BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
Objektívek jellemzői, objektív rövidítések
barthae - 2006. április 30. 15:00

Pontok: 29

Avagy miről mesél nekünk az objektív elnevezése?

Frissítve: 2018.02.22.

Annyiféle objektív létezik és óriási lehet a különbség közöttük. Felhasználási területük és áruk is igencsak nagy szórást mutat. Nem elég tehát, ha megvesszük valamelyiket, aztán majd esetleg utána jövünk rá, hogy tulajdonképpen nem is erre volt szükségünk. Ez bizony drága móka lenne, úgyhogy némi előzetes tájékozódást feltétlenül igényel a dolog. Ha ismerjük az objektív nevében szereplő rövidítések jelentéseit, sok kellemetlen meglepetéstől óvhatjuk meg magunkat. De (mint majd látni fogjuk) ez néha nem is olyan egyszerű... És sokszor a gyártók sem könnyítik meg a dolgunkat, hogy eligazodjunk a kínálat okozta dzsungelben. Ebben a rengetegben segít kicsit rendet rakni ez a cikk.

Nos, be kell valljam: a cikk írásakor néhány dologgal gondban voltam.
Először is: mennyire legyen részletes? Mert ha túl részletes, akkor nem élvezetes, ha meg túlságosan csak kivonat jellege van, akkor meg túl száraz. Ráadásul pont akinek érdemes lenne, az nem fogja végigolvasni, hiszen pl. egy kezdő egy szót sem fog érteni belőle, ha csak a rövidítések ill. azok magyarázatai szerepelnek.
Ezért végül kompromisszum született: úgy szerkesztettem meg, hogy a cikk eleje egy amolyan jelölés-szótárként funkcionálva, csak a lényeges elemekre támaszkodjon, később is fellapozható legyen. A témával most ismerkedőknek kezdeti információforrásként, a haladóbbaknak pedig amolyan emlékeztetőként működhet. A második felében gyűjtöttem össze az egyes jelölésekkel ill. a hozzájuk szorosan kapcsolódó kifejezésekkel kapcsolatos bővebb magyarázatokat.
Azért ezt is megpróbáltam mindenki számára jól érthető, emberi nyelven megfogalmazni, remélem sikerült :-)))

A másik fő problémám a redundancia kérdése volt. Ugyanis a legtöbb különleges technika természetesen rendelkezésre áll minden nagyobb gyártónál, de többnyire más és más jelöléssel illetik őket, illetve néhányuk esetében kisebb-nagyobb eltérések azért tényleg vannak is. Ezekre szintén a cikk második részében térek ki, így maradhat könnyebben átlátható az első fele.

És akkor most ennyi bevezető után lássuk a medvét:

I. Jelölés-szótár:

Jelölés Jelentése Cég* Rövid leírás
AD Anomalus Dispersion Tamron Alacsony színszórású lencsetagot tartalmaz
AF-P Nikon Léptetőmotoros élességállítás
AF-S AF with SWM Nikon Ultrahangos élességállítás. Lásd SWM
AI Auto Index Nikon Manuális Nikkor objektív
AI-S Auto Index Shutter Nikon Manuális Nikkor objektív
APO Apochromatic Lens - Alacsony színszórású lencsetagot tartalmaz
AS AntiShake Minolta Érzékelőbe épített képstabilizáló rendszer
AS Aspherical Lens Tokina Aszférikus lencsetag
ASL Aspherical Lens Tamron Aszférikus lencsetag
ASP Aspherical Lens - Aszférikus lencsetag
CA Circular ApertureCanon Körformára alakított blende
CONV APO Conversion Lens Sigma EX profi telekonverter (Lásd: Konverterek)
CRC Close Range Correction Nikon Közelkép korrekció
D Distance Info Nikon Mélységinformációt ad át a gépnek az objektív
DC Defocus Control Nikon Az életlenségi mező kontrollálható vele
DC for Digital Cameras Sigma Kisebb képkör, digitálisra tervezve
DG DiGit Sigma Full frame, digitálisra tervezve
Di Digitally Integrated Tamron Full frame, digitálisra tervezve
Di-II Digital Only Tamron Kisebb képkör, digitálisra tervezve
DO Diffractive Optics Canon Különleges felületkiképzésű objektív
DX Nikon APS-C képkör, digitálisra tervezve
E Electronic Diaphragm Nikon Elektronikus (azaz nem mechanikus) rekeszbehúzás
ED Extra Low Dispersion Nikon Alacsony színszórású lencsetagot tartalmaz
EX Excellence Sigma Sigma profi csiszolású objektív
FC Focus Clutch Tokina AF/MF kapcsoló
FE Floating Element System Tokina Lebegőpontos lencserendszer
FO One Touch Focus Clutch Tokina Lásd: Full Time Manual Focus (FTMF)
FTMF Full Time Manual Focus Canon Az AF kézzel bármikor kézzel felülbírálható
Fish-eye Fish-eye - Halszem objektív
G Nikon Blendét gépvázról vezérli
HLD High/Low torque modulated Drive Tamron Nagy nyomatékú léptetőmotoros élességállítás
HSM Hyper-Sonic Motor Sigma Ultrahangos élességállítás
IF Internal Focus - Belső élességállítás
IS Image Stabilization Canon Képstabilizátor
L Luxury Canon Canon profi csiszolású objektív
LD Low Dispersion Tamron Alacsony színszórású lencsetagot tartalmaz
M/A M/A mode - Az AF kézzel bármikor kézzel felülbírálható
Macro Makró objektív - Közelképre fejlesztett és korrigált rajzú objektív
MC Multi Coating Tokina Többrétegű tükröződésmentesítő lencsebevonat
Micro = Macro Nikon Lásd Macro
MSC = Movie & Still Compatible Olympus Léptetőmotoros élességállítás
OS Optical Stabilizer Sigma Képstabilizátor
PC Perspective Correction Nikon Perspektíva korrekciós objektív
PD Phase Fresnel Nikon Fresnel-lencse (igen kis méret)
PZD Piezo Drive Tamron Piezo meghajtású motor
Reflex Reflex - Tükörobjektív
RF Rear Focus - Hátsó élességállítás
RXD Rapid eXtra-silent stepping Drive Tamron Csendes működésű léptetőmotoros fókuszmeghajtás
SIC Super Integrated Coating Nikon Speciális többrétegű lencsebevonat
SLD Super Low Dispersion Sigma Alacsony színszórású lencsetagot tartalmaz
SD Super Low Dispersion Tokina Alacsony színszórású lencsetagot tartalmaz
SSA Super Sonic Actuator Samsung Ultrahangos élességállítás
STM Stepping Motor Canon Léptetőmotoros élességállítás
SWM Silent Wave Motor Nikon Ultrahangos élességállítás
TS Tilt-Shift Canon Perspektíva korrekciós objektív
UD Ultra Low Dispersion Canon Alacsony színszórású lencsetagot tartalmaz
USM UltraSonic Motor Canon Ultrahangos élességállítás
VR Vibration Reduction Nikon Képstabilizátor
XR Extra Refraction Tamron
Magyarázat:
*: Az adott kifejezést/jelölést speciálisan használó gyártó cég neve. Amennyiben túlnyomórészt ugyanazt az elnevezést használja minden gyártó, akkor fölöslegesnek éreztem mindet felsorolni, ilyen esetekben egyszerűen csak egy "-" szerepel.

