A cikk második felében megismerkedhettünk a hibás teljesítés jogkövetkezményeivel, és az az alapján érvényesíthető igényekkel. Fontos ismét hangsúlyozni, hogy a szavatosság és a jótállás két, egymás mellett élő és igénybevehető lehetőség, a választás minket illet. A jogszabály által kötelezően előírt, vagy szerződés alapján vállalt jótállási idő leteltével, amennyiben a szavatossági igények jogvesztő határideje még nem telt le, szavatossági igényt érvényesíthetünk. (Tehát nincs olyan, hogy azt mondják: "bocs, de lejárt az egy év garancia, fizetned kell a javításért". Az persze más kérdés, hogy ha a hiba a normális elhasználódás következménye, a gép megvásárlásakor még nem állt fent, vagy azt mi magunk okoztuk, akkor az igényünk alaptalan.)
3.) Jótállás
A jótállás lényege, hogy aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály (jelen esetben az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet) alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.
Fogyasztói szerződés esetében a forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven megfogalmazott jótállási jegyet átadni, amelynek tartalmaznia kell
- a jótállás kötelezettjének (a forgalmazónak) nevét és címét,
- a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
- a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
- a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét, feltételeit és módját
- a jótállás területi hatályát,
- a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját
- utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti.
A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel, azaz ha nem szavatossági, hanem jótállási jogokat érvényesítünk, nem érvényesül a fentebb írt 2 hónapos szabály (bár szerintem nem jellemző, hogy valaki olyan sokat várjon egy hibás géppel...).
A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait (igényérvényesítés módja, kijavítás-kicserélés, árleszállítás-elállás szabályai) a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A jótállás időtartama egy év, ami a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. Ha az egy év, vagy a vállalt mondjuk két év jótállás letelt, szavatossági igény még mindig érvényesíthető.
A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti, de erre nem köteles (azaz én döntöm el, hogy a boltba viszem vissza, vagy közvetlenül a szervizbe).
A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre, bár ezt az átlagfogyasztó úgysem tudja leellenőrizni...
A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
- a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját,
- a hiba okát és a javítás módját,
- a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját,
- a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.
Ami talán a legfontosabb, bár talán mindenki által ismert szabály: ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Érdemes ezért a gépet ha lehetőségünk van rá pénteken megvásárolnunk, ekkor ugyanis nyerünk két napot, ráadásul hétvégén lesz elég időnk végigolvasni a használati utasítást, megismerni a gép menüjét, és minden egyes funkcióját végigpróbálni: Készítsünk képeket minden formátumban és méretben, minden rekesszel, minden zársebességgel, minden isoban, minden programban, távkioldóval, időzítővel, tükörfelcsapással, manuális fókusszal, automata fókusszal, manuális fehéregyensúllyal, automatán stb. Ha videót is tud azt is teszteljük teljes körűen, hanggal, hang nélkül, zoomolva stb. Töltsük tele a kártyát, töltsük fel a számítógépre a tartalmát, nézzük meg, nem hibásak-e a képek, tudjuk-e szerkeszteni a videót, futtassunk dead pixel testet, formattáljuk a kártyát, újra fotózzuk tele, teszteljük a beépített vakut, az obikat... szóval nyüstöljük az első három napban a lehető legtöbbet.
4.) Szavatossági és Jótállási igények intézése, Panasz
Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (blokk, számla). (Itt üt vissza, ha valaki sem jótállási jegyet, sem blokkot, sem számlát nem kap amiatt, mert meg akarta spórolni az ÁFÁt...)
A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:
- a fogyasztó nevét, címét,
- a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,
- a vásárlás időpontját,
- a hiba bejelentésének időpontját,
- a hiba leírását,
- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
- a kifogás rendezésének módját.
Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.
A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. (Korábban ez szigorúan napokban meghatározott határidő volt, ehhez képest a "törekednie kell arra", eléggé lazának mondható...)
A fogyasztói hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során a fenti szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.
A vásárló panaszával a helyileg illetékes jegyzőhöz, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez, illetve a Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testülethez fordulhat, illetve keresetet indíthat a bíróság előtt.
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni, amibe a vásárló bejegyezheti az üzlet működésével kapcsolatos panaszait, bejelentéseit és javaslatait. (A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.) A bejegyzést a kereskedőnek meg kell vizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia. A vásárlók könyvének meglétét, kihelyezésének szabályosságát, a bejegyzések kivizsgálását, és az arra adott válaszok meglétét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek ellenőrzik. (Jellemző egyébként - tisztelet a kivételnek -, hogy képesek megbüntetni egy számukra nem szimpatikus kereskedőt amiatt, mert nem válaszolta meg a vásárlók könyvébe írt "nagyon frankó hely, szeretek itt vásárolni" típusú bejegyzést, úgyhogy ha fogyasztóvédőket szabadítunk az üzletre, ne számítsunk arra, hogy szívélyesek lesznek velünk a következő vásárlásnál...)
5.) A Szavatossági-jótállási időn túl
Ha már kifutottunk mind a jótállási, mind a szavatossági határidőkből, akkor nincs mese, keresnünk kell egy szervizt (ha szerencsénk van, akkor a jótállási jegyen feltüntetett szerviz még megvan), és perkálnunk kell a javításért. Ekkor sem maradunk azonban teljesen védőháló nélkül. Az "audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések" javíttatása esetén - amennyiben a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja - a szolgáltatást nyújtó vállalkozót (a továbbiakban: vállalkozó) hat hónap jótállási kötelezettség terheli az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján. (A rendelet szabályai a szavatosság vagy jótállás alapján teljesített javításokra nem vonatkoznak, ott magára a gépre vonatkozó jótállás/szavatosság alapján kérhetem az újra kijavítást.) A szerződési szabadság alapján a vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a fogyasztóra nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat: van ahol a párezer forintos javításért is "garanciát" vállalnak, van ahol egy évig lehet visszavinni, ha ugyanaz a hiba újra előfordul. A fogyasztó hátrányára való eltérés semmis.
A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik. A vállalkozó köteles a fogyasztónak - külön kérés nélkül, közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven megfogalmazott - jótállási jegyet átadni, amelyen fel kell tüntetni:
- a vállalkozó nevét és címét;
- az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;
- a szolgáltatás díját;
- a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;
- a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját.
A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.
A jótállási igény érvényesítésére vonatkozó szabályok (kifogás, jegyzőkönyv, nyilatkozat a teljesíthetőségről, elismervény, stb.) megegyeznek a fent ismertetett szabályokkal.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet, remélem, hogy a cikk(ek) épülésetekre, és nem leépülésetekre vált(ak)... Ahogy a korábbi cikkeknél: ha kérdés van, akár itt, akár E-mailben szívesen válaszolok (remélem közben a szerzői jogi vitája mindenkinek megnyugtatóan lezárult).
Tisztelettel:
blúzer
Felhasznált irodalom:
