BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
Szavatosság, Jótállás, Garancia 2/3.
blúzer - 2007. március 26. 18:48

Pontok: 9

2.) Szavatosság

Mielőtt rátérnénk a részletes szabályokra, itt is szükséges némi dogmatikai kitekintés, a fogalmak tisztázása.

A szavatosság a hibás teljesítésért való Ptk-n alapuló felelősségvállalást jelenti, míg a jótállás dogmatikailag egy szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelyet a kötelezett vállalhat önként, vagy jogszabály előírhatja kötelezően. (A kettőt lehet kombinálni, de csak akkor, ha a jogszabály által előírtnál a jogosultra nézve kedvezőbb feltételek teljesítését vállalja a kötelezett: pl. 3 év "cseregaranciát".

A jogosult választhat, hogy szavatossági, vagy jótállási igényt érvényesít (ezek ugyanis határidejükben, és igényérvényesítési lehetőségeikben különbözhetnek.)

A garancia szó nem jogi szakkifejezés, ezt sem a Polgári Törvénykönyv sem a jótállási kötelezettségekről rendelkező jogszabályok nem használják. A kereskedelmi életben a garancia azt jelenti, hogy a szolgáltató az áru hibátlanságáért, minőségéért - az erre vonatkozó jogszabályok szerinti jogi tartalommal - adott módon helytállást vállal, azaz garantálja, hogy az áru az átadáskor megfelelt a törvényes és szerződéses feltételeknek. Ez megvalósulhat akár jótállás, akár szavatosság révén.

A.) A szavatossági helytállás feltételei

A Ptk. 305. § (3) bekezdése szerint a kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).

Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Arra vonatkozóan, hogy mikor kellett ismernie a jogosultnak a hibát (a kereskedők találékonyságának és kötelezettség alóli mindenáron való kibúvási kísérleteinek köszönhetően) elég szerteágazó bírói gyakorlat alakult ki. Néhány szemelvény ebből:

BDT2006. 1435: Évtizedekkel korábban átadott paneles lakóépület homlokzati hőszigetelésének hibája miatt a kártérítési igény a hibás teljesítéstől nyugszik mindaddig, amíg a laikus jogosult nem ismerhette fel a hiba jellegét, nagyságrendjét, azt, hogy az épület teljes homlokzati falának szigetelése hibás. Ennek megismerését követően azonban a menthető ok megszűnik, és a jogosult ezen időponttól egy éven belül érvényesítheti keresettel igényét a kötelezettel szemben.
BDT2004. 1057.: Szavatossági ügyekben a jogosult szempontjából kiemelt jelentősége van, hogy a hiba megjelenését követően a hiba eredete, annak következményei, a helyreállítás költségkihatásai, azaz a hiba által okozott érdeksérelem jellege és nagyságrendje, adott esetben kirívó volta mikor vált a laikus jogosult számára egyértelműen felismerhetővé. Ez gyakran akkor következik be, amikor a hiba jellegét, természetét, eredetét szakember megvizsgálja, és szakvélemény értékeli a felmerült rendellenességeket, hibaokokat, utal a kijavítás célszerű módjára és annak költségvonzatára. Ilyenkor a szakvélemény beszerzéséig, tartalma megismeréséig a jogosult menthető okból nem fordul bírósághoz, az elévülés nyugszik.
BH2000. 543. A kötelezett szavatossági felelősségét csak a hiba tényleges ismerete zárja ki; az a körülmény, hogy a jogosult a hibát a teljesítéskor kellő körültekintéssel felismerhette volna, a kötelezettet a hibás teljesítésének következményei alól nem mentesíti.

Sokszor előfordul, hogy a jogosult - noha ismerte a hibát a megállapodás időpontjában - azt már nem ismerte fel, hogy az milyen jelentőséggel bír. Ilyenkor a kötelezett felelőssége fennáll, hiszen nem állapítható meg, hogy a jogosult a hibát valósan ismerte az ügylet megkötésekor. Gyakori, hogy a megállapodásról készült okirat megfogalmazása szerint a vételre megtekintett állapotban került sor. Önmagában ez a kitétel nem zárja ki a kötelezett felelősségét, mert abból nem következik okszerűen, hogy a jogosult előtt az utóbb sérelmezett hiba a szerződés megkötésekor ismert volt.
Azokban az esetekben, amikor a jogosult a szerződéskötés után, de még a teljesítés előtt vagy azzal egyidejűleg ismerte fel a hibát, a fenti rendelkezés nem alkalmazható. Ilyen esetben a kötelezett akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jogosult a hibáról tudva, jogfenntartás nélkül fogadta el a teljesítést.