II. Jelölések magyarázatai bővebben:

Élességállítás
Ultrahangos élességállítás: (USM / AF-S / HSM)
Ultrahanggal hajtott AF segédmotor. Csendesebb, gyorsabb, pontosabb élességállítást tesz lehetővé. Főleg nagy teléknél ill. nagy zoom-átfogású objektíveknél látszik meg az előnye, hiszen itt mozgatja a leghosszabb úton a lencséket az AF motor. Persze minden obi igencsak meghálálja az ilyen "csecsebecsét", hisz a fenti pár tömör jelző a valóságban ennél sokkal nagyobb különbséget jelent. A csendesebb működés például lessátras fotózásnál is hasznos, cserkelésnél pedig szinte életmentő lehet. (Vagy legalábbis képmentő :-)). Az expónál lefutó zárszerkezet hangját ugyanis az éberebb állatok már úgyis meghallják, de ha ettől elijed is, legalább már készült róla egy fotónk. Ha ugyanezt még a fókuszálás közben teszi, akkor esélyünk sincs meglepni és értékelhető képet készíteni róla. Arról nem beszélve, hogy nagyságrendekkel gyorsabb és még ráadásul pontosabb eredményt is kapunk (általában utánaigazítás nélkül is). Tehát igazi kincsről van szó.
Gyártónként más elnevezést használnak rá az alábbiak szerint:

CanonUSM (UltraSonic Motor)
NikonSWM (Silent Wave Motor) Az objektíveken az AF-S felirattal jelzik.
SigmaHSM (Hyper-Sonic Motor)
TamronUSD (Ultra-Sonic Drive)

Hátsó élességállítás: (RF= Rear Focus):
Az élességállításkor csak a leghátsó lencsetag mozdul, ezáltal a szűrők helyzete változatlan maradhat, így ez nagy segítség lehet. Viszont (főleg nagy teléknél) esetleg továbbra is problémát jelenthet a lencsék elmozdulásából eredő súlyeloszlási probléma. Fókuszálás közben hirtelen egész megváltozhat a súlyeloszlása az objektívnek, ami még állványra helyezve is tud zavaró jelenségeket produkálni. Erre jelenthet megoldást a belső élességállítás.

Belső élességállítás: (IF= Internal Focus):
Az élességállítás során csak az objektív belsejében lévő lencsetagok mozdulnak el, így nagyon gyors AF működést, kíváló és végig egyenletes súlyeloszlást jelent. Azonkívül biztosan nem jelent gondot a frontlencsére helyezett szűrő alkalmazása, mivel az nem fordul el. (Félszűrőknél vagy polár szűrőknél ill. bizonyos effekt szűrőknél ez bizony nagyon nagy problémát tud okozni). Valamint a tubushossz sem változik közben, így tárgyfotónál, makró felvételnél ez szintén apró, ám rendkívül hasznos segítség, hiszen nem kell újra beállítgatni mindent.

Képstabilizátorok:
Működési elve:
Két giroszkóp figyeli a vertikális ill. horizontális elmozdulást, amelyet aztán egy az optikába épített mikroprocesszor feldolgoz, és a megfelelő korrekciót végrehajtja egy speciális lencsetagon, így az egy pontból kiinduló és az objektíven áthaladó fénynyalábok továbbra is egy, helyes ponton metszik egymást (a képsíkon). Ezáltal kézből való fotózásnál hosszabb expozíciós időt tesz lehetővé bemozdulás nélkül. Hatékonysága ált. amatőr típusoknál 1-2 blendényi, profibbaknál max. 3 blendényi, ami nagyon hasznos segítség tud lenni fényszegény környezetben, mozgásban lévő járműről fotózva vagy amikor nincsen idő/lehetőség az állvány használatára, mégis nagy a bemozdulás esélye. Nagyításhoz kattintson a képre! Képstabilizátor működése (forrás: Canon USA)

Előnye:
A legtöbb esetben persze jó tud lenni egy állvány is, de vannak olyan esetek, amikor egyáltalán nem helyettesíthető a stabilizátor szerepe. Pl. ha egy csónakkal szeretnénk becserkészni vízimadarakat vagy mozgó járműből fotózunk, bizony az állvány nem oldja meg a problémánkat, vele együtt is ugyanúgy be fog mozdulni a képünk, hisz maga az állvány is az imbolygó járműre van felállítva. Ilyenkor a képstabilizátor az igazi megoldás. A svenkelés megkönnyítésére általában kikapcsolható a vízszintes irányú stabilizátor, ilyenkor csak a függőleges irányú mozgást egyenlíti ki az objektív, a vízszintes irányt érzékelő giroszkóp jelzését nem számítja bele.
Még egy kis apróság: a stabilizátor áldásos hatásának köszönhetően a kereső képe sem fog beremegni! Ez nagyon hasznos, főleg 300mm fölötti erős telével való fotózáskor. Ráadásul ez megkönnyíti az AF dolgát is, mivel biztosabban talál kontraszt-pontot magának, ha nem mozdul be közben.
Hátránya:
Nyilvánvaló előnyei ellenére azért természetesen ennek a technológiának is vannak hátrányai. Mik is ezek?
- Először is, az optikai stabilizátor nyilvánvalóan még további lencsékkel és elemekkel bővíti az objektív felépítését, ez pedig rontja az objektív rajzát. A Konica-Minolta ezért is keresett más megoldást, amikor inkább magába az érzékelőbe helyezte a stabilizáló rendszerét.
- Állványra helyezett gép megzavarhatja a stabilizátort, mely (önmagát gerjesztve) feleslegesen és folyamatosan túlkompenzál, így pont ettől lesz életlen a felvételünk! Ezt a hibát a mai, korszerű stabilizátorok már többnyire korrigálják (észreveszi az állványra szerelt gépet és kikapcsol). A korábbi típusoknál viszont nekünk kell erre figyelni és ilyenkor kikapcsolni, különben kellemetlen meglepetésben lehet részünk.
- További hátrány lehet a nagyobb áramfelvétel. Sőt, a korábbi modelleknél még igen komoly problémát jelentett az, hogy bekapcsolás után folyamatosan működtek, ezáltal nagyon hamar lemerítették az elemeket. A manapság gyártott típusok már csak a felvételkor kapcsolódnak be.

Helyette még megoldást az ISO érték (érzékenység) emelése vagy fényerős objektív jelenthet. Míg az előbbi zajosodással, utóbbi viszont drasztikus mértékű pénztárca-csappanással jár együtt. Mindkettő elég kellemetlen mellékhatás, úgyhogy nem olyan rossz dolog az a stabi ;-)))

Gyártónként az alábbi jelöléseket használják rá:

CanonIS (Image Stabilization): Lásd fent!
NikonVR (Vibration Reduction): Létezik már VR-II is, melynek hatékonysága kb. 4 blendényi. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy míg egy normál 300-as telével a reciprok szabály szerint kb. 1/300-1/250-ig tudja az ember kitartani biztonságosan, addig uezt VR-II-vel felvértezett obival elvben akár 1/30-ad, sőt akár 1/15-1/20-ad értékig is exponálhatunk anélkül, hogy a felvételünk bemozdulna. Ez hatalmas segítség.
SigmaOS (Optical Stabilizer)
TamronVC (Vibration Compensation)
MinoltaAS (AntiShake): A Minolta híres hagyománybontó, kreatív megoldásairól, pár éve bizony fel is rázta a piacot, amikor olyan képstabilizáló rendszert mutatott be, amelyben az objektív helyett közvetlenül az érzékelőbe van építve. Ezzel gyakorlatilag elérték, hogy az ilyen gépvázra rakott minden objektívvel stabilizált képet kaphat a fotós.
PanasonicMega OIS (Optical Image Stabilization)

Digitális képstabilizálás:
Az előbbiekben az optikai képstabilizálásról esett szó. Mivel néhány gyártónál találkozni olyan megoldásokkal, amit bár képstabilizációval hirdetnek, a gép valójában nem rendelkezik ezzel, hanem valamilyen más technikával érik el a kívánt eredményt (=bemozdulásmentes kép). Lássuk, mik is lehetnek ezek:
- Auto ISO emelés: a gép, ha úgy ítéli meg, hogy bemozdult lenne a kép, akkor automatikusan emel az érzékenységen. Ez a megoldás, bár tud hasznos lenni, automatikusan zajszint-emelkedéssel jár sokszor úgy, hogy az más módszerrel elkerülhető lett volna. Ráadásul ezt csak otthon vesszük észre, bosszankodva.
- Auto Sharpen: nagyobb élesítéssel készíti el a képet. Ez azért ált. utómunkában finomabban hangolható, ill. a kellemetlen mellékhatások jobban kiküszöbölhetőek, mint a gép beépített szoftvere által készített képen, úh. ez is inkább kerülendő. Ha a körvonalak mentén gyakran világos kis peremvonalak jelennek meg, nézzük meg, lehet hogy ez van bekapcsolva.

"L"-es optikák:
A Canon a profi objektívjeit jelöli így. Ezek az optikák igen kifinomult lencsecsiszolási technikákkal, rendkívül magas követelmények mellett készülnek. Mindegyik por-és nedvességálló, kivételesen odafigyeltek a szín- és lencsehibák korrigálására, a legtöbbnél fluoritos bevonatot is használnak. A Canon cég az ilyen obikat külsőleg is megkülönbözteti: egy a frontlencse utáni piros karikával jelölik.

EX széria:
A Sigma profi objektívjeit jelöli így. A Canon "L" szériájához hasonlóan magas minőségű felépítés és optikai minőség jellemzi. Szintén használnak kívülről is jól látható jelölést az objektív profi voltára, csak itt arany a szegély.

M/A mode (Nikon, Sigma), FT-M (Full Time Manual Focus, Canon):
Néhány jobb minőségű objektíven az élességállításba automata (AF) állásban is bármikor belenyúlhatunk (korrigálhatunk) manuálisan is, az optika károsodása és MF módba váltás nélkül.

CRC (Close Range Corrigation):
Közelfényképezést korrigáló rendszer, mely által az objektív rajzát a nagyon közeli tárgytávolságban is korrigálni tudják, így főleg makró optikáknál használják, de néhány széleslátószögű, ill. halszem objektívnél is alkalmazzák.
Működésének lényege, hogy a lencsecsoportok egymástól függetlenül mozognak a fókuszálás során. Ez biztosítja a folyamatos, átmenet nélküli és minden tartományban igen pontos AF teljesítményt, még közelfényképezés (így extrém kicsi tárgytávolság) esetén is.

FE (Floating Element System):
Lebegőpontos lencserendszer, mely által az objektíven belül a lencsecsoportok egymástól függetlenül tudnak mozogni, így a fent ismertetett Nikon CRC rendszeréhez hasonlóan főleg makro objektíveknél közelkép-korrigációra, ill. nagylátószögű és halszem objektíveknél használatos.
Természetesen a Canonnál is létezik ez a rendszer (ők Floating System névvel illetik), de nem használnak rá rövidítést, ill. az objektív adatai között nem található meg. Így nekünk kell utánajárni.

G:
A Nikonnál az egygyűrűs verziójú, a blendét már gépről vezérlő objektíveket jelölik ezzel a betűvel.

AI, AI-S: (Auto Index, ~ Shutter)
Régi manuális Nikkor objektívek. Fénymérés megy vele, AF nincs.

Konverterek:
Általánosságban a gyújtótávolság változtatására szolgálnak. Létezik WC (Wide Converter= Széleslátószögű Konverter) és TC, azaz Tele Converter is. Előbbi inkább csak a kompaktok világában szokásos kiegészítő eszköz, míg utóbbi a profiknak is bevált eszköze, hiszen ez egy nagyszerű módja a teleobjektívünk teljesítményének növelésére.
Továbbá kapható konverter még makro és halszem névvel is (szintén kompaktokhoz), míg előbbi gyakorlatilag egy előtétlencse nagy dioptriával, utóbbi valódi konverterként viselkedik, amely 180° körüli látószöget biztosít.
A továbbiakban én kifejezetten a tele konverterek tulajdonságait szeretném górcső alá venni, ui. ezek az igazán fontosak a DSLR gépek tulajdonosainak.

Az első különbség, ami szembeötlik egy kompakt rendszerhez képest, hogy SLR gépeknél nem előtétlencseként az objektív elé, hanem az objektív és a gépváz közé illeszkedik a konverter. Léteznek általános célú konverterek és kifejezetten profi célra fejlesztett változatok is. A különbség (a képminőségen és a felhasznált anyagokon kívül) nagyrészt abban jelentkezik, hogy míg az általános, amatőr célra szánt darabok viszonylag korlát nélkül használhatóak, addig a profi változatok kifejezetten egy-egy konkrét objektívhez (esetleg obj. családhoz) lettek kifejlesztve, ezáltal annak a darabnak a lencsehibáit korrigálva a kettő együttese is még jó minőséget fog továbbra is biztosítani. Más kombinációt használva ez egyáltalán nem garantált, így fölösleges drága, jó minőségű extendert venni amatőr obihoz, mert lehet hogy ugyanolyan rossz képminőséget ad, mint egy olcsóbb általános célra fejlesztett konverterrel, és ez persze fordítva is igaz.
Egyéb eltérés lehet még, hogy egy gyengébb minőségű (v. régebbi) konverter esetleg bizonyos funkciókat nem vesz át az objektívről, így ezek nem elérhetőek használatukkor.
Itt a képstabilizátor, bizonyos vakufénymérési adatok, mélység-, színinformációk (pl. fényméréshez) és egyéb információkra kell elsősorban gondolni.
Általában 1,4x és 2x típusok a legelterjedtebbek, de létezik 1,7x ill. 3x példány is.
Tudni kell még, hogy bármiféle konverter használata (mivel lencsetagot tartalmaznak) nemcsak a képminőségre lesz kihatással, de veszítünk a fényerőből is. Ez pontosan az alábbi táblázat szerint alakul:

Fényveszteség telekonverternél
Név: Szorzó Fényveszteség:
TC14 1,4x 1 blende
TC17 1,7x 1,5 blende
TC20 2x 2 blende
TC30 3x 3 blende

Látható tehát, hogy minél nagyobb gyújtótávolság-szorzót használunk, annál nagyobb fényerőveszteséggel kell számolnunk. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy ált. f5,6-os induló fényerő felett már nem nagyon akar működni az AF, akkor kicsit erős kompromisszumnak tűnik. Felvetődhet tehát a kérdés: "Akkor minek használjunk ilyet, és a profik használnak-e egyáltalán?" A válasz: igen, használjunk, de legyünk tisztában a korlátaival. Inkább amolyan gyakorlati szabályként terjedt el az is, hogy a fix nagy telékhez még a 2x konverter is jó, míg egy profi zoom objektívhez inkább már csak egy 1,4x-ező ad még mindig kíváló eredményt, de persze a minőségi határ mindenkinél máshol húzódik.

Előnyei:
- kis súly (egy 300mm+TC20 súlyban összehasonlíthatatlan különbséget jelent egy 600mm-es teléhez képest, ezért sokszor még azok a profik is megfontolják a használatát, akiknél nem is annyira az ára a szűk keresztmetszet)
- olcsó (ha kiszámoljuk, h. egy 300mm nagy fényerejű obj + TC20 ára hol van a fix 600mm-es obj.-hez képest, akkor ennyi is elég...)
- kíváló módja "feltuningolni" meglévő optikánk teljesítményét
Hátrányai:
- képminőség romlása (mindig jelentkezik, azonos szériájú objektív+konverter páros használatával kisebb hatású)
- fényveszteség (lásd: fenti táblázat)
- esetleg az AF nem fog működni ( a profibb darabokat úgyis a nagy fényerejű optikákhoz fejlesztik, így ott ált. működhet még az AF, az amatőr szetteknél viszont gyakran találkozhatunk ezzel a kompromisszummal)
- sötétebb keresőkép (szintén a fényerőveszteségből eredően természetesen ez is változik)

Sigma EX APO TC 2x Conv. (APO Teleconverter EX):
A Sigma a profi EX szériás konvertereit külön ezzel a jelöléssel meg is különbözteti. Ezek kifejezetten egy-egy darabhoz lettek kifejlesztve, annak az objektívnek a lencsehibáit korrigálva, melyhez készült, így igazából ehhez ajánlott is a használata. Ezen darabok mindegyike APO lencsét is tartalmaz a színhibák korrigálására.

