Ha nem tudod mit, de szeretnél szűrő(ke)t venni, kísérletezgetni, talán ez az útmutató segít.
Mióta fényképezés létezik, mindig is érdekelte az embereket, miképpen lehetne megváltoztatni egy-egy kép hangulatát, minőségét. Sokfajta próbálkozás, és kísérletezés döbbentette rá a fotósokat; végtelen lehetőségek adódhatnak e téren. Akár egy hullámos üvegdarabot teszünk az objektív elé, akár egy - már az objektívre készített - szűrőt, mindenképp fantasztikus hatások érhetők el.
A fotográfiában 2 főcsoportra lehet osztani a felvételi szűrőket, ezek között azonban átfedések is vannak: A fekete-fehér és a színes fényképezésnél használatos szűrők.
Lássuk először hogyan működnek.
Ami talán a legfontosabb, hogy egy-egy szűrő mindenképpen elnyeli az objektívbe jutó fény egy bizonyos hányadát. Ezt nevezzük szűrőtényezőnek, vagy szűrőfaktornak. Ezt az értéket gyakran Fé-ben (fényérték), vagy blendében adják meg, ez azonban csak tájékoztató jellegű. A 2X-es szűrőfaktor tehát 2X-es expozíciónövelést "ír elő", amit a blende nyitásával, és/vagy az expozíciós idő növelésével lehet kompenzálni, esetleg az ISO érték növelésével. Pl.: a sötétzöld szűrőfaktora nagyobb, mint a világoszöldé, mivel több fényt nyel el.
A színszűrők:
Olyan optikai anyagok, amelyek megváltoztatják a fény színösszetételét.
Pozitívszűrők: A szűrő színének megfelelő színű fényt engedi át, a többit elnyeli. Fényvisszatartásuk nagy, ezért fényszegény szűrők.
Negatívszűrők: A fehér fényből a szűrő színének ellentétes (komplementer) színű fényt tarták vissza, a többit nem. A pozitívval ellentétben fényvisszatartásuk kicsi.
Dikroitikus-, vagy keverőszűrők: 2 fajta különálló színtartományt engednek át, ezen szűrők színe ezek keverékéből adódik. Ezeket elsősorban a nagyítógépek keverőfejében alkalmazzák.
Speciális célú szűrők: UV, polár, szürkeszűrő, hatás-, vagy effektszűrők (ezekről később)
A fekete-fehér fotózás szűrői
A f-f fotózásban a színek tónusértékekkel jelentkeznek, így főleg színes szűrőket használhatunk. Ezek festett üveglemezek, így kezelésük egyszerű (amennyiben nem töröd el őket, így azért már nehezebb velük fényképet csinálni, de aki szereti a kihívásokat...)
Fekete-fehér fotózás szűrőinek a táblázata
Kiegyenlítőszűrőzés: a domináns színeket, az adott szín komplementerével (ellentétes színével) lehet mérsékelni. Pl. a kék eget egy sárga színű szűrővel lehet mérsékelni, de ez nem olyan gyakori eset, mivel ezt a színt szeretjük hangsúlyozni (erről a polárszűrőnél). Ennek a fordítottja a kiemelőszűrőzés, ahol egy adott színt ugyan olyan színű szűrővel, még dominánsabbá tehetjük.
Éjszakai hatást úgy érhetünk el, ha narancs, vagy vörös színű szűrővel az égboltot feketévé, míg a fehér témarészleteket vakító fehérré tesszük.
Ködszűrés: A levegőben lévő pára és köd a kék színű fényt rendkívüli módon szórja, ugyanakkor a sárga és a vörös színeket zavartalanul átengedi, így egy narancs, vagy vörös szűrővel a ff pozitív képen a táj sokkal közelibbnek, tisztábbnak látszik. Infrafilmnél pedig olyan dolgok is előtűnnek a képen, amelyeket a fotós nem is látott.
