BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
Emberek fotózása és a jog
blúzer - 2007. február 28. 11:30

Pontok: 39

A digitális fényképezőgépek elterjedése, fejlődése, a képfeldolgozó programok nyújtotta szinte korlátlan képmanipulációs lehetőségek, és az internet nagy nyilvánossága egyre inkább veszélyezteti az egyén magánszféráját, ezen belül képmásával kapcsolatos jogait. Hiszen ma már nem kell feltétlenül félméteres objektív egy 400 mm-es fókusztáv eléréséhez, nem kell feltétlenül állvány a bemozdulás-mentes képhez, és nem kell feltűnően a keresőbe sem nézegetnünk, elég csak kivennünk a zsebünkből az ultrazoomos, giroszkópokkal telepakolt kis (általában ezüstszínű) ketyerénket, kihajtanunk az LCD-t, és normális fényviszonyok esetén, kicsit forgalmasabb utcán akár úgy csinálhatunk kamerába nézős portrékat valakiről, hogy az illetőnek fogalma sincs róla, hogy fotózzák (esetleg el sem lát addig, ahonnan fotózunk...)

Az elkészült kép aztán pillanatok alatt a világ összes pontjára eljut az interneten keresztül, mígnem valahol egy játékos kedvű felhasználó, a feltört PS-ével ügyes kis humoros, esetleg pikáns montázst készít a kép felhasználásával, és eladja egy multinak, aki óriásplakátjain a fél világot jókedvre deríti a vidám alkotással. Így egyik reggel fogmosás közben szegény fotóalanyunk retinájára - a tükör páracseppjein kaleidoszkópszerűen megtörve, álmosságtól még tág, de vérnyomása emelkedésével párhuzamosan, egyre gyorsuló ütemben szűkülő pupilláján keresztül - döbbenetes kép rajzolódik ki: saját 30 méteres képmása a szomszéd ház falán, egy hihetetlen, nem valós szituációban, ami miatt magyarázkodásra kényszerül, ami miatt családi élete romokba dől, munkáját elveszíti...

A Fotózzra feltöltött embert ábrázoló képek alapvetően három csoportba tartoznak: a családi jellegű (ide tartozik a portrék nagyobb része is), az akt/glamour, valamint a szocio kategóriában feltöltött fotók. Az akt/glamour fotók legtöbbje profi körülmények között készül, így talán kevésbé vet fel aggályokat (legalábbis azt biztosan tudják a modellek, hogy fotózzák őket). A családi fotók esetében érdemes átgondolni, szeretnénk-e viszontlátni máshol, esetleg megváltoztatva szeretteink arcát, egyáltalán tudják-e a családtagok, hogy a neten keringenek szabad prédaként arra várva, hogy valaki lecsapjon rájuk...

A legtöbb problémát azonban a szociofotók jelentik, hiszen a képek alapján felmerül: a fotóalanyok többségét a magukat szociofotósként is kipróbálni óhajtó hobbifotósok arról sem tájékoztatják, hogy fénykép készül róluk, nemhogy arról, hogy az elkészült kép az interneten keresztül nyilvánosságra kerül.

Pedig nem kizárólag azért kell megismerkedni, bizalmasabb kapcsolatba kerülni a fotóalannyal, mert így jobb képek készíthetők, hanem azért is, mert nem csak a kereső innenső oldalán állót illetik meg "szerzőként" jogok. Ugyanilyen erős jogok védik azt is, aki az objektív túlsó oldalán a célkeresztbe kerül.

Az alapvető rendelkezések

A személyhez fűződő jogok alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény VII. fejezetében találhatjuk. A képmással és hangfelvétellel kapcsolatos jogokra vonatkozó rendelkezéseket ezen a fejezeten belül, a 80. §-ban lelhetjük fel. Ugyan a szakasz mindössze három bekezdésből áll, tartalmát a bírói gyakorlat mára igen részletesen kibontotta. A három bekezdés a következőket tartalmazza: A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.

Ezeket a rendelkezéseket természetesen a többi kapcsolódó rendelkezéssel együtt kell értelmezni. Így a 75. §-al, mely szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

Felvétel készítése engedély nélkül

A képmással és a hangfelvétellel való visszaélés nemcsak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, hanem a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, például rejtett kamerával készít felvételt, vagy egyszerűen úgy készít felvételt, hogy az illetőt erről nem tájékoztatja.

A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként a szabad bizonyítás elve alapján felhasználható. Az azonban már más, külön polgári perben eldöntendő kérdés, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait. (EBH2000. 296.)

A szomszédos lakóépületben folytatott tevékenység engedély nélküli filmrevétele jogsértés bizonyítása végett pedig - ha személyiségi jogot nem is sért - birtokháborítást valósíthat meg. A perbeli esetben felperesekkel szemközt lakó I. r. alperes karosszéria lakatos tevékenységre szóló telepengedélyt kapott. A felperesek arra hivatkozva, hogy az I. r. alperes által végzett tevékenység az adott övezeti besorolású helyen nem lett volna engedélyezhető és annak fokozott zajjal, valamint szennyezettséggel párosuló környezeti hatása lehetetlenné teszi az ott lakásukat, birtokvédelmi eljárást indítottak az alperesek ellen. A tényállításaik alátámasztásához videofilm felvételeket készítettek, amelyekkel a megnövekedett autóforgalmat és az ezzel járó zaj és egyéb zavaró hatásokat kívánták igazolni. Az alperesek 1997. július 7-én birtokvédelmi panaszt terjesztettek elő az illetékes kerületi önkormányzat jegyzőjénél, amelyben sérelmezték a felperesek videofilm készítését azzal, hogy ez a tevékenység az ingatlanuk használatát lehetetlenné teszi. A filmezés ugyanis - tényállításuk szerint - minden napszakban, gyakorlatilag állandó jelleggel folyik, így felvételek készülnek olyan személyekről is, akik magánjelleggel látogatják meg őket. Utaltak arra is, hogy a felperesek eljárása az I. r. alperes vendégkörét is elriasztja, mivel az autókat nem hozzák olyan helyre, amely folyamatos megfigyelés alatt áll. A kamera használatával kapcsolatban az első- és másodfokú bíróság egyező jogi álláspontja az volt, hogy az alperesek joggal igényelhetik a magánszférájuk tiszteletben tartását és azt, hogy az életük és magánjellegű tevékenységük színterét kívülállók semmilyen módon ne zavarják. A videofelvétel-készítés emellett az alperesek személyén kívül eső személyi kör tekintetében a Ptk. 80. §-a szerinti képmás jogosulatlan felhasználását is megvalósítja. (EBH2001. 519)

A két döntés egybevetéséből leszűrhetjük tehát, hogy még ha bizonyítékként való felhasználás céljából készítjük is a képet, videót, hangfelvételt, az elkészítéshez és felhasználáshoz szükséges engedély nem mellőzhető, annak hiányában jogsértést követünk el.

