással közelítem meg, miközben a társam evez addig én gépemmel szemmel tartom a szépséges madarat. Lessátrazásnál viszont, a csónakot beborítom duplán álcahálóval, hajnalban, még pirkadat előtt kimegyek a célzónába és a reggeli fényekkel kezdődhet is a fotózás. Mindkét esetben érdemes a gépet állvánnyal rögzíteni, állványtalpat bevonni mosogatószivaccsal, hogy jobban tapadjon, és kevésbé remegjen.

Szállás:
A tóparti települések tele vannak, kempingel, fogadóval, de én gyakran alszom a csónakba, vagy a tóban lévő kis szigetek egyikén. Ez elég veszélyes, mindenképp előtte telefonáljunk haza a részletes időjárás jelentésért, mert keményen megjárhatjuk. Éjszaka a csónakot kötelességünk kivilágítani, ha vízen alszunk.

Madárfajok:
mit is találunk a Tisza-tavon?

• bakcsó
• vörösgém
• szürkegém
• selyemgém
• törpegém
• jégmadár
• szárcsa
• kacsa
• hattyú
• barátréce
• barátposzáta
• barna rétihéja
• búbos vöcsök
• sirályok
• kiskócsag (csak 1 speciális holtágban)
• nagykócsag (csak 1 speciális holtágban)
• egerészölyv
• feketególya
• gólya
• fekete harkály
• füsti fecske
• kárókatona
• kerecsensólyom
• kis vízicsibe
• küszvágó csér
• nyári lúd
• réti sas
• vörösnyakú lúd
• és még sokan mások

eredmény selyemgém (ezt fotózom a werkképen) eredmény eredmény

Eszköz:
Milyen csónakkal mennyünk a Tisza-tóra? Milyen géppel? Milyen obikkal?

Csónak: bérlésére van lehetőség, ha nincsen saját. Ennek a szolgáltatásnak a költsége kikötőnként változik, de az átlag ár 6000 Ft/nap/db motoros csónak, vagy 2000 Ft/nap/evezős csónak. Mindenképpen érdemes motoros csónakot bérelni, mert hatalmas távolságok vannak, amelyeket evezős csónakkal csak nagy erőfeszítések árán lehet elérni.

Én személy szerint már rendelkeztem egy saját csónakkal. Ez egy 5 méteres kis ladik egy F4 Yamaha motorral felszerelve, amely bőven elegendő tolóerőt biztosított a hajónak, kis teljesítménye ellenére. Ezt a csónakot átalakítottam, tettem rá egy rézcsövekből összehegesztett vázat, melyet beborítottam duplán álcahálóval, amire nádat és gallyat is tűzdeltem.

fotózás közben az erőd belülről selyemgém gépek sorakoznak a tutajon (még a százazföldön) bevetésre várva

A megfelelő kompozíciót, véleményem szerint akkor lehet elérni, ha a madarat vízszintből fotózzuk, ezért készítettem egy csónak oldalához rögzíthető tutajt, melyre kényelmesen kifeküdhettem, és egy babzsákot ráhelyezve tökéletes helyet kaptam gépem számára is.

És itt jön képbe először a felszerelés. Mindenképpen tükörreflexes fényképezőgépre van szükségünk, és egy 400mm-es vagy egy 500 mm-es optikára. Mivel e gyújtótávolságú objektívek gyári kiadásban (bár gyorsabbak és élesebb képet adnak, szebb a rajzolatuk) én mégis Sigma objektívet használom, mert sajnos nem engedhetem meg magamnak a Canon vagy a Nikon termékeit. Legnépszerűbb Sigma objektív az 50-500mm F4-6,3 EX DG HSM, vagy ugyan ilyen árkategóriában a Canon 300 F4, Canon 400 F5,6; Nikonba szerintem a 80-400 VR F4-5,6 a kedvező választás.

Természetesen az legideálisabb a profi 500F4 obi és hasonló kaliberű társai lennének, de borsos ára miatt, számomra ez csak egy álom marad.

Remélem sikerült pár hasznos információval szolgáljak még azoknak is, akik érdeklődnek a természetfotózás iránt. Számomra étetem egyik legszebb nyaralása volt ez a 2 hét, és jövőre is biztos, hogy ott leszek.