Makró objektívek:
Általában Macro (kiv. Nikonnál Micro) jelölést használnak rá. Általánosságban nagyon kicsi közelponttal rendelkeznek, és kifejezetten a közeli felvételekhez korrigálták a lencsehibákat is, így legszebb rajzuk ebben a tartományban van. A leképezés igazi macro objektív esetén min. 1:1 arányú, ami azt jelenti, hogy a tárgy azonos méretű az érzékelőre leképezettel. Vigyázat! Némelyik objektívre ugyan feltüntetik a jelölésében, hogy "Macro", ám mégis csak 1:3,5-4 a leképezésük, ezek azért nem makro optikák! A másik jellemzőjük még a makró objektíveknek a nagyon szűk blende lehetősége.
Egy átlagos objektívnél kb. f22-f29-es blende választható, a makró objektíveknél ez az érték akár f32-f45 is lehet! Ez rendkívül nagy szám, ám néha még ez is csak pár centis mélységélességet jelent nekünk, így nagyon is indokolt ez az extra tartomány.
Másik érdekesség: a kisfilmesnél kisebb érzékelőjű gépeknél fellépő FVC (Field View Crop) nem befolyásolja a nagyítás mértékét! Tehát pl. Canon MP-E65 f/2,8 1-5x Macro egy Sigma 105mm-es makró obi ugyanúgy digitálison is 1:1 arányú nagyításra képes. Az már más kérdés, hogy a gyújtótávolság "változásából" adódóan más lesz a leképezésünk, de ez gyakorlatilag egy képkivágásnak felel meg a gyakorlatban, így a leképezést nem változtatja meg.
Példának itt egy hihetetlen nagyításra (1:1-5x nagyításra) képes kihuzatos makróobjektív:

Különlegességek:
DC (Defocus Control):


Gehring János - Boldog gyermekkor

A Nikon speciális portréobjektívjeit jelöli ezzel a két betűvel. A különlegessége, hogy az életlenséget teljesen kontroll alatt tarthatja vele a fotós azzal, hogy befolyásolhatja és az élespont elé v. mögé állítja. Ez akkor lehet nagyon jó dolog, ha a téma mögött valami kikerülhetetlen dolog van (bokor, szűk műteremben fal, stb), így csak az életlen tartományt a téma elé állítjuk és máris gyönyörű, homogén hátteret kaptunk (holott a témától a háttér ugyanolyan távolságra maradt!). Nem összekeverendő a Sigma DC-vel!
Példa DC-s obival készített képre:

Perspektívakorrekció: (PC, Tilt-Shift)
A Nikonnál Persective Correction (PC), a Canonnál Tilt-Shift (TS) az elnevezésük, és a képsík eltolásával lehet kontrollálni velük a kép perspektíváját vagy éppen a mélységélesség helyét. Tipikus alkalmazásai: tárgyfotó (pl. ékszerfotó) esetén vagy épületfotónál, tájfotónál.

10,5mm f/2,8G ED AF DX Fisheye-Nikkor Fisheye:
Az ún. halszem-objektívek igazi csemegék. Segítségükkel 180°-os szögben "láthatjuk" a világot. Létezik belőle cirkuláris és diagonális változat, míg az előbbi minden oldalra biztosítja a teljes 180°-os képszöget, addig az utóbbi a kép átlójában.

Néhány tipikus példa halszemobjektív használatára:


Luigi40 - Előtérben

Luigi40 - Képtárban

Luigi40 - KorlátoS

DO: (Diffractive Optics)
Nagyításhoz kattintson a képre! Canon EF 70-300mm/f4,5-5,6 DO IS USM A Canonnál a különleges felületkiképzésű lencsetagot tartalmazó objektívek jelölése. Ezzel a technológiával kevesebb lencsetagot kell felhasználni a gyártás során, így mind optikailag jobb, mind pedig egy sokkal kompaktabb (kisebb és könnyebb) objektív készíthető.
Tavaly meg is jelent a Canon egy objektívvel a piacon, amely egy Nagyításhoz kattintson a képre! 70-300 DO IS USM és 75-300 IS USM elég népszerű zoom-tartományt, a közepes és nagy tele tartományt fogja át, a 70-300mm gyújtótávolságot (APS-C szenzoron 112-480mm ekv.).
Azért volt forradalmi újítás, mert ez volt a világ első zoom objektívébe épített DO lencsetag. Bár a fényereje nem mondható túl jónak, de mégis nagyban előrelendítheti a későbbiekben a nagy gyújtótávolságú zoom-ok elterjedését, egész egyszerűen a méreténél és súlyánál fogva. Sokkal könnyebb magunkkal cipelni, gyakrabban lehet nálunk túrázás közben is. Ez a jövőre nézve nagyon hasznos fejlesztési iránynak tűnik.
Összehasonlítva egy hasonló fényerejű és teljesítményű (de hagyományos, DO lencsetag nélküli felépítésű) objektívvel elég jelentős a méret- és súlykülönbség.

Reflex: (Tükrös objektív)
Építési sajátságuknak köszönhetően nagyságrendekkel könnyebbek és kompaktabbak a hasonló gyújtótávolságú lencsés objektívekhez képest. Hátrány lehet náluk viszont a nagyon kicsi fényerő (nem ritkán f8-tól, nagyobb tele tartományban f13-f16-tól is, ami még erős fényben is sok témára alkalmatlanná teszi őket).Jellemzője az elég sajátos (körkörös helyett sokszögletű) életlenségi folt.
Előnyei:
- rendkívül könnyű,
- kompakt
- kicsi közelpont
- olcsó
Hátrányai:
- alacsony kontraszt
- kiegyenlítetlen fényerőt biztosít. Középen több, a képszélek felé sokkal kisebb fény jut az érzékelőre
- lassú
- nincs blende, így a mélységélesség nem szabályozható
- életlenségi folt

Képhibák:
AS, ASP: (ASPherical Lens)
Aszférikus lencsetagot tartalmaz. A hordótorzítást javítja, képszéleken is korrigált rajzolatot eredményez. Lehetővé teszi a kevesebb lencsetag használatát, így kompaktabb felépítést és kisebb súlyt jelent.

APO: (APOchromatic Lens)
(APOchromatic Lens) A kromatikus aberráció (azaz színhiba) oka, hogy a lencséknek a különböző hullámhosszúságú (különböző színű) fénysugarakra más és más a törésmutatója. Mivel a domború lencsével ellentétesen szórja a színt a homorú lencse ezért egymás színhibáit korrigálni tudják. Ezek a lencsék (az ún. akromátok), szinte teljesen kiküszöbölik a színhibákat, de ezzel a módszerrel mindig csak két szín hullámhosszának megfelelő tartományban tud korrigálni, ezért különleges hármas lencserendszerrel, az ún. apokromát lencsékkel oldható csak meg a mindhárom színtartományra működőképes színkorrekció. Azonban ez a harmadik lencsetag (kalcium fluorid tartalmú anyaga miatt) rendelkezik néhány igen kellemetlen tulajdonsággal is. A hőtágulása nagyban eltér a lencséknél alkalmazott üvegétől, így nagy hőingadozás esetén másként mozdulnak el egymáshoz képest, ami pl. életlenséget okozhat. Mivel ez főleg a nagy lencseátmérővel rendelkező objektíveknél okozhatna gondot, ezért a nagy teleobjektíveknél inkább más megoldást (UD, ED lencsetagokat) alkalmaznak.
Ezek az apokromátoknál is jobb eredménnyel javítják a színhibákat.

CA: (Circular Aperture)
A blende lamelláit úgy alakítják ki, hogy azok nem egy szabályos sokszöget alkotva záródnak be, hanem sokkal inkább kör formájút. Ennek segítségével szebb lesz a mélységélességen kívüli tartomány, finomabb lesz az ún. bookeh.

(forrás: Nikon) AD, ED, ELD, LD, SLD, UD: (Anomalus Dispersion, Extra Low Dispersion, Extraordinary Low Dispersion, Low Dispersion, Super Low Dispersion, Ultra Low Dispersion)
Ezekkel a jelölésekkel ellátott objektívek tartalmaznak egy (vagy több) alacsony (vagy különleges, lásd AD) színszórású lencsetagot. A kromatikus aberráció (lásd: CA) csökkentésével nagyobb élesség, színhelyesebb kép érhető el. Az ilyen lencséket is tartalmazó objektívek természetesen drágábbak, s egyáltalán nem garantált, hogy színi hiba nem jelentkezik használatukkor, csupán a hatás csökkentése a cél.
Nagyításhoz kattintson a képre! (forrás: Tamron) A Sigma használja még az ELD (Extraordinary Low Dispersion) elnevezést is, pl. az új APO 70-200mm/F2,8 HSM EX optikájába már ilyen a lencsét is rakott.
Az alacsony színszórású lencsék alkalmazásának köszönhetően az objektívek kromatikus aberrációja jelentősen csökkenthető, a különleges szórású (AD) tag pedig a színi hiba szélességét csökkenti.

