BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
Még egy, ezúttal dolgos szénégető. Hibátlan ritmusú kompozíció, szép váltakozása az éles, rajzos kontúroknak, és a sejtelmes, puha ködöknek. Esetlen kis sánta Héphaisztosz éppen tapossa el a feltörő kis lángokat. Fogalmaim szerint ilyen a jó színes felvétel: a lapáton megcsillanó meleg színek, vagy a kormos földből kicsillanó zöld fűcsomók boldogítóan gazdagítják a kép változatos szürke foltjait.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Mi ez az őrület ezzel a gusztustalan képfelirattal? Ráadásul ilyen lehetetlen betűtípussal… No mindegy. A szénégető minden fotós kedvenc témája: rusztikus, füstölgő földkupacok, rusztikus magánakvaló emberekkel. Leginkább ellenfényben szeretik fotózni, a gőzön átverődő ellenfényben az elemekkel küzdő lapátos ember, mint egy Walpurgis-éj jelenet. Ezzel szemben itt alacsony gépállásból látjuk a képen szimmetrikusan középre rendezett kompozíció hősét, pihenő állásban. A „munka hőse megpihen”. Tisztázzuk, csak félig ironizálok, nekem speciel tetszik ez a pihenő hős ábrázolás! Ha valamivel bajom van, az leginkább a kép színe, szerintem az egész kép úszik a kék/zöld színben: vagy több bíbort rá, vagy levenni a kékből. Amúgy szép, rajzos felvétel.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Hogy kerülnek Salzburgba piramisok? És egyáltalán, sárga homokvihar? :) Szándékosan nem néztem meg először, hogy hol készült a kép, próbáltam kitalálni. Tisztázzuk rögtön az elején: ez egy kiváló fotó. S én, aki nem vagyok nagy barátja a mindenáron való színes fotózásnak, itt elisemerően meghajtom fejemet: így persze érdemes szineket használni. Gyönyörű a hajnali párát végigsimító napsütés, az út, ami ugyancsak belevész a tündöklő fénybe, a rendetlenül kisöpört égen a felhőmaradványok, és a háttérben összekapaszkodó salzburgi hegy-piramisok… Szép ellentét az ég hűvös kékje, és az út szinte drámai umbrái, és ne feledkezzünk el a különös póznákról sem, (ezek, gondolom nagy hó esetén azt jelölik, hogy merre visz egyáltalán az út.) Remek fotó, gratulálok.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Mindenhez szerencse kell: a tehetség egyik formája, hogy észrevesszük, hogy éppen szerencsénk van. Szerencse, hogy az utcasarkon, két ház között egy keskeny sávban süt be a nap; még nagyobb szerencse, hogy ebben a sávban éppen egy fiatal férfi siet/szalad egy nagyon „menyasszonyosan öltözött” kicsi lánnyal kézenfogva… Ezt (is) tanultuk Cartier Bressontól: ahhoz, hogy a sok gyönyörűséges véletlen egy képpé összeálljon, mindig legyen nálad gép! Szóval ez itt nagyon összejött. Remek az előtérben mobilozó férfi figurája is, különösségét fokozza, hogy ő az ellenkező oldalról, a hátába kapja a fényt, a hátunk mögötti házról visszaverődő napsugarakat. Pompás kis hétköznapi életkép.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Ez az egyik kedvenc fotóm az elmúlt hetek felhozatalából. Kezdjük talán a technikai oldaláról, aki próbálta már, tudja, hogy milyen nehéz szabályos geometriai rendben sorakozó tárgyakat-formákat úgy lefotózni, hogy seholsem torzuljon a rend. Ha Photoshop utómunkával segítettél, az legalább olyan mutatvány! Remek az ötlet is: egy valószínűleg rémes irodaház 27 ablakát „portrészerűen” megfotózni, úgy, hogy minden ablak hasonló, de mindegyik mögött egy más világ, egy más enteriőr „lakik”. Jóformán minden egyes ablak egy kis nonfiguratív kompozíció. Próbálom persze megfejteni, hogy a harmadik és a tizenötödik ablakban pl. egy fehér köpenyes figurát látunk: ezek talán laboratóriumok? Megfejthetetlen kis foltjai egy világnak. Titokzatos kis kártyalapok sorakoznak: mindegyik hasonló, és ugyanakkor szinte mindegyik különböző. Megfejthetetlen, remek felvétel.