Hibás teljesítésről van szó abban az esetben is, ha a kötelezett elmulasztja a jogosultat tájékoztatni a szolgáltatás használatához szükséges információkról, például ha a szükséges használati utasítást nem adja át.

A csökkentett értékű és csökkentett áron értékesített termékért is fennáll a kellékszavatosság, amennyiben az nem felel meg a szerződéssel elérni kívánt célnak vagy a rendeltetésszerű használat követelményeinek.

A hibás teljesítés tényének megállapítása csak akkor jár együtt szavatossági helytállással, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában volt hibás, azaz a hiba oka nem az adásvételi szerződés teljesítését követően keletkezett. Ha a gép meghibásodásához, károsodásához vezető műszaki folyamat alapvető és meghatározó oka az előírásoktól eltérő, nem megfelelő üzemeltetés (nem rendeltetésszerű használat) miatt keletkezett, a saját érdekkörben felmerült mulasztás következményeit az üzemeltetőnek kell viselnie (önhiba). (BDT2006. 1413. I.) Ezért fontos a használati útmutatóban foglaltak betartása. Ha ugyanis a kereskedő bizonyítja, hogy az abban foglaltakat nem tartottam be maradéktalanul, és nagyobbrészt ez vezetett a meghibásodáshoz, szavatossági igény érvényesítésének nincs helye.

A hibás teljesítésnek és jogkövetkezményeinek törvényi szabályai diszpozitív jellegűek, attól tehát akár enyhébb, akár szigorúbb feltételek meghatározásával a szerződő felek eltérhetnek. Ez alól kivétel, ha az eltérést jogszabály tiltja. Ilyen tiltó rendelkezés például, hogy fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

B.) A szavatossági igények

Hibás teljesítés esetén a jogosult

  • elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
  • ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezett helyett történő javításra vagy javíttatásra lehetőség van akkor is, ha a szolgáltatás olyan mértékben hibás, hogy a jogosulttól nem várható el a kötelezett munkájának ismételt elfogadása. A bírói gyakorlat a javítási költség megtérítéséhez olyan esetekben is utat nyitott, amikor a javítás ténylegesen nem készült el. Ilyenkor a bíróság a kötelezettet a javítás várható költségeiben marasztalja. A javítás, illetőleg a javíttatás átvállalása a jogosultnak azonban nem kötelessége, ezért a kötelezettnek a javítási költség megtérítésére irányuló ajánlatát nem kell elfogadnia.

A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

Árleszállítás, vagy elállás akkor jöhet szóba ha a vevőnek az első lépcsőben nevesített jogok egyikének érvényesítésére sincs joga, azaz sem kijavítást, sem kicserélést nem kérhet, vagy kérhet, de az első lépcsőben érvényesített jog teljesítését a kötelezett nem vállalta, vagy annak megfelelő feltételek szerint nem tud eleget tenni. A törvényi rangsorra vonatkozó szabály azonban diszpozitív jellegű, azaz a felek a szerződésben attól eltérően rendelkezhetnek. Az eltérést a törvény egy esetben zárja ki: a fogyasztói szerződések esetében a fogyasztó hátrányára való eltérés semmis.

Gyakori "trükk", hogy a kereskedő akkor, amikor a vevő él a szavatosságon vagy jótálláson alapuló elállási jogával, azt mondja, hogy a pénzt nem adhatja vissza, de hogy lássuk, hogy ő milyen rendes, levásárolhatjuk az adott termék árát. Nos ebben az esetben nyugodtan keressünk egy tükröt, és nézzük meg nem nőtt-e véletlenül szárnyunk… Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az azonos szinten szabályozott igények egyenrangúak, és a választás joga főszabályként minket illet meg, nem az eladót. Persze előfordulhat, hogy a gépről a vásárláskor még sem az eladó, sem mi nem tudhattuk, hogy komoly szériahiba áldozata, és sem a kicseréléssel, sem a javítással nem leszünk kisegítve. Ebben az esetben a "levásárolhatóság" igen korrekt üzleti ajánlatnak tekinthető.

