Bár már megjelent egy felhasználói cikk a RAW konvertálásról, a most következő írás kicsit más szemszögből mutatja be a feldolgozás folyamatát. - admin

1.Bevezető

A mai fényképezőgépek nagy része támogatja ezt a funkciót, mégis népszerűsége egyelőre csak a tapasztaltabb fotósok körében számottevő. A cikkben szeretnék rávilágítani előnyeire, és hátrányaira, miért érdemes, és hogyan lehet használni. A konvertálás művelete programokként változó. Itt főleg a Raw Shooter használata során szerzett tapasztalataimat osztom meg, de általánosságban véve a folyamat hasonló, ezért talán a más eszközt használók is tudnak majd profitálni a cikkből. A célom az, hogy még több emberrel megkedveltessem a használatát.

1.1. A RAW

A precíz, pontos, és érthető leírás külön cikket igényelne, ezért csak nagyon nagy pontokban körvonalazom, hogy miről van szó. (talán néhol kissé túlságosan is nagyvonalú leszek egy két fogalommal) Ha netán valakit mégis kifejezetten ezek a dolgok érdekelnek, annak azt ajánlom, hogy merüljön el a szenzorok működési elvét taglaló szakcikkekben. ;)

A legelterjedtebb érzékelők, pl. a CCD (Sony,Nikon stb.), a CMOS(főleg Canon), a LiveMOS (Panasonic,Olympus), vagy a SuperCCD (Fuji), a rájuk eső fény intenzitását érzékelik, a színeket nem, ezért ezek leképzését egy közvetett eljárással oldották meg. Az pixelek előtt egy színszűrőrácsot helyeznek el, így egy pixel csak egy adott szín érzékelésére képes. Három szomszédos, különböző színű pixel összehasonlításával lehet közelíteni az adott terület színét és fényerejét. A fényképezőgép a gyakorlatban viszont nem csak három pixel adatát használja fel, hanem több irányban, a sorokat és az oszlopokat is figyelembe veszi, így meglepően pontosan meg lehet határozni egy-egy pixel értékét. A folyamatot interpolációnak* is nevezik. A JPG képek esetén a fényképezőgép a fényképezés pillanatában elvégzi a számításokat és kész értékeket állít elő, általánosított módszerekkel, amelyek a legtöbb esetben közelítően jó eredményt adnak.
A "RAW" szó jelentése "nyers". Nem egy adott fájlformátumot vagy kiterjesztést jelöl mint a JPG, hanem egy képrögzítési módot. Különböző gyártók más és más kiterjesztéssel kezelik RAW fájljaikat (pl. img_canon.CR2 veszteségmentes tömörítéssel; img_nikon.NEF titkosított kódolással stb.). A RAW fájlok esetén a teljes, nyers, módosítatlan adathalmaz, ami a szenzorról érkezik tárolásra kerül. A RAW nem egy fekete fehér kép, közelebb áll inkább egy, három különböző színcsatornára bontott fotóhoz, de nemcsak a színek hiányoznak, hanem a fényerősségről szóló adatok is, mert ezeket is egymáshoz kell viszonyítani. Ha RAW fájlokat készítünk, a számításokat, kódolást, digitalizálást nekünk kell elvégezni később számítógépen, ebben rejlik a RAW előnye, és hátránya is. (*interpolációnak hívják a kép felbontásának növelését is)

1.2. Előnyök és hátrányok

A legelterjedtebb formátum, a JPG tömörítésének egyik módszere az, hogy az emberi szem által kevésbé érzékelhető különbségeket megkeresi és összevonja. A fényképezőgépben folyamat általános értékek alapján előre be van állítva, ezért a kép mintázatától függően jobb-rosszabb eredményt kaphatunk, de mindenképpen veszteségekkel kell számoljunk. Ha RAW-al dolgozunk, utólag a lehető legoptimálisabb tömörítést állíthatjuk be.
A RAW egyik hátránya a méret. Mivel minden nyers információ rögzítésre kerül, sokkal több helyet foglal kártyánkon. A másik nagy hátrány, hogy félkész. Persze ez előny is, de ahhoz, hogy rugalmasan megtekinthető, vagy nyomtatható legyen, mindenképp utómunka, és időráfordítás szükséges. Sok fényképezőgépben van a lehetőség RAW és JPG együttes mentésére, így utólagos munkákra rendelkezésre áll a RAW, gyors felhasználásra pedig a JPG. Így még többet foglal ugyan, de sok esetben jól jön ez a megoldás.
A minőségi szempontokon, és az utólagos korrekciókon túl, a RAW olyan lehetőségeket kínál, amelyekkel teljesen kezünkben tarthatjuk fotónk látványvilágát. A RAW konverzió kicsit olyan, mint a filmelőhívás, ahol a kép arculata sokban függ az előhívás során alkalmazott módszerektől. Sokan szeretik érzékletesebben "digitális negatívnak" nevezni. Fotózás alatt szabadabbak vagyunk, nem kell a fehéregyensúlyra, a kontrasztokra, vagy a színhűségre figyelni, így jobban összpontosíthatunk a kompozícióra és a témára.