A felvétel nem rendeltetésszerű felhasználása

Visszaélésnek minősül az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása, vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé válik.

A vonatkozó jogeset tényállása szerint egy folyóirat "Kérünk egy képaláírást" című pályázatában olyan fényképfelvételt közölt, amely Horthy Miklós kenderesi temetése alkalmából készült. A fényképfelvételen a felperes látható díszmagyar ruhában, amint elhalad a kenderesi temető kerítése mellett. A felperes a fényképfelvétel készítését nem észlelte, annak nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes Horthy Miklós újratemetésén, amely jelentős társadalmi érdeklődést kiváltó esemény volt, a jelenlegi divat szerint már nem használatos, figyelemkeltő öltözékben jelent meg. Ezáltal - az esemény jellege folytán - saját maga fejezte ki azt, hogy közszereplést vállal, és emiatt a képmása nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulása szükségtelenné vált. A fényképfelvételből azonban az nem derül ki, hogy a felperes közszereplőként jelent meg a nyilvános rendezvényen, ezért a felperest ábrázoló fénykép közzétételéhez a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a felperes hozzájárulására lett volna szükség. Miután ez nem történt meg, a fényképfelvétel közzétételével az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek a fénykép közlésének módjával is jogsértést követtek el. Az alperesek ugyanis a pályázat keretében oly módon tették közzé a felperes képmását, amely alkalmas volt arra, hogy a felperest nevetségessé tegye, illetőleg azokban, akik vele szolidárisak, a sajnálat érzését felkeltse. Ezáltal az alperesek a felperesnek a Ptk. 76. §-ában védett emberi méltóságát is megsértették. (BH1997. 578.)

A fotóalany hozzájárulása

A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozataláról kizárólag az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni. A hozzájárulás önmagában kizárja a jogsértést. Ennek a hozzájárulásnak azonban kifejezettnek kell lennie; azt a jogosult terhére - a Ptk. 207. § (2) bekezdéséből is következően - kiterjesztően nem lehet értelmezni. Ezért ha annak tartalmából más nem következik, olyan körben tekinthető megadottnak, amely a társadalmi szokásoknak, a készítő és az érintett közötti kapcsolatnak - a felvétel készítés céljára és az eset egyéb körülményeire tekintettel - megfelel.
A hozzájárulás meglétét a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint annak kell bizonyítani, aki a más képmását nyilvánosságra hozta.

Erre vonatkozóan az alábbi, 1996-ban történt eset szolgálhat tanulságul:

Az alperesi kft. kiadásában megjelenő H. Megyei Hírlap az 1996. augusztus 13-i számának címoldalán a nyári kánikuláról, illetve annak következményeiről szóló újságcikket közölt. Az újságcikk a hőség illusztrálásaként fényképfelvételt jelentetett meg, amely a felperest ábrázolja monokiniben.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte: az alperes azzal a magatartásával, hogy hozzájárulása nélkül róla fényképfelvételt készített, és azt sajtó útján nyilvánosságra hozta, személyhez fűződő jogát megsértette. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a H. Megyei Hírlapban tett nyilatkozattal elégtétel adására, és 5 000 000 forint kártérítés megfizetésére. Állította, hogy az alperes magatartásával okozati összefüggésben kellett vállalkozását megszüntetnie, ezzel 3 000 000 forint összegű vagyoni kára keletkezett. 2 000 000 forintban kérte nem vagyoni kára megállapítását, amely állítása szerint amiatt keletkezett, hogy a fénykép közzététele miatt életvitelét meg kellett változtatnia, barátjával kapcsolata megszűnt, üzleti partnerei és vevői rendszeresen zaklatták, és sértegették.

A felperes személyes meghallgatása során határozottan és többször kijelentette, hogy nem járult hozzá a fénykép készítéséhez és annak közzétételéhez sem. Azt is állította, hogy a fényképezést sem észlelte. A felperes előadását igazolta tanúkénti kihallgatása során a felperes édesapja, édesanyja, valamint M. F. is. A fényképfelvételt készítő G. A. tanúkénti kihallgatása során ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy: "..... ha jól emlékszem, én személyesen beszéltem a felperessel, és kértem meg őt arra, engedje azt, hogy fénykép készüljön róla, és meg is jelenjen a H. Megyei Hírlapban. A felperes ehhez hozzájárult." A fényképfelvétel készítésekor jelen lévő P. B. akként vallott, hogy "...... G. A. odament a hölgyhöz, mielőtt a fényképet elkészítette volna. Azt, hogy ők miről beszéltek, nem tudom, feltételezhetően arról, hogy kérte a hölgy engedélyét ahhoz, hogy ilyen képet készítsen, és ez meg is jelenjen ...., én ténylegesen nem hallottam, hogy miről folyt a beszélgetés." Az újság részéről jelenlévő harmadik személy, T. T. tanúkénti kihallgatása során azt nyilatkozta, hogy "a konkrét esetben G. A.-val én mentem oda az itt látható hölgyhöz". ....."Közöltük vele, hogy a H. Megyei Hírlapban megjelenne egy olyan kép, amelyen ő is rajta lenne. A beszélgetést ténylegesen G. A. folytatta le a hölggyel, én ennek a fültanúja voltam. A hölgy ehhez hozzájárult".

A H. Megyei Hírlap részéről a fényképfelvétel készítésekor a strandon jelenlévő három személy vallomása ellentmondásos, hiszen P. B. és G. A. tanúk vallomásából az a következtetés vonható le, hogy a felpereshez kizárólag G. A. ment, és ő volt az, aki a felperessel beszélt az engedély érdekében. A következő tárgyaláson tanúként kihallgatott T. T. azonban már olyan nyilatkozatot tett, hogy a beszélgetésnek (ő is) fültanúja volt. A Hírlap munkatársai a közzététel érdekében írásbeli hozzájárulást annak ellenére nem kértek, hogy a fényképfelvételt nagy nyilvánosság előtt kívánták közzétenni, és a felperessel saját előadásuk szerint sem ismertették az elkészült fotót, tehát a felperesnek nem is volt módja dönteni a fényképfelvétel ismerete hiányában a nyilvános közzétételhez való hozzájárulásról. A személyiségvédelmet kizáró beleegyezésnek kifejezettnek kell lennie, melyet nem lehet a jogosult terhére kiterjesztően értelmezni. Ezért a fényképezés esetleges észlelhetősége sem elégíti ki a Ptk.-ban megkívánt hozzájárulás törvényi követelményét.
A jogsértés ténye jogerősen megállapításra került, a kártérítés mértékére új eljárásban kell bizonyítást lefolytatni. (BH2002. 7.)

A nyilvánosságra hozatal fogalmát kiterjesztően kell értelmezni, beletartozik a sokszorosítás, forgalmazás, kiállítás, sugárzás, netre feltöltés stb., tehát minden, aminek következtében a képmás bárki által hozzáférhetővé válik.