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Ernő portréja. Nézegetem-nézegetem, és persze az első reflexem az, hogy valahogy meg kellene szabadulni ettől a figurán eluralkodó sok kékeslila tónustól. Kimásolom és kinyitom a képet Photoshopban, átváltom fekete-fehérre, húzok egy kicsi a kontraszton, és persze a kép rögtön sokkal drámaibb lesz. Nem véletlenül nem vágtad szűkebbre a felvételt: az arcvonásokon, a ruházaton túl a környzet is nagyon sokat elárul egy emberről. Mit tudunk meg például: Ernő szobájában nincs fűtés, és minden bizonnyal elég hideg van. Ernő rémes színű italokat tart: kétlem, hogy abban a két üvegben málnaszörp lenne. De mindez persze másodlagos az ember tekintetéhez képest: Závada micsoda történetet tudna keríteni e mögé a fotó mögé… Egy szó mint száz, nem tudom eldönteni, hogy nem nyernél-e többet a fekete-fehér változattal, mindenesetre ez mindenképpen egy remek portré
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Nagyszerű, profi felvétel. Aki valaha próbálta, tudja, hogy milyen pokolian nehéz szinházban fényképezni, mennyire másként világítanak a szinházi emberek, sokkal keményebb élfényekkel és kontrasztokkal… Nyilvánvalónak tűnik, hogy ez egy direkt fotózáshoz beállított (és bevilágított) jelenet, de ezt természetesen dicséretnek szánom. Nagyon finomak a kosztümök és sminkek pasztell színei, a végtelen háttér finom kékesszürkéje, s földet borító műhó (?) gazdag egyhangúsága. Nota bene, ha találós kérdésnek adtad volna fel, hogy ez vajon melyik huszadik századi darab díszlete-kosztűmjei, akkor sok minden eszembe jutott volna, de az Éjjeli menedékhely biztos, hogy soha. De ez legyen a rendező és a díszlettervező gondja: ettől még ragyogó előadás is lehetett. A fotó mindenesetre komoly, profi munka, gratulálok.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Úgy tűnik a nagyszerű Czigány Ákos iskolát teremtett: biztos sokan ismerik híres felvételeit a budapesti bérházak udvaráról: amikor felfelé fotózva a ház bekeretezi az eget. Nos ez ennek az ötletnek a lakótelepi, panel változata. Szépen komponált, megvilágított kép, sok finom részlettel. Csak. És sajnos jön egy nagy CSAK: azt nem lehet ám büntetlenül csinálni, hogy egyszerűen körbemaszkoljuk, és kidobjuk az eget, illetve kicseréljük egy lelketlen, hideg szürke felületre. Sajnos messziről kukorékol, hogy itt csalás történt. Félreértés ne essék, én nem azt kifogásolom, hogy belenyúltál a képbe, hanem azt, hogy sajnos durván és érzéketlenül nyúltál bele, Nagy kár érte. Remélem megvan az eredeti felvétel: tessék az éggel óvatosabban újra próbálkozni!
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Bizony, sokat segít, ha a fotósnak van humorérzéke. Mit látunk: három állig felfegyverzett izraeli katona ballag majdnem „zárt alakzatban”, derűs napsütésben. A kép címe is talányos: Hatalom. Persze egyszerű az asszociáció, akinél a csúzli, azé a hatalom, és itt aztán van csúzli bőséggel. De mit látunk a képen? Ez a három, korántsem igazán marcona harcos elmerülten buzerálja a mobiltelefonját; valószínűleg nem hadparancsot kapnak éppen, tán sms-ben csevegnek kedvesükkel, vagy a facebookon nézegetik a friss posztokat. Mindez persze csak találgatás, de ez ennek a fotónak az igazi varázsa!