A színes fotózás szűrői:
Konverziós szűrők: 2 féle filmtípust különböztethetünk meg. A műfényre és a napfényre érzékenyített filmet. Ezeket a digitális gépeken is megtalálhatjuk, viszont itt már sokkal több lehetőség közül választhatunk. Míg a digitálisnál csak 1 gombnyomás ezt megváltoztatni, a filmes, vagy analóg fényképezésnél nem cserélgethetjük állandóan a filmet. Erre találták ki az ún. konverziós szűrőket. Ugyanis ha a napfényre érzékenyített filmünket műfénynél (azaz lámpavilágításnál) szeretnénk használni, szükségünk lesz a kékes konv.-ós szűrőre. Fordított esetben pedig egy ámbrás (barnásvörös) színű szűrőt rakhatunk fel az objektívünkre.
A kompenzálószűrők használatával a természetes megvilágításnál jelentkező színhőmérséklet-módosulásokat egyenlíthetjük ki. A Skylight szűrők enyhén rózsaszínűek, használatukra a kép melegebb, kellemesebb színvilágú lesz.
A trükk- és effektszűrők:
Ezek a leglátványosabb szűrők, mivel a képet nem csak színükkel befolyásolhatják, hanem különböző tulajdonságaival is.
Lágyító előtétek: Elsősorban portré-, és tájfotózáshoz alkalmazandó. A kontúrokat enyhén elmossák, de az élességet csak kis mértékben befolyásolják. A színeket pasztellszerűvé változtatják.
Átmeneti szűrők: Felezett, vagy központra szerkesztett szűrők, amik egy része festett, más része nem. A színárnyalat rendszerint folyamatosan elhalványul, és átmegy más színjellegbe, esetleg szürkébe.
Csillagszűrők: A fénypontokat csillag alakúvá alakítja.
Képelem-sokszorozó prizmák: A sötét háttér előtti képrészleteket centrális, vagy más mértani megosztással többszörözik meg.
Képfelület-felezők: Olyan fedőrészek, amelyek az objektív 1-1 részét lefedik, így időben egymás után történt eseményeket egyetlen képkockán lehet visszaadni, több expóval.
Fényszűrők:
A fény nem színbeli, hanem fizikai összetételét változtatják meg.
UV-szűrők: Ez talán a leggyakrabban használt szűrő. A káros sugarakat kiszűri, ezáltal a kép színtelítettsége javul, az égbolt sötétebb lesz. Másik előnye, hogy az objektív frontlencséjét megvédi a külső behatásoktól, így ez a szűrő mindig rajta hagyható az objektíven.
Infraszűrő: Csak a hősugárzást engedi át, így infrafilmhez használható.
Szürkeszűrő: Nincsen színjellege, a különböző színeket azonos mértékbe nyeli el. Túl erős megvilágításnál, de esetleg tág rekesz használatánál, rekeszelés helyett lehet használni.
Polárszűrő: Ránézetre olyan, mint a szürkeszűrő. Ez lényegében 2 üveglemez közé ragasztott fóliaszűrő. Elforgatásával a polarizált fényt kiolthatjuk. (Polarizált fény: a fényes felületekről visszaverődő egy síkban rezgő fény. Kivétel a fémfelületről visszavert fény.) Megfelelő módon forgatva a csillogások kiszűrhetők. Hatására az ég sokkal mély kékebb lesz, és a színek telítettebbek lesznek, ugyanakkor a szűrőfaktora nagy. A polárszűrő hatása (egy kirakat) 2 féle típusban gyártják: Lineáris, és cirkuláris polárszűrő. A cirkuláris polárszűrő a fény rezgési síkját 90°-kal elforgatja. A TTL rendszerű (Trough The Lens - A lencsén keresztül) belső fénymérőjű (D)SLR gépnek a belső szerkezete ugyanis polarizálja a fényt, így a tükör alatti fénymérőnél a sarkított fények összeadódhatnak - amit a rezgési sík elforgatása megakadályoz -, ezért hibás mérési eredmény jöhet létre. Tehát az ilyen gépekhez cirkuláris polárszűrőt alkalmazzunk.
Összefoglalva tehát rengeteg lehetőség közül válogathatunk, így remélem valamelyest sikerült eligazodni a szűrők rendkívül sűrű és zavaros világában.
Bálint Sebestyán (Nyúlvány)