A hozzájárulásban megnyilvánuló rendelkezési jogosultság önálló, a felvétel készítésétől független jog. Önmagában tehát a film, fotó vagy hangszalag stb. készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is. Ez alól azonban számos kivétel akad, mikor is a felvétel készítésére vonatkozó engedély a nyilvánosságra hozatalra is kiterjed (például ha a felvételkészítés céljáról, a felhasználásról tudott az érintett személy, mert például TV-stáb felcímkézett kamerájával készült a videofelvétel, a fotós citromsárga, sajtó feliratú láthatósági mellényben, ágyúnyi objektívvel felszerelt géppel fotózott, míg társa újságíró igazolvánnyal igazolta magát stb.) Annak megítélésében, hogy az adott esetben a fő szabály vagy a kivétel érvényesül-e, a felvétel készítés céljának, a társadalom életében kialakult gyakorlatnak, szokásoknak valamint a készítő vagy készíttető és az ábrázolt személy között lévő kapcsolatnak van döntő jelentősége.

A BDT2003. 823. számon közzétett jogeset szerint az alperesek között létrejött megállapodás szerint a II. rendű alperes vállalta az I. rendű alperes reklámkampányának előkészítését és levezetését. A munkához az I. rendű alperes saját szépségtanácsadói hálózatából szervezett embereket használt fotómodellként. A válogatáson a felperes is részt vett. Itt tájékoztatták arról, hogy a kiválasztott modelleknek az I. rendű alperes nem kíván díjat fizetni. A válogatás során a legalkalmasabbnak a felperest találták másodmagával, így az ő részvételükkel készítették el a felhasználásra került képanyagot. A felperes az elkészült fotókat megtekintette. A képekkel kapcsolatban annyi negatív megjegyzése volt, hogy a - megítélése szerint előnytelen - füleit korrigálják. A reklamáció beindítása előtt a felperes megkapta a "Több mint szépség" című magazint azzal, hogy annak hátoldalán szerepelt a kampány céljára felhasznált fotó, amelyen a felperes látható. 2000. augusztus 18-án a felperes részvétele mellett bemutatásra kerültek a kampánytervek, az előkészítő munkák. A felperes ezt követően írásban fordult az I. rendű alpereshez, kifogásolva, hogy a róla készült fotó anélkül került nyilvánosságra és felhasználásra, hogy ahhoz hozzájárult volna, illetve szerződési ajánlatot tettek volna neki.
A bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették személyhez fűződő jogát azzal, hogy arcképét hozzájárulása és jóváhagyása hiányában használták fel. A jogsértés megállapításán túl 2 000 000 Ft vagyoni, és 500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket.

A bíróság megállapította, hogy egyértelmű volt és maga a felperes sem vitatta, hogy a fotók az alperes reklámkampányához készültek, ezért a személyhez fűződő jog megsértését és az alperes kártérítési felelősségét megállapítani nem lehetett, ezért a felperes keresetét elutasította. (Fővárosi Bíróság 48. Pf. 29 878/2001/3.)

A hozzájárulás nincs alaki szabály betartásához kötve, az tehát akár ráutaló magatartással is kinyilvánítható, azonban jogvita esetén a ráutaló magatartással megadott hozzájárulás jóval nehezebben bizonyítható, mint pl. egy szerződés alapján.

A korábban megadott hozzájárulás alapján felhasznált fénykép újbóli "hozzájárulás nélküli "felhasználása önmagában is jogsértést valósít meg. (BH1995.632.I.)

Nyilvános események, rendezvények, táj és utcarészlet

A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van viszont szükség, ha - az összes körülményre tekintettel - megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni "képmás"-jellege. A nyilvános helyen (utcán, kiállításon, előadáson, sportmérkőzésen stb.) megjelenő személyek nem sérelmezhetik alaposan azt, hogy tudósításban (riportfilmben, tv.-híradóban) a közönség körében az ő képmásukat is felveszik és vetítik. Ez - ha nem visszaélésszerűen, nem sértő módon történik - valóban nem tekinthető a "képmás közzétételének". (BH1985. 17.)

A nyilvános helyen történő fotózás esetében tehát azt kell szem előtt tartani, hogy a személy, akit fotózunk a kép főszereplője, vagy mellékszereplője lesz. Ha az alany maga a téma, vagy hangsúlyos helyet kap a kompozícióban, bizonyos szituációt rajta keresztül érzékeltetünk, már szükség van a hozzájárulására. Olyan "nagyszabású társadalmi esemény", mint például a 2006. őszén a "kell egy hét együttlét" jegyében lezajlott tüntetéssorozat és az azt kísérő szórványos összecsapások részvevőjének számolnia kellett a sajtó jelenlétével, így a sajtóban közzétett képek ellen kifogást akkor sem emelhet, ha a Diszkoszvető művészi kidolgozottságát is túlszárnyaló fotóművészeti mesterműben, a pillanat hangulatát az átszellemült arckifejezés legapróbb részleteiben visszaadó közelképben került megörökítésre, ahogy a vízágyú vizétől és az utca porától sáros utcakő a fizika törvényeinek engedelmeskedve éppen elhagyja munkától megfáradt kérges tenyerét és megkezdi útját a kordon túloldalán sorakozó rendőrök felé. (Ez ráadásul nemcsak hogy nyilvános közszereplésen készült felvételnek, hanem ismeretlen helyen tartózkodó személy felkutatása érdekében nyomós közérdekből vagy méltányolható magánérdekre figyelemmel közzétett fotónak is minősül.)

Számos vitára adott okot az is, hogy nyilvános közszereplésnek lehet-e minősíteni azt a helyzetet, amikor valaki nem aktív szereplőként, hanem nézőként, hallgatóként - tehát passzívan - vesz részt valamely nyilvános társadalmi, politikai vagy kulturális eseményen (például színházi előadáson, sportrendezvényen, tömeggyűlésen stb.). A többségi felfogás ennek megítélésekor azt tartja szem előtt, hogy az érintett valamely közfeladat ellátása érdekében van-e jelen vagy sem. Amennyiben a részvétel célja az, hogy nyilvános tevékenységgel valamilyen értéket továbbítson mások számára, a nyilvános közszereplés feltételei fennállnak, ellenkező esetben azonban nem. Így például egy tüntetés részvevője megítélésem szerint közszereplőnek minősül, mivel a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelő egyéniesített ábrázolási módnak sincs akadálya, ha a felvétel olyan nyilvános közéleti eseményről készült, amelyen szokásos a film, illetve hangfelvétel készítés, mellyel tehát minden résztvevő alappal számolhatott.