Tehát előnyök:
-fehéregyensúly utólagos meghatározása
-expozíció korrigálhatósága, jóval nagyobb dinamika
-élesség, részletesség, zajszűrés hatékonysága
-teljesen uralható a kép tonalitása, színvilága
-jobb minőségű JPG az eredmény, optimális tömörítés
-plusz információk nyomtatóknak, nyomdai gépeknek

Hátrányok:
-nagy méret
-idő-, számítógép-, és programigényes feldolgozás
-gyártók és szoftverek közti inkompatibilitás

2. A RAW konvertertálás

A nyers információk kibontására többféle programot használhatunk. Azokhoz a fényképezőgépekhez, amelyek képesek RAW-ra, többnyire mellékelnek valamilyen alapszintű feldolgozó szoftvert. Ezek csak az adott márka fájljait ismerik fel, szolgáltatásaik között a klasszikus alapfunkciókon túl kevés dolgot találunk, sokszor ugyanazokat a tonális korrekciókat hajthatjuk végre utólag, amit JPG esetén, a fényképezőgépen előre beállíthatunk. Aki többre vágyik, mindenképp be kell szerezzen egy tisztességes RAW konvertert. Rengeteg erre specializálódott program létezik, de a hagyományos képszerkesztő szoftverekhez is elérhetők RAW konvertáló modulok. Különböző programok más-más matematikai fegyvertárral rendelkeznek, ezért eltérő minőséget adnak, és sebességük, használhatóságuk is más. Bizonyos programok gyorsak, megbízható minőséget adnak (pl. Raw Shooter), más programokban rengeteg olyan funkció van, ami már egy másik szoftver (PS) egy-egy funkcióját is lefedi(pl. Adobe Lightroom). Ki, hogy érzi, érdemes többet kipróbálni! ;)

De lássuk a konkrét műveletet!

2.1. Expozíció, kontrasztok, gamma korrekció, szintek

"Exposure" Az értékét többnyire +/-3EV között állíthatjuk. Ez az "exposure" többet nyújt, mint a PS-ben található exposure vagy brightness parancs. Az interpoláció során más paraméterekkel számolva olyan területeket is "megmenthetünk" amik alaphelyzetben kiégtek, vagy bebuktak. A kiégés tűréshatára esetenként változó, általában kb. +/-1,5EV között módosítva teljesen jól használható eredményt kapunk, ezen a határon belül megoldható a bebukás (teljesen feketére exponált részek-alexpó) problémája is. Ugyanígy működnek a kontrasztot szabályozó csúszkák is, tisztábban kapjuk vissza a mélyárnyékokat és a csúcsfényeket. Az emberi szem bizonyos érték felett mindent kiégettnek, és egy bizonyos érték alatt mindent teljesen sötétnek érez. A RAW konvertálás során ezekből a részekből is lehet látható információt kinyerni. A programok nagy részében megtalálható egy Fill light elnevezésű parancs is. Ez egy speciális eszköz, mely a részletek megőrzésével próbálja a kontrasztot csökkenteni. Bizonyos körülmények között hatékonyan lehet vele növelni a dinamikát, de gyakran természetellenes hatást okoz.

Eredeti változat-sok kontraszt és kemény megvilágítás,ezért számottevő a kiégés és a bebukás

Ugyanabból a RAW fájlból készített túlexponált változat melyen nincs bebukott rész

Alulexponált változat az eredeti fájlból-nincs kiégés

Fill light használatával sűrített dinamika-gyakorlatilag teljesen kiegyensúlyozta az expozíciót Lehetőség nyílik még a hagyományos gamma-görbe és a kimeneti-szintek állítására, ezek klasszikus eszközök, és a RAW konverterben is ugyanúgy működnek, mint más képszerkesztő programban.
Fontos odafigyelni, hogy a túlságosan tág értékek közötti változtatás minden eszköznél természetellenes hatást, és rosszabb képminőséget eredményez. Nem biztos, hogy ha 3EV-vel aláexponáltunk, akkor a fent leírt módon korrigálva ugyanolyan részlet gazdag és tiszta képet kapunk, mint egy jó expozíciónál!