N (Nano Crystal Coat):
Tükröződésmentes bevonat, mely elsősorban a belső lencsetagok tükröződéseit szünteti meg. Az alkalmazott nanotechnológia miatt rendkívül vékony rétegben is már hatásos.
A jelenlegi technológiai szint mellett 1/1.000.000-od (!) mm vékony bevonat már hatásosabb, mint a hagyományos egyéb bevonatok, így nagy reményt fűznek hozzá hosszútávon.

SIC (Super Integrated Coating, Nikon):
Nikon speciális színhűséget segítő és színszóródás gátló bevonata. Olyan különleges többrétegű bevonat, mely segít csökkenteni a szellemképet és a becsillanást. Továbbá radikálisan csökkenti a visszatükröződéseket, melyeket maguk az objektív belsejében lévő lencsék okozhatnának. A frontlencsék jellegzetes "nikonos" zöldjét is ez a borítás adja.

MC (Multi Coating Layer, Tokina):
Többrétegű tükröződésmentesítő bevonat, lényegében hasonló szerepe van, mint a Nikon SIC bevonatának.

Digitálisra fejlesztett optikák:
Általánosságban már rájöttek a gyártók, hogy a gyártás során is alapvetően más követelményeket támaszt a digitális világ az objektívekkel szemben, mint tette azt a film. Érzékenyebb a CA-ra, bizonyos színhibákra, illetve különösen érzékenyek a digitális érzékelők a fény beesési szögére. Az ebből fakadó esetleges szellemképek és a többi fent felsorolt képhiba elkerülése érdekében már minden nagyobb gyártó állít elő direkt ezen jellemzőket korrigáló, digitális vázon is jó minőséget biztosító lencsékkel. Azonban némelyek ezek közül csak digitális vázon használhatóak, vásárlás előtt mindenféleképpen érdemes ezekről érdeklődni! Van olyan ezek közül, amelyik csak egyszerűen kisebb képkört rajzol ki (ált. APS-C méretűt, de még ebben is lehet eltérés, utána kell nézni!), illetve pl. a Canon EF-S szabványa szerintiek kifejezetten NEM használhatóak nagyobb érzékelőjű gépnél, ui. ezeknél az utolsó lencsetagot hozták hátrébb, így oldották meg a feladatot, ezáltal valóban olcsóbban és hatékonyan lehet előállítani a meglévő és jól bevált objektívekből új, digitális változatot, hiszen nem kell az összes lencsecsoportot újratervezni. Az egyes érzékelőméretekhez az adott gyújtótávolság-szorzót FVC (azaz Field of View Crop) értékben fogom megadni.
Lássuk, mely jelöléseket használják is a gyártók, és ezek mit takarnak:

DX: A Nikon az APS-C méretű szenzoraihoz (DX formátum) kifejlesztett, színre korrigált, általában ED lencsével felszerelt, a párhuzamos beesési szögre optimalizált objektívjeinek jelölése. A DX (tehát a 35mm-nél kb. 1,5-szer kisebb) képkörét rajzolja ki, ezáltal az előállítás költségei alacsonyabbak, ill. ugyanazon az áron magasabb minőségű, ill. több, magas színvonalú szolgáltatást tud beletenni a gyártó. FVC: 1,5.

DG:
A Sigma digitális igényekhez fejlesztett objektívjei. Párhuzamos beesési szög, a szellemképek és életlenség kiküszöbölésére. FVC: 1.

DC:
Kisebb képkört rajzol ki, mint a kisfilmes képkocka 36*24 mm-es mérete. Ezáltal kisebb lencséket kell beléjük rakni, könnyebbek, kompaktabbak és ált. olcsóbbak a filmes, hasonló adottságokkal rendelkező társaiknál. FVC: 1,5.
Lásd még Nikon DX!

Di:
A Tamron digitális igényekhez fejlesztett, full frame-es objektívjeit jelöli így. Teljes kisfilmes képkockát képes kirajzolni, de a digitális gépek képérzékelőjéhez igazították a sugármenetét, hogy minél inkább a merőlegeshez közeli szögben érje a fény a szenzort. FVC: 1. Lásd Sigma DG.

Di-II:
Tamron jelölés; kisebb képkör, APS-C digitálisra tervezett. FVC: 1,5. Lásd Sigma DC.

EF-S: (Canon)
A Canon kifejezetten digitális igényekre tervezett objektívjei. A leghátsó lencsetag jobban benyúlik a gépvázba, így nagyobb érzékelős EF bajonettes gépen NEM HASZNÁLHATÓ! (A tükröt vagy az obi végét kockáztatod vele, úh. nem érdemes...)
Persze a gyakorlatban ez máshol nem is jelent gondot, hiszen a kisebb kirajzolt képkör miatt egyébként sem ajánlott EF-S optika használata nagyobb érzékelős (v. kisfilmes) gépen, de mindenképpen azzal is számolnunk kell, hogy ha később váltani szeretnénk nagyobb érzékelős gépre, akkor bizony nemcsak gépünket, de most meglévő EF-S optikánkat is cserélnünk kell!
FVC: 1,6.

E-System: (4/3 szabvány)
Az Olympus a Kodakkal közösen jegyezte be, 2002. szept. 24.-én.
A hagyományos 3:2 oldalarányú képformátumhoz képest a digitális világban egyre inkább elterjedt 4:3 oldalarányt támogatja (ezt használják a régebbi TV-k, videok, monitorok, ill. a kompakt digit. gépek túlnyomó többsége is ebben a képformátumban rögzít.) Valamint felismerték a digitális képalkotás során fellépő eltérő igényeket, ezekre az új kihívásokra válaszul fejlesztett ki az Olympus és a Kodak egy új, digitális alapokra helyezett szabványt, ill. egy rendszert. Ez lett a 4/3 szabvány, és az E-System, azaz E-rendszer.
Az alábbi pár alapkőre épül:
- 4:3 oldalarányú képrögzítés
- szabvány bajonett méretet rögzít, ezáltal biztosítja az egyes gyártók objektívjei között az átjárhatóságot
- a digitális igények szerinti tervezés az objektíveknél

Mivel nyílt szabványként jegyezték be, így bárki csatlakozhat hozzá. Jelenleg az alapító Olympus, Kodak-on kívül részvételi szándékát jelezte a Fujifilm, Sanyo, Sigma, Panasonic és a Leica.

Előnyei:
- FVC: 2x. Teléknél ez óriási előny lehet. Egyfelől kisebb súly, sokkal nagyobb elérhető ekv. gyújtótáv (pl. 300 mm +2x TC = 1200! mm-nek megfelelő látószög kisfilmnél). Mindezt egy 300mm-es objektív súlya (és ára) mellett... :-))
- Nagyobb fényerő érhető el vele, mivel sokkal kisebb képkört kell kirajzolnia az objektívnek
- Nagyobb mélységélesség. Mivel a fizikai gyújtótávja azért - az előző példánál maradva - egy 300mm-es objektívnek megfelelő, ezért tágabb rekesznél is jól használható mélységélesség-tartományunk marad. Ugyanezért gyorsabb záridőt is használhatunk ilyenkor. Természetfotózásban ez nagy adu, hisz így egy tájképhez a nagylátó eleve nagyobb mélységélessége már tág blendével is elegendő lehet.
Hátrányai:
- FVC: 2x. Tudom, az előnyöknél is szerepelt már, de pont ugyanebből fakad néhány hátránya is azért. Először is az ultra nagy látószögű tartomány még nehezebben elérhető, ill. az esetleg meglévő Olympus és egyéb csatlakozott gyártó lencséit elfelejthetjük. Azon kívül a kép dinamikája mindenképpen nagyobb, ha nagyobb az érzékelő. Azért azt persze hozzá kell tenni, hogy (főleg az Olympus részéről) folyamatos a fejlesztés, létezik már Olympus 8mm f3,5 halszem objektív (standard 16mm halszemnek felel meg), vagy az Olympus 7-14mm f4 ultra nagylátószögű zoom (14-28mm ekvivalens).
- Kisebb, sötétebb keresőkép. Na, ez azért sokat ront a dolgon. Amit megnyertünk azon, hogy egy hajnali fotózásnál kevés fényben is sikerülhet a vadfotónk a gyorsabb záridő miatt, azt bizony most visszaadjuk azzal, hogy nem tudunk a keresőből olyan pontosan komponálni, illetve az esetleges élességi problémákat nem biztos, hogy észrevesszük.
- Nagyobb mélységélesség. Bizony, ez is kétélű fegyver, fent már láttuk az előnyeit, most itt az ebből fakadó hátrányokat írnám le. Portrézásnál, tág blendés makrónál viszont nem örül neki az ember, mert így nem tudjuk életlenséggel elkülöníteni a hátteret a témától.