Közéleti személyiségek

Sokszor vitatott, hogy egy közéleti személyiség esetében hol húzódnak meg a hozzájárulásától független nyilvánosság határai, s mely helyzetek sorolhatók a képmáshoz és hangfelvételhez való jog szabályozásával már védett magánérdek körébe. A gyakorlat ebben a körben a védelmet nem a nyilvános megjelenés tényéhez, hanem annak céljához, rendeltetéséhez köti. A közszereplő képmása csak közszerepléseivel összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül (BH2006. 282)

A képfeldolgozó programok fejlődésével a hagyományos, grafikus karikatúrák mellett megjelentek a PS-es karikatúrák, melyekkel kapcsolatban szintén találhatunk jogesetet a magyar bírói gyakorlatban. A BH2000. 293. szám alatt közzétett jogesetben megállapított tényállás szerint az alperes által kiadott hírmagazin címoldalán az alperes a felperes képmását úgy mutatta be - fotótechnikai eljárás alkalmazásával -, hogy szemét kendő takarja, füleiben parafa dugó van elhelyezve, száját pedig kapcsok szorítják össze. E képmás a lapban közölt sajtóközlemény illusztrációjaként jelent meg, amely arra utal, hogy a felperes mint érintett politikus, az ismertetett titkosszolgálati botránnyal kapcsolatban "nem lát, nem hall, nem beszél".

A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását és elégtétel adását kérte, elutasította azzal, hogy a közszereplőről készült, karikatúrának minősülő fényképfelvétel nyilvánosságra hozatala nem sérti a képmáshoz való jogot, és az ezáltal kifejezett vélemény sem sért becsületet vagy emberi méltóságot, ha a véleménynyilvánítás nem indokolatlanul bántó, sértő vagy lealacsonyító. A fotómontázs révén létrejött karikatúra nem sérti a közerkölcsöt, a karikatúra műfaji határain belül maradva él a gúny eszközével, és nem lépi túl a véleménynyilvánítás szabadságának megengedett határait sem. A fotómontázs az alperes véleményét fogalmazta meg, amely kétségtelenül kedvezőtlen. Ez azonban önmagában nem sérti a felperes egyéb személyhez fűződő jogát (becsületét, emberi méltóságát) sem.

A jogsértővel szemben támasztható polgári jogi igények

Akit személyhez fűződő jogában megsértenek "a szerzői jogok megsértésével egyezően a Ptk. 84. §-a alapján "a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Megbízási szerződés fotómodellel

Amennyiben fotómodellt kívánunk alkalmazni, a vele kötendő szerződésben az alábbiakra érdemes kitérni:

  • A szerződő felek (megbízó és megbízott) adatai: név, lakcím/székhely, születési adatok, anyja neve/cégjegyzékszám, adószám/adóazonosító jel, TAJ szám
  • A fotózás helye és ideje.
  • A fotók felhasználási helye, a felhasználás célja, módja

A Megbízott honoráriuma, esedékessége kiegyenlítés módja, annak feltüntetése, hogy az összeg bruttó vagy netto. (Ha a modell számlaképes, ÁFÁs számla alapján történik a teljesítés, ha nem számlaképes, akkor a megbízónak kell őt alkalmaznia, bejelentenie, és a járulékokat megfizetnie. Ezért kell a TAJ szám és az adóazonosító jel. Magánszemély fotós magánszemély modellt elvileg nem alkalmazhat, így ha valaki nagyban űzi, érdemes vállalkozásban csinálni. Ráadásul így a képek eladásánál, felhasználási szerződés kötésénél sem okoz gondot az elszámolás.)

  • A Megbízott esetleges költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezések (ezt érdemes, mert ez legalább adómentes)
  • Hozzájáruló nyilatkozat
    • a képek elkészítéséhez,
    • sokszorosításhoz,
    • nyilvánosságra hozatalhoz, terjesztéshez, harmadik személyek általi terjesztéshez
    • arra vonatkozóan, hogy a megbízott megbízóval szemben a szerződésben foglalt honorárium és költségek kifizetésén túl semmiféle igényt nem támaszt,
  • Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy megbízott nevének közléséhez pl a reklámmal kapcsolatban hozzájárul-e
  • A negatívok, másolatok és a sokszorosítással létrejött képek tulajdoni helyzetének tisztázása (rendszerint a Megbízó tulajdonát képezik).

Összegezve

Igyekeztem minden lehetőségre kiterjedően, a Ptk. rendelkezései alapján kialakult évtizedes bírói gyakorlat bemutatásával körbejárni és szemléltetni, hogy milyen esetben kell, és milyen esetben nem kell a fotóalany hozzájárulása a fotó elkészítéséhez, és a kép nyilvánosságra hozatalához.

A lényeg, hogy főszabályként a fotóalany konkrét, teljeskörű hozzájárulását kell beszereznünk. Járuljon hozzá a kép elkészítéséhez, és a konkrét felhasználási módhoz (pl a Fotózzra feltöltéshez, xy pályázat beadásához stb.). Mivel a hozzájárulás meglétét a fotósnak kell bizonyítania, célszerű ezt írásban kérni (vagy ha már ott a gép a kezünkben és videózni is tud, legalább videón rögzíteni, és eltenni biztos helyre). Ha a bíróság megítélése szerint a hozzájárulás szükséges lett volna, és annak meglétét a fotós bizonyítani nem tudja, elmarasztalásra kerül.

Egy-egy személy, vagy személyek csoportja fotózásánál tehát mindig alaposan mérlegeljünk, és jusson eszünkbe az is, hogy pl. a hajléktalan helyében szeretnénk-e, hogy a hajléktalanok helyzetét rajtunk keresztül mutassa be valaki, hogy a nyomorúságunk még nagyobb nyilvánosságot kapjon. Mérlegeljük, hogy nem sérti-e esetleg az egyén méltóságát, becsületét a kép elkészítése, nyilvánosságra hozatala.