2.2. Fehéregyensúly, szaturáció, árnyalatok

A megvilágítás színétől függően hamisan érzékelhetjük a tárgyak színét. A hatékony érzékelés végett az emberi látás bizonyos keretek között úgymond "korrigálja" ezt a hatást. A fényképezőgéppel külön kell elvégezni ezt a korrekciót. Az elv az, hogy megjelölünk egy fehér színnek megfelelő értéket és minden más színt ehhez viszonyítunk. Például egy beltérre beállított géppel nappali megvilágítás mellett JPG esetén erősen kék elszíneződést tapasztalunk. JPG esetén ez a veszteség komoly. Minden árnyalatra jutott valamennyi kék elszíneződés, és utólagosan nem tudjuk már hatékonyan visszaállítani a tónusokat. A színkorrekció PS-ben látszatra használható eredményt ad, de valójában sokkal kevesebb színárnyalatot lehet megkülönböztetni egy így korrigált képen, mint ha eleve jó fehéregyensúllyal készült volna.
A RAW-hoz nincs hozzáadva ilyen viszonyítási pont, tehát utólag olyan fehéregyensúlyt állíthatunk be, amilyet akarunk. Az értéket színhőmérséklet(K) alapján adhatjuk meg és egy másik csúszkán (Tint) még két irányban változtathatjuk a színeket, így gazdag tónusok mellett sokkal több színárnyalat elérhetővé válik.

Kékbe csúszott fehéregyensúly

Narancssárga felé tolódott fehéregyensúly

Normális fehéregyensúly

A telítettség beállítására két eszközünk is akad. Az egyik a hagyományos szaturációnak megfelelő csúszka, működése is nagyjából azonos ezzel. A másik a "vibrance" elnevezésű eszköz, mellyel a színek élénkségét szabályozhatjuk. Így elő tudunk állítani olyan telt színekkel rendelkező képeket melyek nem harsányak, vagy élénk összhatást érhetünk el túlszaturáltság nélkül.

Élénk színek "vibrance" használatával (Pannonhalma)

2.3. Zaj, élesség, részletek

A JPG tömörítés a részletességre is negatív hatással van. A konvertálás során nagyon hatékonyan tudjuk az apró részleteket kifejteni, és növelni az élességet. A konvertáló programok lehetőséget kínálnak a képzaj csökkentésére is. A színes zajt viszonylag könnyen veszik, és csekély veszteséggel szűrik ki. Az erős szemcsézettség vagy nagyobb fokú életlenség korrigálására viszont vannak a konvertereknél jobb,kifejezetten erre kifejlesztett programok, de egy konverter a JPG-nél mindenképp jobb eredményt ad, és sokszor bőven elég, amit kínál. A kép felbontását is növelhetjük, de ne feledjük, hogy új információkat nem adunk ezzel a képhez, csupán egy nagyobb, de kevésbé részletes fotót kapunk. A zajra és az élességre vonatkozó paramétereket mindig 200%, vagy legalább 100%-os nézetben állítsuk be! A képet érdemes folyamatosan képernyőre igazítva (az összhatás kedvéért) és 100%-on is figyelni (a részletek ellenőrzése végett), így a képminőséget folyamatosan kontrollálni tudjuk az előhívás alatt.

2.4. Egyéb eszközök

A gyors és rugalmas feldolgozáshoz további segédeszközöket is találunk. Lehet forgatni, vágni, kötegelten szerkeszteni. Ezek mind a kényelmesebb használatot szolgálják, de egy konverzióra specializálódott programtól tökéletességet csak a konverzió terén szabad elvárnunk, így ezekre a célokra gyakran alkalmasabb eszközöket is használhatunk, tehát ha sehogy se tudunk egyenesre állítani egy horizontot a konverterben, ne feledkezzünk meg arról, hogy talán PS-ben, rács mellett, az objektívtorzítás és a perspektíva korrigálása után -kevesebb mérgelődéssel- használhatóbb eredményt kapunk.