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Drága harcosok, ezt a rémes képfeliratot kötelező belerakni a képekbe? Mert akkor rendezzetek tüntetést, polgári engedetlenségi mozgalmat, akármit..! Ezt a remek fotót ugyanis – látjátok – teljesen tönkreteszi ez a bumfordi felirat. Ez a kép ugyanis egy kedves tréfa: egy finom, színében-tónusában variált origámi-téren sétál egy mama a kisgyerekével. Nagyszerű az elkapott pillanat is: míg a mama egy díszkövekkel burkolt téren sétál, addig a gyerek komolyan „használja” a mintát, tán éppen azon gondolkodik, hogy ki lehet-e lépni ebből a kis fehér hajóból. Szép a tér és a figurák aránya, a finom háttér és a figurák kontrasztja, szóval jó fotó, na.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Ez igen! Remek, különös, izgalmas fotó, nagyon irígylem. Délutáni ellenfény, csillogó sínek, vezetékek, kemény árnyékok, líra is, dráma is annyi, amennyi kell. Nagy varázslat ezerszer látott dolgokat, helyeket egy új, szokatlan nézőpontból megmutatni. (Most veszem észre, hogy a mi ablakunk is látszik a Gellért szálló mögött, őrület!) Tipikusan olyan kép, amit hetekig tudnék nézegetni a műtermem falán. Szívből gratulálok.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Különös kép, nehezen megfejthető. Műveletlen lennék? Fogalmam sincs, mi lehet ez. Minden bizonnyal egy híd, ami kb. egy emelet magasságban köt össze két épületet. Ami igazán zavarbajtő, amennyi a szembenlévő épületből kilátszik: egy szakadt panel épületet kötöttek össze egy ilyen szupermodern, könnyűszerkezetes csodával? Szóval talányos fotó, kiváló minőségben kivitelezve: szépek a fények, a kontrasztok, gyönyörű, rajzos részletek. Még ezt a lehelletnyi szépiázást is elfogadom. (csak azt tudnám, hogy hol csináltad ezt a fotót…)
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Jó kis társasjáték: Próbálom kitalálni, hogy milyen épület hosszú folyosóját látjuk ezen az egyébként remek fotón. Mi oka lehet, hogy egy épületnek ilyen rézsút döntött fala legyen? Hogy a túloldalon ülések sorakozhassanak, úgy, hogy mindenki jól lásson… Nem kertelek, szerintem ez egy manapság oly divatos stadion külső folyosója kell hogy legyen. A kép remek, mert egyszerre monumentális is, és mégsem nyomasztó. Nagyon szép a támfalak ritmusa, nem dugva el a „bokában visszacsapás” kicsit erőltetett formalizmusát. A két apró figura is nagyon fontos, ők adják ugyanis a kép léptékét, ettől lesz a cucc igazán monumentális. A támfalakon lecsorgó rozsda-kosz valószínűleg a tervező hibája, a mi képünknek persze nagyon jót tesz, mert oldja a ritmusok monotóniáját. Nagyon finomak a szinek is, gratulálok. (ha mégsem stadion lenne, akkor megszívtam :)
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Igen! Ez az: kiváló ötlet, remekül megvalósítva. Ívek és csomópontok, páratlan gazdagságú hideg fémfelületek, nagyszerű ritmusok, a tervező boldog lenne ezzel a fotóval, valami ilyesmire gondolhatott. Tiszta, gondosan kialakított felületek, pontos találkozások. Mint a valóságban, itt is: ezek az új metróállomások nagyon impozánsak. És valóban – amit a kép is sugall – kicsiny porszemnek érezheti magát az ember a hatalmas térben-gépezetben. Ugyanakkor persze ezzel a komponálással még fokoztad a hatást: a hatalmas krómacél felületek és a képen szereplő egyetlen figura (gondolom, ez sem véletlen) aránya azt sugallja, hogy a fémek-gépek győznek… (Mégiscsak jobban érzi magát az ember ezeken az új metróállomásokon, mint a korábbi oly otthonos szutyokban, nem?)
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Remek téma, kiválóan komponálva. Mintha egy fonott kalács belsejében bolyonganánk! Milyen gyönyörűek lehettek ennek a lépcsőháznak a tervrajzai! Kipróbáltam, milyen lenne fekete-fehérben, hát sokat veszítene a penész-zöld színek eltűnésével, de azért próbáld ki, több hangsúly kerülne az ívek-görbék artisztikumára, és kevesebb az idő pusztítására. Nota bene nekem az az ablak gyanús, hogy eredetileg is így lehetett-e: elég különös, hogy majdnem érintkezik a lépcsősorral, és beleharap a festett lábazatba. Persze mindez semmit nem von le a fotó értékéből, remek felvétel. Egyetlen apró kifogás: szerintem egy kicsit túl van exponálva, ha a középtónusokat egy kicsit sötétebbre veszed, az nagyjából megoldja a világos felületek helyenkénti „meszességét”.