Tisztelettel:
blúzer

azonosító kód | | 2008-09-20 13:19:14
Rendkívül hasznosnak találtam, örömmel tölt el, hogy széles látószöggel ismerteti a cikk az esetleges jogi gátakat, felmerülő problémákat.
felkilokenyer | | 2007-08-09 10:20:13
Nagyon hasznos volt a cikk! Gyorsan végigpörgettem az agyamban jó néhány képem, videófelvételem... Ajajaj!!! Jobban fogok figyelni a személyiségi jogokra... ...talán...
1YanChi | | 2007-06-24 14:16:46
Nagyon hasznos, némileg elrettentő, kicsit elkeserítő információkat közöltél. A magam részéről úgy látszik már túl régi szabályok szerint fotózom. Köszönet a "frissítésért", talán még nem jött későn.
.Gabesz. | | 2007-06-18 19:23:58
Kérdés: Sok felvételem van kinn a saját honlapomon. Egy újság a megkérdezésem nélkül publikált most belőlük kettőt. A weboldalra semmifajta "copyright" információt nem helyeztem el. Joguk van-e közölni így a képeket??? Ha rákérdeznek természetesen engedélyeztem volna, korábban meg is tették és elküldtem nekik az eredeti képeket(ingyen). Most viszont megse kérdeztek, s ráadásul a 800x600-as méretből készítettek képet az újságba, ami képminőségromlást eredményez, ami szintén zavar! :(
karas | | 2007-05-22 12:58:33
amelyik grafikus egy 300k-s képből csinál 30 méteres óriásplakátot meg is érdemli, de az alany nem hiszem hogy magára ismer :)
Zöldike | | 2007-04-28 10:17:28
Elgondolkodtató, érdekes cikk!
Mice007 | | 2007-04-26 23:39:01
Korrekt cikk volt, koszi
ZERG | | 2007-03-29 19:27:15
blúzer Nem zárt körű volt a rendezvény, mert akárki bemehetett belépőjegy megvásárlása után. Egyébbként közben az egyik arcról ma derült ki, hogy rokon :D Így legalább már egyenes az út, hogy a képen szereplő tudomására jusson a tervem, és kérhetem bele egyezését. :D Tehát részemről a dolog megoldódott. Köszönöm válaszod!
blúzer | | 2007-03-29 08:55:03
Zerg: Ha csak nem szűk, zárt körű rendezvény volt, szerintem igen. Csak aztán nehogy megvádoljanak valamivel... (ld szódás love hozzászólását... :-(
ZERG | | 2007-03-23 20:34:33
Volna egy elég konkrét kérdésem. Fiam iskolájában egy farsangi ünnepélyen fotóztam más osztályokat is magán céllal. Néhány arc nagyon jóra sikeredett. Ezekből én tőlthetek fel az oldalamra? Nem üzleti célra használnám és véleményem szerint ez egy közszereplés volt igaz iskolában (nem köztéren)
blzoly | | 2007-03-10 10:07:48
Ne haragudj hogy ilyen késön alkotok véleményt az írásodról,de kellett legalább fél óra szabadidő hogy el tudjam olvasni:-)Így is csak szelektálva az engem érdeklő részeket emeltem ki.Nagyon nehéz ez a szöveg,sokszor érthetelen egy földi halandó részsére,de hát ilyen jog. Hasznos cikk,köszönönjük hogy leírtad!
7of9 | | 2007-03-09 17:54:37
Humoros, hiánypótló cikk.
Százbolha | | 2007-03-09 12:00:28
Jó és hasznos cikk! Mindenkinek ajánlanám átolvasásra. Illetve jó lenne egy rövid kivonat néhány sorban, hogy azok is tájékoztatva legyenek akik egy hosszabb cikk elolvasása helyett inkább kattintgatnak.
G.Shepherd | Hasznos volt | 2007-03-06 17:44:44
Érdemes elolvasni.
glabowsky | Hasznos volt | 2007-03-05 23:36:33
blúzer | | 2007-03-05 07:55:16
szódás love: Teljes mértékben igazad van. A dolog kicsit úgy működik, mint mondjuk a közlekedési szabálysértés. Az esetek túlnyomó részében a gyorshajtók megússzák, néha még akkor is ha trafi van, mert mondjuk még tűréshatáron belül volt. Bármilyen írott és íratlan szabályt meg lehet sérteni, és vagy van következménye, vagy nem. Az önkéntes jogkövetés nem a legjellemzőbb a magyar társadalomra. Ráadásul (és ez nem csak hazánkban van így) egyes cselekmények társadalmi és jogi megítélése akár homlokegyenest ellentétben állhat egymással: azt gondolják, büntetendő, pedig nem, vagy éppen azt gondolják szabad, pedig nem. Viszont a jogszabályok nem ismerete a felelősség alól nem mentesít. A jogállam, a demokrácia nem arról szól, hogy mindent megtehetek, hanem (nagyon leegyszerüsítve) arról, hogy mindent megtehetek, ami más jogát nem sérti. Én a magam részéről leírtam, hogy mi az elvárható, aztán mindenki kattogtathat belátása és lelkiismerete szerint. Abszurd esetben akár még az is előfordulhat, hogy valaki számára később alibit bizonyító mentő bizonyíték lesz egy büntetőeljárásban a fotó. De érdemes azért szem előtt tartani, hogy a magyar társadalom perlekedési hajlama nemzetközi viszonylatban magasnak mondható. És elég ha egyszer leakasztják az embert egy nagyobb összeggel... Sajnos manapság odáig jutottunk, hogy pl egy balaeset esetén sokan előbb nyúlnak fényképezőgépért, videokameráért (vagy méginkább fotóznak/videóznak mobillal) mint az elsősegély dobozért. Gyakorlatilag minden ilyen személy, és aki továbbhajt vétséget (cserbenhagyás vagy segítségnyújtás elmulasztása)követ el, ami legtöbbször jogkövetkezmény nélkül marad, sőt, a kereskedelmi csatornák még fizetnek is érte esetleg... A hajléktalanok, koldusok esetében a képmás mellett az emberi méltóság is sérelmet szenved. Azt, hogy a fotó sértő-e az alanyra nézve (és ugyanez igaz arra is, hogy kompromittáló, előnytelen-e) a fotóalanynak kell eldöntenie. Ráadásul beleegyezéssel sokkal jobb fotókat lehet készíteni, és a beszélgetéssel jobban megismerhetjük az alanyt, kifejezőbb lehet a kép. Arról nem is beszélve, hogy gyakran egy beszélgetéssel sokkal többet segíthetünk embertársainknak, mint gondolnánk. A hosszas és hasznos hozzászólást köszönöm, mihelyst lesz kreditem, valamelyik képednél egy kredittel hálálom meg :-)))
szódás love | | 2007-03-05 02:18:55