Végezetül mindenkinek jó fényeket kívánok!

Bartha Endre
(Fotózz: barthae)

Frissítések: Irházy (Birdie) Róbert

kisembernagy | | 2013-04-13 16:44:39
Idestova 6 évvel a cikk megjelenése után is rengeteg hasznos infót talál meg benne az ember. Nem először olvastam a cikket de még mindig találok benne -számomra- új vagy épp elfelejtett infót így jó mindig egy kicsit visszaolvasni Grat a cikkhez!.
Ferenczi Zoltán | | 2011-08-10 10:10:06
Gratulálok! Ez nekem fontos kiváló, igényemnek megfelelő cikk volt! Köszönöm!!! Üdvözöl:Ferenczi Zoltán
nt2 | | 2010-02-07 11:42:56
nagyon informatív, köszönöm!
Detect | | 2007-09-16 11:48:01
Ugyan már nem értékelhetem, de mindenképp hasznos volt. Jó kis összefoglaló. Egyetlen kiegészítés: A " G " jelölés nem csak a Nikon, de a MINOLTA / Sony márkánál is megtalálható. Itt a csúcsminőséget jelenti. (Canon - L)
Százbolha | | 2007-06-03 15:01:48
Szerintem is hasznos és jó összefoglalás volt.
szszabo | | 2007-04-11 20:58:39
Hasznos volt nagyon. Pár kérdésem lenne: 1. Szemezek egy Sigma105 F 2.8 EX DG Macro obival. Amit viszont az EF- S jelölésről írsz, az picit megtorpantott. A kérdés az, hogy kompatibilis- e az obi EOS 10- D vázzal? 2. Canon EF-S60 1/2.8 USM a második jelölt, a kérdés ugyanaz. 3. Canon EF 100mm f/2.8 ő a harmadik jelölt, és a kérdés természetesen mi lehetne más, mint az, hogy rápattinthatom- e a 10 D-s vázamra. Előre is köszi, szia.
slacus | | 2006-11-30 12:14:40
nagyon hasznos volt!sok kérdésemre válszoltál a cikkeddel!köszönöm!
blzoly | | 2006-09-22 16:55:53
Eddig ez a leghasznosabb cikk amit az oldalon olvastam.Vagyis még nem olvastam végig,mert megyek haza a melóból,de már megvan az otthoni program az tuti:-)Minderről már az első pár sor meggyőzött,sajnálom hogy korábban nem nyomtam rá,megérdemelted volna a plusz krediet! Üdv
glad. | | 2006-06-22 20:05:04
Nagyon hasznos volt. Már volt korábban SLR gépen, de még csak most kezdek ismerkedni (újra) az objektívekkel. Őszintén szólva jó lenne egy olyan cikk is ami alapabb fogalmakkal is megismertettei az olvasót, hiszen sokan már 18-50 3,5-5,6 jelzés.
davephoto | | 2006-05-29 07:58:06
Köszi, szerintem ez sokaknak hasznos volt. Mindig van mit tanulni...
drnoti1941 | | 2006-05-21 01:03:29
madboy74 | Hasznos volt | 2006-05-02 22:09:35
Nagyon sok volt az újdonság, van még mit átrágni. Lehetőség szerint, a típusorientált dolgokat nem eröltetem, csak a Nikonét, mivel nekem ez van. Sajnos, a sok marketingduma miatt szüksége van a kezdőknek egy jó alapos eligazításra, hogy az embert ne vegyék teljesen palira. Amit írtál, az pontosan betölti ezt a szerepkört. Gratulálok!
mukkamakka | Hasznos volt | 2006-05-02 21:21:14
Nagyon hasznos és már sokat tanultam ebből az olvasmányból!! Nagyon jól jött ez most nekem, mert pont most szándékozom venni egy Sigma 105mm EX AF macro DG obit, úgyhogy már okosabb lettem:-) Köszönöm!
barthae | | 2006-05-02 16:14:33
Kornelsoma: Nem az az érdekes, hogy félrekettyintesz, de az asszony tud róla??! ;-)))
barthae | | 2006-05-02 16:13:18
tekanawa: Köszi a kiegészítést! kornelsoma: Objektív ügyben mail ment! Ha úgy vetted ki, h. makro obiból a Sigma 105-öst és a Canon 100-ast javaslom, akkor vmit félreírtam, m. a Canon nagyon szép, de irtó drága móka, a Sigma 105-öst nagyon tudom javasolni, talán egyik legjobb ár-érték arányában. A Sigma 150 APO HSM szintén kegyetlen jó, ráadásul már IF-es, amit a 105-ösről még nem lehet elmondani, így nem mozdul el a frontlencse. Esetleg még Tokina 90mm f2,8-at nézd meg, de a 105-ös Sigmát ismerem is, mindenképpen szívesen ajánlom. Esetleg egy közgyűrűvel és a 70-200 f4-eseddel már szintén elég jó eredményeket kap6sz, és a közgyűrű sor összesen kb. 30eFt körül van mostanság... Érdemes ezen is elgondolkodni. Csanad: Köszi szépen. Majd töltsél fel képeket is! :-D))
S.Zsolt | Hasznos volt | 2006-05-01 22:45:30
Végre valami új! Köszönjük!
boszecs | | 2006-05-01 10:29:02
Tényleg nagyon jól sikerült a cikk. Nem csak informatív, de olvasmányos is. Érdemes volt várni rá. :)
tuzsi79 | Hasznos volt | 2006-04-30 08:38:44
A cikked gyorsan segít eligazodni az objektívek egyébként csak sokkal lassabban megismerhető világában! Grat.! ;-)
moszinet | Hasznos volt | 2006-04-29 14:36:46
kornelsoma | | 2006-04-29 14:35:50
Bocsánat! Úgy tűnik, valamit rosszul pipáltam, vagy éppen nem pipáltam, a cikked természetesen HASZNOS VOLT! NAGYON IS!!! Csak már nem tudom korrigálni. Sorry...
Xi | Hasznos volt | 2006-04-29 14:15:20
Részletes, sokat tanultam, köszönöm
medveh | Hasznos volt | 2006-04-28 22:21:22
Köszönöm Endre, nagyon hasznos cikk, a nyáron mielőtt új obit veszek még sokszor vissza nézek ide. Nagyon örülök, hogy megírtad!
varkonyi jozsef | Hasznos volt | 2006-04-28 18:27:16
Nagyon jó, áttekintő összefoglaló, főleg azért, mert millió szám/kód/márkanév helyett az alapelveket taglalja. Köszönjük :-)
kornelsoma | Nem volt hasznos | 2006-04-28 15:51:13
Nagyon klassz cikk! Köszi a sok fáradságot, amit a megírására szántál. Két személyes kérdés, de olyan, ami érdekelhet másokat is: 1. Makro obiknál úgy látom, hogy a megfizethető kategóriában a Sigma 105 és a Canon 100-as jöhet szóba. Melyik az élesebb rajzolatú vagy "jobb"? 2. Én sajnos vettem egy Sigma 28-105-ös lencsét, hogy lecseréljem a Kitet a 350D-men. Nem jött be. Melyik az a lencse, amelyik nagyjából ezt a tartományt (a kisebbik mm szám lehet még kisebb, de a vége olyan 80-130 között legyen) öleli fel, élesen és kontrasztosan rajzol, és nem több 600 USA$-nál? Néztem egy tesztet http://www.fredmiranda.com/reviews/index.php , ahol a Sigmám 6-os ratingértéket kapott, míg a 70-200 L/4 es Canon obi 9,4-et. Látom is a különbséget... Szóval legalább 9-es átlagú obi kellene egy hasonló teszten. Melyiket javasolnád? Üdv: Kornelsoma
gosh-tone | Hasznos volt | 2006-04-27 23:09:24
Ez döfi cikk.... ilyeneket még :D Grat!
Aelchar | Hasznos volt | 2006-04-27 22:18:52
Hú, tetszett. Még többször visszalapozok majd, ha valami kell még. Helló!
Aerendil | Hasznos volt | 2006-04-27 22:16:38
tempoka | Hasznos volt | 2006-04-27 21:58:28