Értékelte: Szüts Miklós
festõmûvész, fotográfus, mûvei megtalálhatók az összes nagyobb köz- és magángyûjteményben Magyarországon a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Két nagy tanulsága van a képednek. 1. Ugye milyen sok embert fel tud bőszíteni, ha valaki más gondolkodni mer, míg ő ezt nem teszi? 2. Ugye milyen sok embert fel tud bőszíteni, ha valaki valamit nem ért? Én nagy királyságnak tartom ha bárki azon a szinten, ahogy fotózol, pixelekből ki tudja rakni a placcra a gondolatait. Nem is fogok okoskodni, nincs értelme jól megválasztott mélységélességről, gyújtótávolságról, meg szépia tónusról írni, vagy esetleg arról, hogy most túlzottan lettek-e behúzva a képszélek. A képeid ezeken messze túlmutatnak. Irigyellek, ahogy játéknak tudod tekinteni a fotózást, miközben pedig tök komolyan veszed azt. Az meg, hogy ezeket a gegeket már mindenki láthatta valahol, az természetes. Elég kevés olyan téma van a világon, ami valakinek valamilyen formában még nem jutott volna eszébe. Fotóriporterként soha nem gondolkoznék azon, hogy mondjuk az Air Race-es gépeket rajtam kívül még legalább 1 millió ember fotózta anno épp a Duna felett, feltéve, hogy csak minden második ember vette elő a telóját, vagy vitt gépet magával. Mert a hangsúly ebben az esetben is a minőségen van. Ha tehetem, mindent addig nyúzok, míg számomra a legjobbat ki nem hozom belőle. Azt pedig, hogy közben hány elfuserált kockát húztam be a kukába, csak a szervíz tudja majd megmondani, amikor a megdöglött zárat kicserélik a gépemben. Azért egyet hadd okoskodjak: legközelebb az ilyen képnél közvetlenül a fotózás előtt mosd meg a kezed, vagy használj valami nem zsíros kézkrémet.
Értékelte: Szigetváry Zsolt
Szigetváry Zsolt fotóriporter, többszörös World Press Photo és Magyar Sajtófotó díjas, a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Azt írod: "A lepusztult raktár urai eljátszanak egy akciójelenetet ... Nyugodtabb pillanataikban a filmkockákat nézegetik a nap felé tartva." Én ezt nem találtam meg, pedig olyan szépnek tűnik így elmesélve. Amiket felraktál, azok egytől egyig beállított, eltervezett, mesterkélt hatású képeknek tűnnek a gyerekekről. "játszani is engedd (szép, komoly fiadat!)" - és akkor exponálj, amikor már nem rád, hanem a játékra figyelnek. Persze, ez lényegesen macerásabb, fogynak is a kockák ilyenkor rendesen, de mostanában leértékelés volt a pixelboltban:) Komolyra fordítva: hagyni kell, hogy kibohóckodják magukat a kamerának, fotózni is kell közben persze, mert ugye attól komoly a dolog, de egy idő múlva, mikor már elmúlt a fényképezőgép látványának varázsa, akkor folytatni kell a munkát egészen addig, míg nem érzed, hogy egy kattintással sikerült elrabolni a lelküket. Mert ez a cél, nem más: a lelkek foglyul ejtése az optikán keresztül. Ahogy néztem a többi fotódat úgy tűnik, a kompozíciókkal nem lesznek problémáid, de sokat kell gyakorolni, hogy ez éles szituációban, "röptében" is jól menjen.