A hajléktalanok pedig gyakorlatilag szabad prédák, igen. Könnyen lehet róluk/velük hatásos, bombasztikus képet készíteni. Némelyik, ha találkozna ezekkel a képekkel, örülne, mondván: íme, ez van a XXI. században Európa közepén, tessék elgondolkodni, netán cselekedni, tenni ellene. Másik részük viszont szemérmes, és sértő számukra, hogy le lettek kapva így vagy úgy. De tőlük senki nem fél. Az újságot töbnyire és jobb híján alvásra használják, számítógéppel, internettel pedig majdhogynem kizárt, hogy találkoznak. A lebukás veszélye tehát gyakorlatilag zéró. Ha pedig mégis szembesül valamilyen úton-módon önmagával egy újságban, avagy egy internetes oldalon, szintén nem valószínű, hogy elbattyog a bíróságra... Kisebb gondja is nagyobb annál, hogy pereskedjen, amikor az összes vagyona egy fél kifli. Tökéletesen védtelenek és önvédelemre képtelenek ilyen téren is tehát, ami plusz felelőséget ró a fotósra. Szerencsére ritkán találkozom etikátlannak tekinthető hajléktalanos fotóval, inkább a közhelyes a jellemző.
szódás love | Hasznos volt | 2007-03-05 01:58:21
Hasznos cikk és hiánypótló. Köszönjük. Véleményem szerint amúgy sok gond és baj nem származhat általánosságban abból, ha valakit ismeretlenül és a tudta nélkül lencsevégre kap valaki, HACSAK nem kompromittáló a felvétel. Egy utcán sétáló ember, padon egymaga üldögélő, buszmegállóban várakozó stb. akkor sem fog pereskedni, ha elvileg megtehetné, ha a jogalapja megvan, azaz meg lenne hozzá. Bíróságra járni nem ünnep, ilyesmik miatt pereskedni fárasztó hobbi. Ha viszont kompromittáló a helyzet, pl. csókolózó pár férfi tagjának a felesége, aki 20 éve a felesége, azt látja, hogy a férje mai közegben egy gyorsétterem előtt tolja a nyelvest mással, kavarhat port erősen. Ha a buszmegállóban várakozó épp az orrát túrja könyékig, s ez a kép szalad körbe a világhálón róla, szintén kavarhat problémákat s buzdíthatja az alanyt perre. És joggal. Ha ugyanez az ember az utcai sétája alkalmával a Körúton úgy van lekapva, mintha egy peep show-ból jönne ki, avagy oda akarna bemenni, stb., szintén lehet aggályos, szintén szolgáltathat alapot arra, hogy fölkerekedjen és meg se álljon a bíróságig. A példában is említett monokinis hölgy esete dettó. Zárt közegben (strand) vetkőzik azért, hogy ekként imádja a napot, s nem feltétlenül azért, hogy kivagyiskodjon, illetve keblei által váljon "híressé". Kellemetlen lehet bizony egy komoly üzletasszonynak pl., hogy a tárgyalópertnerei hamiskásan somolyognak, miközben bizniszelnek. De volt a tavaly nyáron olyan eset is, hogy egy hivatásos fotós a strandon kisgyereket kapott lencsevégre, s majdnem meglincselték, mint kvázi pedofilt... Velem is fordult már elő, hogy segedelmemmel visszanézték a gépemen a "sértettek", mennyire utazom a gyerekekre, agyon kell-e ütni, avagy sem... Olvastam valahol, hogy abban az esetben, ha észreveszi, észleli valaki, hogy fotózzák, de nem tiltakozik, nem jelzi, hogy ezt ő nem akarja, akkor kvázi beleegyezett a dologba, ráutaló magatartást tanusított. Ebben az esetben a fotós nyugodtan alhat ADDIG, míg az illető esetlegesen meg nem gondolja magát s úgy dönt: mégis perel, mert csak... Nagy a fűtésszámla, jól jön egy kis kártérítés, abból még kihúzhatja a következő telet is. Ilyenkor aztán lehet huzakodni, gondolom, hogy most akkor beleegyezett-e ott és akkor a ráutaló, nem tiltakozó magatartásával avagy sem, stb. Azonban szerintem, ha a fotó maga nem kompromittáló, az alany jó hírnévhez való jogát s egyebeit láthatóan nem sérti, a bíróság sem ont vért, max. ejnye-bejnye, egyebek. Mégegyszer: abban a valószínűtlen esetben, ha valaki amiatt perel(ne), hogy egy buszmegállóban áll zsebredugott kézzel s úgy lett megörökítve. Gondolom, eddig keveseket jelentettek föl közülünk ilyesmikért, s nem is nagyon fognak a jövőben sem, precedensekről sem nagyon hallani, olvasni. Félni és rettegni alapvetően tehát nem kell, hiszen ahhoz, hogy valaki a saját képmása miatt jogi útra lépjen, valami őt negatívan érintő turpisságnak lennie kell a képen. Az persze megint egy más kérdés, ha valami ultrakreatív arc a mi ártatlan fotónkat megbuherálja és úgy csapja ki a biztosítékot a rajta szereplőnél... Sajnos ez abszolút benne van a pakliban, még ha nem is nagyon jellemző, de csak egyszer történjen meg bármelyikünkkel is... 20 évvel ezelőtt, ha valakit lefotóztak, még büszke is volt rá, ha egy kisgyereket lefotóztak, nem alakult ki lincshangulat. Mára viszont oda jutottunk, hogy egy kis odafigyeléssel egy szöcske is képes fotózni, boldog-boldogtalan kattintgathat és kattint is, és a fotózás már nem mint érdekes dolog, izgalmas hobbi él a köztudatban, hanem mint pedofilok, pederaszták, kukkolók és egyéb perverzek segédeszköze, akikről minden nap legalább 2 cikket el lehet olvasni a bulvárlapokban. S mivel senkinek sincsen a homlokára írva, hogy mik is a valós szándékai, nagyjából mindenki gyanús, akinek fotómasina van a kezében. Ha pedig mégsem ily markáns az előítélet, azt a szót minden antifotós is ismrei, hogy photoshop, s azt is tudja, hogy esetlegesen azzal miket lehet trükközni. Újabb gyanú- és bizalmatlanság-forrás, nesze neked, lelkes kisművész! :) Ha szóról-szóra véresen komolyan vesszük a ptk-t és 100%-osan be akarjuk magunkat biztosítani, akkor kiprintelt beleegyező nyilatkozatokat is magunkkal kell hordanunk, és az aktust követően kitöltetni a szereplővel (név, születési idő, anyja neve, szem.ig.szám, nyilatkozom arról, hogy 2007. március 2-án 13:47-kor a rólam a 7-173-as gyorsjárat Hungária körúti megállójában készült fotó elkészítésébe és nyilvánosságra hozatalába beleegyezem). Tragikomikus, ugye? Az hát. De itt tartunk. A példa, mondom, életszerűtlen abszolúte. Az egész világon nem találunk olyan fotóst, aki így föl lenne fegyverkezve. De szerencsére olyan átlagpolgárt sem nagyon, aki egy ártalmatlan, abszolút nem kompromittáló buszmegállós fotóért kiverné a palávert és az ügyvédjét tárcsázná. Elvi síkon tehát mindenért be lehet egy fotóst perelni, aki írásos beleegyezés vagy 34 őt igazoló tanú nélkül emberábrázol, ám a gyakorlatban csak annak van ill. lehet tényleges "félnivalója", aki elég egyértelműen kompromittál. Úgyhogy csak óvatosan, ésszel, beleképzelve magunkat az "ő" helyébe is.
hapika | Hasznos volt | 2007-03-05 01:09:19