A frissen piacra dobott gépek ebből a szempontból mindig rejtenek magukban rizikót, mivel bizonyos hibák csak a használat során jönnek elő. Ha várunk néhány hónapot, szép lassan megjelennek a neten (gyakran a gyártó honlapján) az első tapasztalati vélemények, amiből kiderülnek olyan apró "szériaturpisságok", hogy például

  • optikát kell cserélni egy műanyag fogaskerék miatt (HP PhotoSmart 812)
  • "banding", tükör és szellem effektus, infravörös érzékenység miatt enyhe lilás elszíneződés (Leica M8)
  • tápellátási problémák (FujiFinePix S7000)
  • CCD hiba Sony - első körben DSC-F88, DSC-M1, DSC-T1, DSC-T11, DSC-T3, DSC-T33, DSC-U40, DSC-U50
  • kezeli ugyan a gép az 1 GB-os xD kártyát, csak videót nem lehet vele csinálni (Olympus C770UZ)
  • függőleges csíkozódás (Nikon D200) stb.
Ha ezekről a lehetséges hibákról tudunk, akkor a gép átvizsgálásakor az első napokban nagyobb hangsúlyt fektethetünk erre, és még időben kicseréltethetjük a gépet.

A szavatossági igények közötti aránytalan többletköltség fennállása mindig az adott eset összes körülményétől függ (például egy külső burkolaton (nem az obin, LCD-n, keresőn) lévő apró karcolás miatt nem kérhetünk kicserélést), azonban vegyük észre, hogy ezt a többletkövetelményt a törvény csak az első lépcsőben támasztja, ha a második szintre jutunk, már csak a jelentéktelen hiba állhatja el utunkat az elállás felé vezető rögös úton.

A dolog kijavított volta önmagában nem ad alapot az értékcsökkenés megállapítására (BH2002. 434.), ugyanakkor ha a gyári új gépkocsi adásvételére vonatkozó szerződés alapján az eladó olyan gépkocsit szolgáltat, amelyet - a szállítás során bekövetkezett sérülés miatt újra kell fényezni és forgalmi értéke a gyári előírásoknak megfelelő újrafényezés ellenére nem éri el a gyári új gépkocsi értékét (azaz a gépkocsi hibája értékcsökkenés nélkül nem javítható ki) a vevőt szavatossági jogként a kicserélés joga megilleti (BH2006. 261.).

A szerződéstől való elállás a megrendelést követően, de még az átvétel előtt - pl a késedelmes szállítás miatt - azt eredményezte, hogy a gépet át sem vettem, és (elvileg akár kamatostul) visszakértem az előre átadott pénzt. Szavatossági igényként az elállás azt jelenti, hogy visszaviszem a gépet, amit addig használtam, és a teljes vételárat visszakérem. Ekkor (tehát kicserélés vagy elállás esetén) nem kell megtérítenem a dolognak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, azaz nem mondhatja azt az eladó, hogy "bocs öreg, ez már használt cucc, csak a pénz egy részét adhatom vissza". Illetve mondani mondhatja, csak nincs igaza.

Gyakori probléma, hogy a javítást követően a gép rövid időn belül ismételten (esetleg újra és újra) elromlik. Ilyenkor még egyenként kisebb súlyú hibák esetén is - mivel a kijavítás rövid idő alatt a jogosultnak a folyamatos használathoz fűződő érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a bírói gyakorlat következetesen megalapozottnak ítéli az elállási jog gyakorlását (lásd pl. BDT2001. 539., BDT2005. 1262.).

A törvényben megjelölt feltételek fennállása mellett sem nyílik meg a jogosult elállási joga jogszerűen olyankor, ha a feltételek bekövetkezését felróhatóan maga idézte elő (például a gép súlyát arkhimedesi alapokon próbálja megbecsülni).

Használt dolog adásvétele esetén is fennáll az eladó helytállási kötelezettsége, ilyenkor azonban a jogi értelemben vett hibás teljesítés szempontjából az a kiindulópont, hogy a vevő a használtság ismeretében vette meg a dolgot, ezért számítania kell arra, hogy abban a természetes elhasználódásból származó hibák lehetnek. Mindazon köznapi értelemben vett hibák, amelyek a használtság következményei a vevő terhére esnek. (BDT2003. 813.)

Mi a helyzet akkor, ha választottunk, de megbántuk? A Ptk. 306/A. §- a szerint a jogosult a választott szavatossági jogáról áttérhet másikra, ám ebben az esetben az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. Tehát ha kijavítást kértem, de másnapra meggondoltam magam, és inkább kicserélést kérek, megtehetem, de az eladó ebből eredő kárát meg kell térítenem. Ha viszont hetek óta már csak egy hétre vagyok attól, hogy a gépet visszakapjam, akkor kérhetek kicserélést, sőt akár az elállásom is megalapozott lehet.