Raw Shooter kezelőfelülete-a szinezett területek a kiégett és bebukott részeket jelzik

2.5.Munkamenet

Nem mindegy, hogy milyen sorrendben állítjuk be a különböző paramétereket. Érdemes először -csak úgy nagyjából- egy használható fehéregyensúlyt belőni. Ezután az expozíció és a kontrasztok beállítása a következő lépés. Tartsuk szem előtt eközben, hogy kevesebb kontraszt mellett nagyobb szaturációval is megőrizhetünk valamennyit a karakterességből. Ha a fényekkel meg vagyunk elégedve, akkor érdemes nekiállni a pontos fehéregyensúly, a szaturáció, és a tónusok behangolásának. Fontos, hogy lehetőleg a végén végezzük el a zajszűrést és az élesítést. Ez azért lényeges, mert bizonyos eszközökkel(pl.:saturation>color noise) további zajt generálhatunk, ami a teljes képernyős nézeten nem tűnik fel feltétlenül. Munka előtt mindig gondoljuk át, hogy a konvertáláson túl mennyit akarunk még foglalkozni a képpel. Ha végső felhasználásra szánjuk és lényeges módosítást nem végzünk más programmal, akkor a végén még forgassunk, vágjunk, és akár egyenesen a konverterből mentsünk le több felbontást. (pl.: egy nagyot, meg egy kisebbet netre) Előhívás során érdemes kipróbálni a különböző paraméterek szélsőértékét is, csak kíváncsiságból, hogy milyen hatást eredményez. Nem mindig kötelező a hű látvány visszaadása. A fényképezőgép máshogy lát, mint mi, és a konvertálás során kiválaszthatjuk a fényképezőgép által érzékelt valóságnak azon szeletét mely leghatásosabban fejezi ki a mondanivalónkat. Ez nem feltétlenül a legpontosabb színvisszaadás. A kép hangulatához megfelelően bátran használjunk több vagy kevesebb szaturációt, melegebb, vagy komorabb pl. zöldes, barnás, esetleg hideg színeket, erős kontrasztokat, több alexpóval, vagy éppen elsimított tónusokkal, egyenletes látvánnyal, mindegy, a lehetőségeknek csak a bitmélység meg a fantázia szab határt! :) Ha valaki igazán ráérez erre, akkor később biztos szembesülni fog azzal az esettel, amikor egy adott fotóból két, teljesen ellentétes hangulatú képet hozott létre, és mindkettő hatásos maga nemében, pedig ugyanaz a témája. A RAW lehetőséget kínál játékra a fényekkel, nekünk csak olyan fotót kell készíteni amivel játszhatunk!

Ha komolyabb mennyiségű utómunkát tervezünk más programmal, akkor nem érdemes vágni, és a paraméterek beállításánál a lehető legtöbb információ kinyerésére kell törekedni és nem a karakterességre, vagy a látványosságra. A kényelmes feldolgozáshoz egy nagy dinamikájú, pontos és hű, de kevésbé szaturált színekkel jellemezhető kép felel meg a legjobban. A PS-ben nem tudunk eredeti információkat hozzáadni a képhez, de ha egy ilyen kész fájlon dolgozunk, kedvünkre szelektálhatunk, szűrőzhetünk és sokkal nagyobb a mozgásterünk.

Amikor minden beállítást elvégeztünk, akkor csak a kimeneti helyet, a fájlformátumot,és a tömörítést kell megadni, és már indulhat is a konvertálás. Általában több formátum áll rendelkezésünkre, bizonyos esetben nagyobb bitmélységgel is menthetünk pl. TIFF fájlokat. A végeredmény magáért beszél, főleg, ha egy eredeti JPG-vel összehasonlítjuk a tonalitását vagy részletességét.

3.Befejezésül...

A végére a cikk inkább egy kampány lett a RAW mellett, ami nem is baj. Őszintén szólva félig benne voltam ,amikor a főoldalon olvastam a Fotózz!Klub első összejövetelének témái között a RAW konvertálást és egy kissé megijedtem, hiszen ott nálam sokkal rátermettebb fotósok adják át a tapasztalataikat, és igazán hasznos fogásokat ott lehetne tanulni.
Mindenesetre remélem, hogy mégsem volt felesleges, hogy egy picit rendszereztem az alapvető tudnivalókat a RAW-ról, és remélem sikerült úgy írnom, hogy azzal meggyőzzek néhány embert a használata mellett. :)
Tehát mindenkit, aki még nem használta, buzdítok arra, hogy próbálja ki legalább egyszer (valamilyen egyszerű, de hálás témán) a fent leírtakat! ;)

Köszönöm annak, aki elolvasta, hogy időt szánt rá, és elnézést az esetleges hibákért, pontatlanságokért!

Szép fényeket!

SchRay