Nem könnyű jogi helyzetet egyértelműen és kézzelfoghatóan definiálni. nagyon jó hogy példákat is hoztál. Azonban azt hiszem ezek alapján szinte teljesen lemondhatunk személyek fotózásáról, vagy előnyomtatott papírokkal kell bebiztosítani nem csak magunkat, hanem az esetleges főszereplő jogait.De hisz ez a demokrácia, semmi kétség. Eldönthetjük, vagy lemondunk a nyilatkozat nélküli fotózásról, vagy kőkeményen adminisztrálunk, méghozzá előre! Tanulságos, hogy a szóbeli jóváhagyás nem ér semmit, később nem bizonyítható kellő módon. Mindenképp nagyon hasznos a cikk, köszönöm!
Vizs | Hasznos volt | 2007-03-05 00:55:04
blúzer | | 2007-03-04 15:34:53
ZERG: Igen, a témában elég széles a határsáv... Általánosságban szerintem addig vállalja valaki a közszereplést, amíg a rendezvényen jelen van. A rendezvény helyszínén közvetlenül a rendezvény után még nincs gond, de a rendezvényt elhagyva már engedély kell az egyéniesítő fotóhoz. A római nénitől főszabály szerint engedély kell, de ha a maskarás ember látványosság, és fotózzák a turisták, ráadásul nem lehet úgy képet képszítei, hogy más ne legyen rajta, akkor aki ott van, annak tűrnie kell, hogy a fotón szerepeljen. Szerintem... A festményárus képei inkább a szerzői jogi témába tartoznak, így látatlanban elég nehéz megítélni, mindig az eset összes körülményétől függ.
blúzer | | 2007-03-04 15:25:21
apúúú: Más, hogy mellékesen belóg egy járókelő, meg más, hogy ő a főtéma. Az a kép éppen átesett a határon szerintem. Látod, ha nem vonom bele az értékelésbe ezt a szempontot, mostanra talán el is felejtetted volna a dolgot... ;-) Egyébként van rugalmasság és mérlegelés a jogban, csak egy a gond, a mérlegelési lehetőség végső soron a bíróságra tartozik, és ha ők nem úgy gondolják ahogy te, akkor cumi van... Jobb az elővigyázatosság szerintem.
blúzer | | 2007-03-04 15:18:56
Sickboy: IP címed van, ami alapján a szolgáltatód beazonosít. Milyen adatokat adtál meg a szolgáltatónak a net előfizetésnél? Netalán a számládról vonják a havidíjat? Szerinted a bankod mennyi infót tud rólad? (minimum 6 kell a pénzmosásos azonosításhoz) :-)))) Szóval ennyi ideig tart utánajárni :-)
lcs.gergely | Hasznos volt | 2007-03-04 13:54:05
BenKee79 | Hasznos volt | 2007-03-04 12:22:35
Nagyon jó kis cikk. Arról nem beszélve hogy bármikor elővehető és használható.
ZERG | Hasznos volt | 2007-03-04 11:35:19
Hasznos volt a cikk bár még mindíg maradt bennem kétség. Egy fotóklubban a klubvezetővel épp egy ilyen jellegű vitába kezdtem, mert miután a MAFOSZ-hoz esedékes a kiállítási fotók beküldése. Kiválasztott egy fotóstól olyan fotót mely egy felvonulás, vagy miféle dologból kiragadott három fiatalt a fotóján. Az arcok egyértelműen felismerhetőek. Azonban mi igazolja, hogy a fotó felvonulás alatt készült? Én egyértelműen azt látom a fotón, hogy az esemény már nem a rendezvény alatt, hanem az után készült, és a fiatalok hazafelé tartanak. Erre nekem esett, hogy sokan rosszul fogalmazzák meg ezt a kérdést. Én egyszerűen csak a fotós társam próbáltam menteni. Volt egy másik fotós is akinél szintén fenn állt a kétely, hogy sért-e jogokat. Szitu: Róma, egy közterén maskarás ember a fotó közepén, de nem messze tőle egy idős höly szintén (szinte) a fotó közepén. A hölgy is felismerhető. Én csak húztam a szám, de nem tudnám megmondani, hogy sért-e jogot a fotó. Mi a helyzet ha én egy festmény árus képeit fotózom le? Azzal a fotóval lehet pályázni? Szerintem nem! Valaki győzzön meg az ellenkezőjéről.
noyoo | Hasznos volt | 2007-03-04 11:12:19
Biosz | Hasznos volt | 2007-03-04 08:25:42
mr.akos | | 2007-03-03 15:19:16
ideje volt egy ilyen cikknek. Hasznos volt.
SDGPicture | Hasznos volt | 2007-03-03 09:07:07
jó az elővigyázatosság ... de ... bíztos vagyok benne, hogy a legjobb jóindúlattal és körültekintéssel készített képeket is, a jogászok ezer darabra szednek és majd hogy mindent be nem bizonyítanak rólla - ha sok pénz van a pakliban.
apúúú | Hasznos volt | 2007-03-02 22:53:47
Hasznos "kis" cikk nem vitás, de ez nem változtat a tényen, hogy az én képemnél tett látogatásoddal egybekötött véleményeddel, továbbra sem értek egyet. ARCTALANUL(mivel eltakarja a fényképezőgép) lettek lefotózva az alanyok. Abban igazad volt, hogy ettől még nagyon közeli ismerősök felismerhetik őket, de nem a nagy nyilvánosság(ez azért különbség)! Arctalanul az ország túlsó végén a kutya sem fogja tudni kik is ők!!! Egy példa: Csinálok egy fotót a kislányomról, amint szalad a Balcsiparton és a háttérben pedig háttal a kamerának(arctalanul), egy néni jellegzetes piroskockás tatyóval a kezében és bilikék ballonkabátban poroszkál. Tetszik a kép, ezért felteszem ide. Te biztos nem fogod tudni ki is a néni és nem is fog különösebben érdekelni, de lesz valaki az országban, aki felkiált "Te ez olyan, mint a szomszéd Mari néni, a hülye táskájával". Nos akkor innentől kezdve, csak műtermi képeket és lepkefotókat a semmi közepén lehet készíteni, mert az a biztos...Na neee vicceljünk már. Tudom, hogy a tájékozatlanság és a nemtudás nem mentesít semmi alól, de hála Istennek azért a relatívitás egy kicsit a jogban is műxik. A másik, hogy az ilyen jellegű észrevételeket, talán nem kellene egy kép értékelésébe belevonni, mint rontó tényezőt. Egy kép nem az engedély meglététől lesz jó, vagy rossz!!! A figyelmeztetés az esetleges jogi következményekre nagyon helyes és kell is, de ezért szerintem nem az adott fotó átlagát kell rontani, mert ez nem a kép értékeihez, hibáihoz tartozik!!! Bocsánat, hogy elkalandoztam, tényleg hasznos információkat tartalmaz a cikk, de én nem érzem magam benne érintettnek(vagy legalábbis csak egy icipicit, mivel embereket fotóztam) :) Köszönöm szépen, hogy értékelésednél előzetesen a figyelmembe ajánlottad. Üdv: apúúú!
ottlap | Hasznos volt | 2007-03-02 21:14:40
bölcs27 | | 2007-03-02 16:01:18