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
A törvény a kifogás tartalmát illetően nem tartalmaz külön rendelkezést, a gyakorlat azonban kimunkálta az e körbe eső elvárásokat. Eszerint nem szükséges a kifogásban pontosan felsorolni a hiba helyét, és teljes részletességgel megjelölni annak okait, elegendő azoknak a tényeknek a felsorolására szorítkozni, amelyekből alaposan következtetni lehet a hibás működésre vagy az alkalmatlanságra. A kifogás bármely alakban közölhető (de célszerű - mint mindent - írásban)

Fontos, hogy mind a szavatossági-, mind a jótállási jogok kötelezettje az eladó. Az a sóder tehát, hogy "panasszal csak közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez fordulhat, vigye oda a gépet, velük beszélje meg, mi ebben nem vagyunk illetékesek", stb. mind csak kamu, és azt célozza, hogy a szállítási, csomagolási, adminisztrációs stb. költségeket és az ügyintézéssel járó nyűgöt áthárítsa ránk. (Szárnyak, tükör.) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek ugyanis - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.

C.) Igényérvényesítési határidők

A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Ettől a főszabálytól ismét fogyasztói szerződés esetében van eltérés: a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

A szavatossági igény érvényesítése alatt a gyakorlat nem kifogás közlését, hanem a hibás teljesítésből származó igénynek a bíróság előtti érvényesítését érti. Magát a keresetet (vagy a viszontkeresetet) kell tehát a teljesítéstől számított - s az adott esetben irányadó - elévülési (illetve jogvesztő) határidő alatt benyújtani.

Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az elévülési határidőn belül nem volt felismerhető (ilyenkor az elévülés nyugszik), a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év (jogvesztő határidő). Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

Tehát: Veszek egy gépet. Elromlik = felismerhetővé vált a hiba. Innen számított hat hónapon belül érvényesíthetem a bíróság előtt az igényemet, hacsak közben a három év le nem telt.

Menthető okból nyugszik az elévülés akkor is, ha a jogosult a törvény által is méltánylást igénylő helyzetbe került (pl. súlyos betegség, kórházi ápolás).

Ha a hiba felismerésétől számított 6 hónapos elévülési idő eltelt, a szavatossági igény elévült. Az elévülés megszünteti a jogosultság bírósági úton történő érvényesíthetőségét, ám ez - ellentétben a jogvesztő határidőkkel - nem jelenti az alanyi jog megszűnését: az a továbbiakban természetes kötelemként (naturális obligáció) funkcionál. Ez azt jelenti, hogy az elévült követelés teljesítése nem ad alapot a kötelezettnek arra, hogy a teljesítését tartozatlan fizetésnek minősítse és azt a jogosulttól a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszakövetelje, az állam ugyanakkor nem segédkezik az ilyen követelések érvényesítésében.

D.) A Hibás teljesítés felróhatóságtól függő szankciója: a kártérítés

Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. Az e körbe eső tényeket azonban a jogosultnak kell bizonyítania: azt tehát, hogy a kötelezett teljesítése hibás volt, s ebből származóan (okozati összefüggés) érte az általa megjelölt kár, az igényének megfelelő mértékben.
A hibás teljesítés a vele okozati összefüggésben álló kár megtérítésének kötelezettségét önmagában megalapozza. A kötelezett azonban - szemben a kellékszavatosság objektív helytállást kívánó terhével - a kártérítési felelősség alól mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés érvényesítésére az általános elévülési időn (öt év) belül van mód.

A szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti.

E.) A termékfelelősségről

A gyártót (importálót) a hibás terméke által valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni, illetve a hibás termék által más magánhasználatú dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terheli. (Pl. a hibás számítógép az usb-n keresztül kinyírja a fényképezőgépet.)

A kárt, a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani. A gyártó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

  • a terméket nem hozta forgalomba, vagy
  • a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy
  • a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, vagy
  • a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy
  • a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
  • a hibát a végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, vagy
  • a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy kellő gondossággal tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról és a gyártó, illetőleg az importáló személyéről. A gyártót felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli (jogvesztő határidő), kivéve, ha a károsult időközben bírósági eljárást indított a gyártó ellen.

DrJones | Hasznos volt | 2007-04-02 00:25:41
Nagyon érdekes olvasmány! Köszönjük szépen!
Elemér_ | Hasznos volt | 2007-03-28 13:15:54
Mausp7 | Hasznos volt | 2007-03-28 13:15:33
bgombas | Hasznos volt | 2007-03-27 23:02:12
Cpt_Hun | Hasznos volt | 2007-03-27 18:49:37
mrd | Hasznos volt | 2007-03-27 16:15:26
moTmeN | Hasznos volt | 2007-03-27 15:15:49
eleven_11 | Hasznos volt | 2007-03-27 00:14:24
efi | Hasznos volt | 2007-03-26 21:10:52
a fotozztol fuggetlenul is koszonom.