Nagyon jó cikk, és örülök, hogy többen pártfogásukba vették a MÉLTATLANUL lenézett, mondva csinált-felnagyított hátrányokkal bombázott 4/3 rendszert. Én használom, de eddig nem érzékeltem a felrótt hibákat, illetve nem azok akadályoztak egy egy kép Nem elkészítésében... üdv, és gratulálok a cikkhez, Miki
tonedly | Hasznos volt | 2006-04-27 16:24:34
tekanawa | Hasznos volt | 2006-04-27 15:19:30
Nagyon jó, áttekintő összefoglaló, főleg azért, mert millió szám/kód/márkanév helyett az alapelveket taglalja. Köszönjük :-) Pár kiegészítést fűznék csak hozzá, ha szabad. * Az apokromatikus lencserendszerekhez: A cikkből úgy tűnhet, hogy az APO objektívekben okvetlenül fluorid lencsetagokat alkalmaznak, és az "APO"-ság feltételei között is csak az elsődleges színi hiba korrigálása szerepel. Ha emlékeim nem csalnak, az apokromatikusság alapelveit annak idején Abbe fektette le, de a longitudinális kromatikus aberráció kiküszöbölése mellett kitér a geometriai hibák korrekciójára is: a lencserendszer három távoli hullámhosszon azonos fókusztávolsággal rendelkezzen, legyen két távoli hullámhosszon korrigált a szférikus aberrációra és két távoli frekvencián a kómára (aplanatikusság elve). A szigorú alapelveket azóta folytonosan korrigálják és kiegészítik (pl. elhanyagolható képmezőgörbület), mindig annak megfelelően, hogy milyen célra készül az objektív: vizuális célra (távcső), filmes fotózáshoz (itt a filmnyersanyag viselkedése miatt ki kell terjeszteni a korrigáltságot a spektrum kék és ibolya széle felé), vagy digitális fotózáshoz (itt a vörös felé kell kiterjeszteni a nagyfokú korrigáltságot, többek között ez az oka annak is, hogy a filmes gépekhez tervezett kiváló objektívek gyakran a közepes szintet sem ütik meg digitális vázakon). Apokromatikusan korrigált lencserendszereket sokféle üveganyagból lehet építeni, bár kétségtelen, hogy a fluorit üvegek elterjedése nagyban megkönnyítette a dolgot. Viszont ezek az üveganyagok rettentően drágák, ezért a gyártók előállítanak más összetételű, de szintén csekély diszperziójú, vagy különleges parciális diszperziójú üvegeket (a refrakció mértéke itt másodlagos). Az AD, ED, ELD, LD, SLD, UD fantáziakóddal illetett üveganyagokból (a név nem sokat árul el az üveg összetételéről, csak a viselkedéséről) szintén építhetők APO képalkotású objektívek, hiszen az "APO"-ság egy összetett képalkotási követelményrendszer, a tényleges optikai elrendezésről nem szól. * A tükörobjektívekhez megemlítendő, hogy ezek tulajdonképpen katadioptrikus rendszerek, tehát a többi rendszerrel szemben központi kitakarással rendelkeznek és összehajtogatott a sugármenetük. Az összes hátrányuk és némely előnyük erre a speciális felépítésre vezethető vissza. Cserébe viszonylag könnyen gyárthatók, és meglepően jól korrigáltak. * A PC, Tilt-Shift objektívekhez: Kicsit világosabban szétválasztanám a dolgokat. A "Shift" tulajdonképpen az optikai tengely párhuzamos eltolása a perspektivikus torzulás kiküszöbölésére, míg a "Tilt" az objektív billentését fedi a ferde síkok megfelelő élességben való leképezéséhez (akár teljes nyílásnál). Persze a kettő gyakran együtt alkalmazandó. A lényeg az, hogy az objektív optikai tengelye nem feltétlenül halad át a kép geometriai középpontján, tehát a fényképezés iránya nem feltétlenül esik egybe az optikai tengellyel. * A 4/3 szabványhoz: A "részvételi szándékát jelezte" már jelen, illetve múlt idő. A Sigma kb. másfél éve előjött a rendszerhez épített amatőr objektívjeivel, ma már több DG objektívjét forgalmazza 4/3 változatban. A Panasonic piacra dobta első 4/3-os gépvázát, a Leica pedig az első objektívjét. Az Olympus is fejleszt, jelenleg 15 objektívet kínál Standard / Pro / Top Pro fokozatokban. A viszonylag kis érzékelő viszont Full Frame Transfer CCD, amely azelőtt csak a középformátumú (és nagyobb) hátlapokban volt használatos, soronkénti kiolvasás helyett teljeskép-továbbítással dolgozik, és viszonylag nagy fajlagos felületének köszönhetően 5 megapixeles létére nagyon jó képalkotású (akkor döntöttem úgy, hogy Canon-párti létemre digitálisban váltok, amikor a német lapokban megnéztem a műszeres és felhasználói teszteket, és az E-1 a Canon, Nikon nagyágyúival holtversenyben végzett az élen összesítésben, és különösen képélesség és részletgazdagság terén). Ezért talán most kapok a hideget-meleget... :-)
BenKee79 | Hasznos volt | 2006-04-27 14:21:02
Mindenképpen egy nagyon jó gyűjtemény amit sokszor elő fog venni ha obit vesz vagy keres. Köszi
barthae | | 2006-04-27 11:19:19
Oleg: sztem kár kötözködni, _egyelőre_ nincs 2x TC, de biztos vagyok benne, hogy lesz. Ugyanúgy ahogyan _még_ nem váltotta be (vagy csak kevés objektív esetén) a 4/3 rendszer a hozzá fűzött nagyobb fényerős várakozásokat, de azért írtam ezeket is a cikkbe, mert biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb ebben a rendszerben pl. nem f2,8-as, hanem f2-es v. még fényerősebb lesz a standard profi, fényerős optikák jellemzője. Már jelenleg is létezik f2-es, de csak 1-2 darab. (Jelenleg háromról van tudomásom, egy 70-200mm ekv., egy 300mm ekv., és egy 100mm ekv. makró obi). A várakozásoktól ez azért még elmarad. Viszont a már létező objektívek minőségére nem nagyon lehet panasz, ami az én kezemben volt, nagyon szép rajzolatú és valóban fényerős volt. De még kevés van belőle... Folyamatos a fejlesztés, így egészen biztos vagyok benne, h. lesz később még több nagy fényerős optika is és kétszerező TC is. (De ha gondolod, nyugodtan számold át 1,4x-ezőre, a mondanivaló lényege úgyis érvényes). A 4/3-os rendszer keresőjéről meg mullerp-vel beszélgettünk, neki írtam válaszban, h. miért sötétebb alapból. Ezen lehet világosítással segíteni (némely esetben igen hatékonyan), de _alaphelyzetben_ bizony a kisebb érzékelő > kisebb tükör > kisebb keresőkép akkor is érvényes. Nyílván előnyben van itt pl. egy EOS 5D a 36x24mm-es érzékelőjével, mert mindenféle világosítás nélkül is nagy és világos a keresőkép. Üdv!
nemlasep | Hasznos volt | 2006-04-27 11:03:37
OlegGontar | | 2006-04-27 08:26:24