Sickboy-nak: A fotozz.hu-n gondolom van megfelelő log, hogy mely IP címrőkl töltötték fel az adott képet. Onnantól kezdve pedig pont 15 perc megmondani, hogy kihez tartozott akkor az az IP....
bölcs27 | Hasznos volt | 2007-03-02 16:00:06
hasznos volt! Kicsit száraz, a jogot nem szerető és értő embernek kicsit kusza, de én örömmel olvastam minden sorát! üdv istván
Sickboy | Nem volt hasznos | 2007-03-02 14:19:33
Gyakorlati haszna szerintem nem sok van az itt leírtaknak a felelősségre vonás szemszögéből. Kérdés ugyanis, hogy hogyan lehet bírói úton felelősségre vonni egy nick-et? Ha valaki ide jogosulatlanul tölt fel valakiről képet (tehát az illető beleegyezése nélkül, esetleg az alany észre sem vette hogy fotózzák), milyen módon és ki bizonyítja ezt a tényt? Honnan tudják ki a feltöltő? Kinek van energiája utánajárni?
chopter | Hasznos volt | 2007-03-02 10:30:44
Lucrum Cessans | Hasznos volt | 2007-03-01 23:25:31
norbee_usr | Hasznos volt | 2007-03-01 18:57:54
hasznos infók ezek, kéremszépen! köszi az írást, szerintem nem volt túl szakmai, bár falra tudok mászni a jogi szövegektől. inkább csak egy picit hosszú lett, de ez betudható a részletességnek.
ovarnet | Hasznos volt | 2007-03-01 18:52:05
Remek, nagyon hiányzott már.
Hombre | Hasznos volt | 2007-03-01 15:06:52
Köszönöm, köszönjük. Azt gondolom nem csak hasznos volt, de a példáknak köszönhetően teljessen érthető is.
Lorenzo79 | Hasznos volt | 2007-03-01 10:45:22
so so köszi hasznos volt.. sokat bújtam én is ptk.-t és most pereskedem is.... bár engem sérettek és a modellem, mégis úgy tűnik ezek semmit nem érnek... vagyis lehet csak én vagyok kis ember... de köszi az infókat :)
c0y0te | Hasznos volt | 2007-03-01 06:35:27
mutty.hu | Hasznos volt | 2007-02-28 23:37:31
Nagyon hasznos volt. Úgyláttam az utólagos engedelmes sajátoldalas gyrerk is leszedte a cikkeinket a kis oldaláról, örülök hogy nem kellett további lépéseket tennem.
zenyit | Hasznos volt | 2007-02-28 23:01:42
vargacsaba | Hasznos volt | 2007-02-28 21:25:52
bajkaia | Hasznos volt | 2007-02-28 21:20:21
LeCoq | Hasznos volt | 2007-02-28 20:50:39
Kellett már egy ilyen cikk!
Gambi | | 2007-02-28 20:10:39
agent01 | Hasznos volt | 2007-02-28 19:12:09
Cpt_Hun | Hasznos volt | 2007-02-28 19:05:37
Cintia68 | Hasznos volt | 2007-02-28 17:59:03
mrd | Hasznos volt | 2007-02-28 17:32:41
nemlasep | Hasznos volt | 2007-02-28 16:33:10
efi | Hasznos volt | 2007-02-28 16:09:31
blúzer | | 2007-02-28 14:59:56
Kesztió: Azért néha meglepően nagy felbontású képekkel is találkozhatsz a neten, meg hát egy kis költői túlzás azért még elmegy talán... :-) leitnor: Igen, tudom, hogy kissé unalmas, sajnos ezekről a témákról elég nehéz igazán élvezetes cikket írni, ráadásul igyekeztem a teljeskörűségre is törekedni. (A következő cikk még nagyobb lett, ezért az az olvasók kíméletére 3 részletben kerül majd fel. Ha előbb tudom, hogy ilyen jellegű ambícióid vannak, átküldtem volna neked, hogy kicsit ritkítsd meg, mert a rövid, velős stílus - mint az ezen hozzászólásomból is látszik - nem az erősségem :-) A híradós-újságos fotókat a joggyakorlat is másképp ítéli meg. A nyomtatásban megjelent fotók szerintem jóval kisebb kockázatot jelentenek, persze ez nézőpont kérdése... Köszönöm a szakmai észrevételt!
bgombas | Hasznos volt | 2007-02-28 14:52:10
"kell egy hét együttlét", "...munkától megfáradt kérges tenyerét..." :D Tetszik, érthető stílusban. kellő humorral megfogalmazott, hasznos cikk. Találkoztam már olyan oldallal, ahova a hozzájáruló nyilatkozat nélkül fel sem engedték tölteni a személyt ábrázoló fotókat.
leitnor | Hasznos volt | 2007-02-28 14:30:37
A cikk valóban hasznos, csak ugyanabba a hibába estél, mint az előző írásodnál. Ez a cikk ebben a formában nem erre az oldalra való, túlzottan szakmai, és néhol unalmas részletekbe bocsátkozó. Nem hiszem, hogy a BH-k idézése jelenti a megoldást a szabályozás ismertetésére a laikusok számára. Ezen a fórumon ennél sokkal olvasóbarátabb cikket kell közölni. Ezt a témát én is el kezdtem írni, csak egy értékelésed kapcsán (a zebrás kép, ahol indokolatlan és éles kirohanást rendeztél egy felhasználóval szemben, mely kicsit reklámízű volt nekem) olvastam a szándékod, s így inkább letettem róla. A Ptk. 80. §-ról. Ez egy jól kitalált szabálya a személyiségvédelemnek, csak éppen a gyakorlatban nem működik. Kizártnak tartom, hogy a fotóriporterek képein látott összes fotóalany tisztában van a felhasználás körülményeivel, csak éppen mikor megjelennek nyomtatásban, nem teszik szóvá azt. Ha meg igen, akkor abból lesz a BH. (vagy nem)
kesztió | Hasznos volt | 2007-02-28 14:22:56
Mélyreható, aprólékos, profi igénnyel megírt cikk. Köszönet érte! Mondjuk, mosolya derítettél azzal, hogy egy légypiszoknyi érzékelőméretű zsebultrazoomoos ketyerével lőtt, internetre optimizált méretre és minőségre tömörített fotóhoz elég egy kis PS, hogy 30 méteres óriásplakát készüljön belőle... Na neee, ennél a reklámszakma azért igényesebb! :)))
ikka | Hasznos volt | 2007-02-28 13:02:57
Hasznos és elkeserítő. Ez a baj a világgal. Lassan arra is engedélyt kell kérni valakitől hogy ránézzek. Azért kiváncsi lennék mit mond a bíróság egy esetleg olyan képről ahol nem kérte a fotós az engedélyt, megismételhetetlen pillanat lett lekapva és később nem volt mód arra engedélyt kérni. Vagy akkor ezt rejtse el mindenki a szekrény aljába? Pedig a legtöbb jó kép ilyen körülmények között készül.
csaba951 | Hasznos volt | 2007-02-28 12:55:41
Mindenre kiterjedő, érthető, jó cikk. Köszönjük!
WRoberto | Hasznos volt | 2007-02-28 12:39:04
hasznos volt
dclxvi | Hasznos volt | 2007-02-28 12:26:42
nagysz | Hasznos volt | 2007-02-28 11:56:48
A cikk szerintem hasznos, bizony nem árt ezeknek az infóknak birtokában lenni. Remélem, most hogy kiírtad magadból feltételezed, hogy elolvassák mások is, és megillet majd minket az ártatlanság vélelme! Nagysz