Értékelte: Szigetváry Zsolt
Szigetváry Zsolt fotóriporter, többszörös World Press Photo és Magyar Sajtófotó díjas, a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Végül (jól megkésve) én is hozzászólnék a képedhez, mert amiket olvastam a kommentekben, az azt mondja nekem, hogy itt alapvető fogalmakat kéne sokak fejében rendbetenni. Szóval elnézést ha nem kifejezetten képértékelést írok, de a témát nagyon fontosnak tartom. Elöljáróban azért essen néhány szó a vita tárgyáról, magáról a képről, szigorúan fotográfiai értelemben. Jó kép, mert jól komponált, lényegretörő, nincsen technikai hibája, kifejező, első pillanatra értelmezhető és instant véleményt kiváltó (ez jól látszik a kommentáradatból is). Sokat lendít rajta a bőrszínnel komplementer kék szín a háttérben. Ennél többet nem is foglalkoznék a fotográfiai részével. Viszont... Képaláírásnak azt írtad: "kijöttem a M O T E L -ből, mer' már untam a banánt... ;) meg a vörösbort is, úgyhogy ittam a Szigeten egy sörrrt! :) " Ez így, egy riportképnél, elfogadhatatlan. Kedves Balázs! - ha a riportképek közé töltötted fel, akkor gyaníthatóan egy riportképnek tekinted. A képaláírásban szerepelni szokott a ki, hol, mikor, mit kérdésekre a válasz, esetleg a miért is. Ez utóbbira viszont soha nem lehet egy súlyosan gúnyos, prekoncepciótól terhelt mondatot írni. Véleményem szerint ez verte ki a biztosítékot sokaknál és nem a még grimaszolva is rendkívül csinos lány. Fejtsük vissza az általad kódoltakat: a képen látható, kissé lüke, amúgy banánnal maszturbáló csaj előmászott az odújából, mert rém uncsi az élete... Ezt nehezen lehetne minősíteni és nem is fogom megtenni, mert nem szeretnék parttalan vitákba belecsúszni. Szigorúan szakmai szabályokra hivatkozva írom ezt. Ha ez a kép nem a riportképek között lenne, akkor is érvényes rá amit írtam. Ennél lényegesen finomabb humorizálásokért szoktak kirúgni kollégákat szerkesztőségekből, láttam már erre számos példát. Ne feledd: riportfotó = a valóság objektív bemutatása. Bízom benne, hogy mindenki, aki ezt elolvasta elgondolkozik azon, hogy egy fotó publikálása - legyen az újság, blog, weboldal, pályázat, vagy bármi - milyen morális kérdéseket vet fel. Lásd, egy rosszkor, rossz helyen elhelyezett, viccesnek szánt megjegyzés milyen indulatokat tud kavarni. Hidd el, nem éri meg!
Értékelte: Szigetváry Zsolt
Szigetváry Zsolt fotóriporter, többszörös World Press Photo és Magyar Sajtófotó díjas, a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Minden rajta van ezen a képen ami egy tökéletes képhez kell: nagyon jók a mozdulatok, elképesztően jó a kis srác a kép bal szélén! Mi kell ehhez? - nagy türelem és folyamtos figyelem. Nagyon ügyesen használtad ki a nagylátószögű objektívben rejlő lehetőséget hogy az előtérben lévő szerszámokat is a képre helyezd. Igyazi életkép, megállja a helyét a riport és a szocio fotók között is. Sikerült elérned, hogy úgy fényképezz, mint ha csak egy állandó tereptárgy lennél. Senki nem veled foglalkozik, teszi a dolgát, te pedig rögzíted. Jókor, jó helyről.
Értékelte: Szigetváry Zsolt
Szigetváry Zsolt fotóriporter, többszörös World Press Photo és Magyar Sajtófotó díjas, a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
Ha már ennyire fekete-fehér egy téma akkor én át is raktam volna fekete-fehérbe. Látszik, hogy van benne utómunka, meg lett egy kicsikét dolgozva. Így jóval egyszerűbb lett volna. A többi fotódat nézegetve rájöttem, hogy döbbenetes látni, ahogy egy idegen környezet inspirálni tud egyeseket. Gondolom ez a kép sem Békéscsabán készült… Neked határozottan jót tesz a brit levegő! A feltöltött képeid között a kompozícióidat figyelve azt gondolom, tartod a jó irányt: feszesen, a lényegre koncentrász. Meglátod jó lesz, nekem tetszik!
Értékelte: Szigetváry Zsolt
Szigetváry Zsolt fotóriporter, többszörös World Press Photo és Magyar Sajtófotó díjas, a Digitális Fotótanfolyam oktatója: www.digitalisfototanfolyam.hu
1 2 3 4 5