Jo cikk, jo tudasbazissal, de: -A tukorobinal gyuru alaku az eletlensegi folt, a rendes obiknal szogletes -az e szisztemes 300mm-es obibol 1200mm nem jon ki TC-vel sem, mert csak 1.4*-es van hozza. -E-1-nek nem sotetebb a keresoje mint barmely masik DSLR-nek,sot. Pl a keresoje miatt vettem tobbek kozt.
OlegGontar | Hasznos volt | 2006-04-27 08:22:37
Tetszett a cikk, minden esetre a tukor obiknal gyuru alaku az eletlensegi folt, a blendesnel sokszog alaku, az E systemnel a szorzo 2* tehat a 300mm-es obi 600-askent viselkedik nem 1200-askent, Ami a sotet keresot illeti... Bele kell nezni az E-1 keresojebe, ennel eddig nem volt vilagosabb keresoju gepem, beleertve a filmes EOS33-amat is.
julesdex | Hasznos volt | 2006-04-26 22:00:58
Részetes, remek összefoglaló. Igazán jól érezteti hogy mekkora felkészültség kell egy amatőrnek egy jól összeválogatott rendszerhez. Bizony, sokan elfelejtik, hogy az jobb obi többet ér, mint egy drágább váz, hisz ideális esetben több éven át, több vázhoz használhatod, ha jól döntöttél és elég pénzt költötél az elején... :) Köszönjük a cikbe fektetett munkát! julesdex
barthae | | 2006-04-26 21:22:12
flyerwolf: Azért sztem egy nagy fényerős teléhez képest egy kevésbé fényerős, de stabis változat mindenképpen oocccsóóbb :-)) kosakjokka: Igen, szerintem is ez a hármas adja (legalábbis technikai értelemben) a jó képet. Körülbelül ugyanolyan mértékben fontos mind. Az érzékelőkről még csak-csak vannak adatok, de a képfeldolgozó procikról és működési algoritmusukról szinte csak a nevüket tudja a jónép. Sajnos :-( mullerp: Minden keresztes, előőőre!!! :-))))
mutty.hu | Hasznos volt | 2006-04-26 20:41:38
Minden számonanizátornak alapmű. (Nem minden L-es por és cseppálló!)
flyerwolf | Hasznos volt | 2006-04-26 19:41:08
Hát azt hiszem elég alaposan ki lettünk képezve. Csak annyi: a képstabilizátoeos obit sem nevezném olcsóbb megoldásnak. Grat a cikkhez, nagyon tanulságos. üdv: Flyerwolf
kosakjokka | Hasznos volt | 2006-04-26 19:09:38
A jó digi képekhez, három feltétel szükséges. 1, jó objektív. 2. az érzékelő. 3. a feldogozó szoftver. Az objektív leírása most megtörtént. Kéne hasonló alaposságal a másik kettőről is szót ejteni. Gratulálok Kosák József.
VadTulok | Hasznos volt | 2006-04-26 18:49:41
nagyon jó összefoglaló! igazán megkönnyíti az eligazodást az obik betürengetege között! Köszönet érte!
mullerp | | 2006-04-26 18:01:02
Abszolute partatlan es objektiv voltal... csak mig a Canon rendszerek hatranyait altalaban az uj 'belepo a dslr vilagba' felhasznalo, nem veszi komolyan, addig a 4/3 rendszer legaprobb hibait is tulmisztifikaljak... Ezert folytatok kereszteshaborut :-) Tenyleg korrekt a cikked, en csak a 4/3-hoz kapcsolodo ismereteimet, tapasztalataimmal egeszitettem ki...
agent01 | Hasznos volt | 2006-04-26 15:03:25
Ügyes!
arbiter_la | Hasznos volt | 2006-04-26 14:51:18
tlight | Hasznos volt | 2006-04-26 13:50:00
Kötelező olvasmány, kitűnő összefoglaló.
barthae | | 2006-04-26 13:28:20
vargacsaba: Canon PS Pro1-nél inkább a Luxury jellemzőre értsd az L-es objektívet, egyébként az objektívek bírnak ezzel a tulajdonsággal. mullerp: Igyekeztem nemcsak a hátrányokat, hanem az előnyöket is felsorolni (mindenhol). A fotózás maga gyártótól független, így mindennnel rendszerrel lehet szépeket faragni. A kereső a kisebb érzékelő, kisebb tükör -> kisebb kereső miatt sötétebb is kissé. Ebből a szempontból persze a pl. Kodak DCS Pro14 C/N, Canon 1Ds modellek vannak a legnagyobb előnyben. És akkor még szegény nemsokára megszűnő Mamiya tavaly ősszel kiadott ZD-jéről nem is beszéltünk a maga 48x36mm-es középformátumú érzékelőjével... Mélységélesség: persze, lehet használni nagyobb blendét és így orvosolható is, ezért is írtam felette az előnyöknél. Általánosságban elmondható, h. amit előnyöket/hátrányokat felsoroltam a 4/3 rendszernél, azok túlnyomó többsége igaz az analóg/digit gépekre (legalábbis, ami az érzékelőméret csökkenéséből adódó különbségeket illeti). Keresőre még visszatérve: a D200-nak is egész szép világos keresőképe van, de ez utólagos világosítás eredménye (nagyon jó és hasznos, de nem az érzékelő méretéből adódó alaptulajdonság, mint mondjuk egy 5D-nél). Ez nem azt jelenti, h. rosszabb, hanem más. A Zuiko Digital lencsék versenyképességéről nem is írtam semmi hátrányosat, ha félreérthető volt, sorry. Igyekeztem minden oldalt megvilágítani, előnyöket-hátrányokat egyaránt. Remélem, sikerült eléggé pártatlannak is maradnom, ciao!
mullerp | Hasznos volt | 2006-04-26 13:05:21
Szep osszefoglalo... A 4/3 rendszer hatranyai kisse tulzoak... (vedem a munder becsuletet!) - FVC: A ZD 7-14mm a digitalis vazon hasznalt egyik legjobb lencse... Egyike a legkompromisszummentesebb lencseknek a digitalis vilagban. - Sotet keresokep: Vazfuggo... az Oly E-1 vaz semmivel sem nyujt kisebb/sotetebb kepet mint mondjuk a kategoriatars D70s vagy Canon 10D... Teny viszont, hogy a belepomodellek sotetebb keresoje kevesbe alkalmas manualis fotozasra (de van elerheto aru nagyitolencse hozza) - Nagyobb mélységélesség: Miutan a rendszer kivalo nagyfenyereju optikakat kinal, igy a melysegeletlenseg elerese sima ugy. Osszessegeben a Zuiko Digital optikak nagyon versenykepesek, a vazak jelentenek kompromisszumokat inkabb! Nagyszeru cikk volt... Gratulalok!
purnhauser_denes | Hasznos volt | 2006-04-26 13:03:51
ez télleg kellett már.. pláne ha az ember hasonlítgatja az obikat akkor ezek a rövidítések elég bizarr marketingszövegekhez vezetnek. Általában a jó fogyasztó ember minden 2-3 betűs rövidítést szeretne ha tudná bármilyen szerkezete legyez az autó, objektív stb. Az tetszik, hogy elég sokrétűen össze van foglalva.
mephi | Hasznos volt | 2006-04-26 12:22:32
na most már mindent tudok:)
j.t.maston | Hasznos volt | 2006-04-26 12:20:01
vargacsaba | Hasznos volt | 2006-04-26 12:18:13
Hát ez egy nagyon alapos összefoglalás volt. Elrakom, majd olvasgatom, habár egyelőre csak kompaktom van, de ami késik, az később lesz... Megjegyzésem a Canon L-es obihoz: a Powershot Pro1-nek is L-es obija van, de hogy porzáró lenne, az már kétséges. Üdv!